Szigorodó energetikai szakreferens szabályok január 15-től – minden cég érintett!

Az energiahatékonysági törvény 2019. január 15-étől életbe lépő módosítása fenekestül felforgatja a szakreferens tevékenység törvényi feltételeit. A szabályok jórészt szigorodnak, ezért érdemes időben tájékozódni. Cikkünk sorra veszi a változásokat.

A 2018. december 15-én megjelent, 2018. évi XCIX. törvény módosítja – többek között – az energiahatékonysági törvény energetikai szakreferensi kötelezettséget szabályozó passzusait. A törvényhozó törekvése véleményünk szerint az, hogy szabályozói oldalról átláthatóbbá váljon a tevékenység, a felelősségi körök jobban lehatárolódjanak, és ezáltal a betarthatóság is javuljon. Cikkünk három pontba szedve összefoglalja a legfontosabb tudnivalókat.

Szakreferens kötelezettség: törvényi változások

1. Energetikai szakreferensi tevékenységet kizárólag a Energetikai Hivatal névjegyzékében szereplő szolgáltató láthat el.

Míg korábban energetikai szakreferens bárki lehetett, aki megfelelt a jogszabályi követelményeknek – nem volt se engedély- se névjegyzéki kötelezettség – ezentúl kizárólag az láthatja el a tevékenységet, akit a Hivatal, miután megbizonyosodott a követelmények teljesítéséről, névjegyzékbe vett. Ezentúl is mind cégek (energetikai szakreferens szervezet), mind magánszemélyek elláthatják a feladatot.

Megjegyezendő, hogy az Ehat. törvény megenged egy felkészülési időszakot. A 48. § (14) szerint energetikai szakreferens tevékenységét 2019. június 30-ig névjegyzékbe vétel nélkül végezheti.

A Hivatal nyilvános névjegyzéke elérhető honlapunkon.

Fontos megjegyezni, hogy ezentúl energetikai szakreferens szolgáltatást kizárólag közvetlen, a névjegyzékben szereplő szakreferens és a kötelezett gazdálkodó szervezet közötti szerződés keretén belül lehet nyújtani.

2. A szakreferens bejelentését a Hivatal felé nem a kötelezett gazdálkodó szervezet, hanem a szakreferens végzi.

Nálunk, a Wattlernél is fordult már elő szakreferensváltás. Ilyenkor senki nem garantálta, hogy a volt ügyfél kijelentette-e a korábbi szakreferenst. Feltételezésünk szerint ezen probléma orvoslására hozták az új szabályt, miszerint a szakreferens bejelentését a Hivatal felé a gazdálkodó szervezet számára maga a szakreferens végzi (csakúgy, ahogy eddig az éves jelentéssel is történt).

Ugyanolyan változás, hogy a bejelentés elmulasztása vagy késedelmes – 30 napon túli – megtétele 100 ezer forint bírsággal sújtható.

3. A szakreferens igénybevételét elmulasztó vállalatok bírságolását a Hivatal végzi, amely ilyen célból bekérhet energiafelhasználási adatokat az energiaszolgáltatóktól

Eddig a jogszabály a szakreferens tevékenység igénybevételére kötelezett, de annak eleget nem tevő gazdálkodó szervezetek bírságolását a megyei vagy fővárosi kormányhivatal hatáskörébe helyezte. Ez valószínűleg nem volt hatékony rendszer: a kormányhivataloknak nincs tudomása az egyes cégek energiafelhasználásáról, így nem tudta meghatározni, hogy mely szervezetek tartoznak a kötelezetti körbe. Ez változik azzal, hogy az Energetikai Hivatal veszi át ezt a szerepkört, amit megtoldottak azzal, hogy a Hivatalnak jogosítványa van a villamosenergia-, földgáz- és távhőszolgáltatóktól közvetlenül adatot bekérni az egyes felhasználók energiafogyasztásáról. Így egyszerűbbé válik a kötelezetti kör feltárása.

Szakreferens kötelezettség: változatlan szabályok

1. A szakreferens igénybevételére kötelezettek köre marad.

Energetikai szakreferens igénybevételére az a gazdálkodó szervezet köteles, amelynek a tárgyévet megelőző 3 évben az éves energiafelhasználásának átlaga meghaladja a

  • 400 000 kWh villamos energiát,
  • 100 000 m3 földgázt vagy
  • 3 400 GJ hőmennyiséget.
2. A szakreferens feladatai változatlanok.

A szakreferens feladata továbbra is a kötelezett vállalat energiafelhasználásának, energetikai fejlesztésinek nyomon követése, azokról havi és éves jelentések készítése, energiahatékonysági szemléletmód erősítése, auditok nyomon követése, valamint beszámolás minderről a Hivatal felé.

3. Szakreferens az igénybevevő szervezettől munkajogilag és társasági jogilag független kell, hogy legyen.
4. Szakreferens szolgáltatás igénybevételének elmulasztó vállalatokra a hivatal 200 ezer és 2 millió forint közötti bírságot szabhat ki.

Jelen cikkünk nem foglalkozik a fenti, 2018. évi XCIX. törvény egyéb területeket érintő változásaival.


Amennyiben további kérdése van a szakreferens-kötelezettség kapcsán vagy ajánlatot szeretne kérni, keresse kollégáinkat a honlapon található elérhetőségek bármelyikén!


Kis lépesek egy energiahatékonyabb világ felé - Halogén vs. LED izzó

2018. szeptember 1-én végleg betiltásra kerültek a halogénlámpák az Európai Unióban. A kereskedők még készleten lévő izzóikat eladhatják, de újabbak beszerzésére már nem kerülhet sor, így szépen lassan az Unió lakossága kénytelen lesz áttérni a LED-es világításra. (Természetesen akadnak kivételek a szabályozás alól – pl. az asztali halogénlápmák, spotlámpák még megúszták a betiltást, de a hagyományos halogén villanykörték el fognak tűnni a háztartásokból.)
(tovább…)

Energetikai beruházások TAO-támogatásának új szabályai - bővülő lehetőségek!

A parlament elfogadta azt az adójogszabály-csomag módosítást, ami érinti az energiahatékonysági beruházások TAO kedvezményének szabályozását is. A TAO-támogatások összes tudnivalója itt). Jó hír, hogy a módosítás hatályba lépésétől, tehát 2018. 07. 26-tól a támogatás köre és mértéke is növekszik, ezért még inkább vonzó lehetőséggé válik a cégek számára. Részletek a cikkünkben.
(tovább…)

2017-es energiahatékonysági jelentések

Az Energiahatékonysági törvény végrehajtási rendelete szerint az energetikai szakreferens alkalmazására kötelezett szervezetek minden év május 31-ig a honlapján közzéteszi a végrehajtott energiahatékonysági fejlesztések, alkalmazott üzemeltetési megoldások által elért energiamegtakarítási eredményekről szóló jelentést.
(tovább…)

Az épületfelújításoknál alkalmazandó minimumkövetelményekről - céges TAO-kedvezményhez és pályázatokhoz kötelező!

Több támogatási forrás is rendelkezésre áll vállalatok számára az épületeik energetikai jellemzőinek javításához (pl. TAO-kedvezmény). Egy közös pontjuk: az energetikahatékonysági törvényi minimumfeltételeknek való megfelelés megkövetelése, ami a fenti esetben a 7/2006. (V.24.) TNM rendelet előírásainak betartását jelenti. Cikkünk az ezzel kapcsolatos gyakorlati tudnivalókat foglalja össze. Vigyázat, az előírások 2018-tól szigorodtak! (tovább…)

Mire jók az almérő-rendszerek? Mire terjed ki az almérő-kötelezettség?

Az energiahatékonyságról szóló, 2015. évi LVII. törvény szakreferens kötelezettségről szóló része 2018. január 1-től kiegészül az almérők felszerelésének és üzemelésének kötelezettségével és az ehhez kapcsolódó szakreferensi teendőkkel:

21/B.§ (1) „[..] meghatározott energiafogyasztású gazdálkodó szervezetnek [..] meghatározott berendezések, technológiai folyamatok vonatkozásában az energetikai folyamatok, megtakarítások nyomon követése érdekében almérőt kell felszerelnie. [..]

(2) b) Az energetikai szakreferens feladata [..] alkalmazott almérők adatait nyilvántartja és azokat a [havi] jelentésben feltünteti.”

A kötelezettek pontos körét és az előírt technológiai részleteket egy, még készülő hivatali rendelet szabályozza, megjelenése decemberre várható. Addig sem árt azonban végiggondolni a lehetőségeket és felkészülni a kötelezettség teljesítésére. E célból készült cikkünk.

(tovább…)

Hőszivattyúk - Technológiai bevezető (1/2)

A hőszivattyú egy olyan fejlődő technológia, amitől sokan a fűtési és hűtési rendszerek energiafogyasztásának megreformálását várják. Ha ez bekövetkezne, annak jelentős hatása lenne, hisz ezen tevékenységek rendkívül sok energiát emésztenek fel. A hőszivattyúk működési elve egyszerű: kinyer valamennyit a környezetünkben levő rengeteg energiából, amivel megsokszorozva tudja általakítani a rendszer által közvetlenül fogyasztott áram energiáját fűtési vagy hűtési energiává.

(tovább…)