A magyar gázhálózatról: a földgáz útja a felhasználókig

Ma Magyarországon szinte bármerre jár az ember, rendelkezésre áll a földgáz, mely az ország egyik legfontosabb primer energiahordozója. Míg a háztartásokban főként fűtési és vízmelegítési céllal, az üzleti szférában leginkább a technológiai hő forrásaként kerül felhasználásra. Emiatt fontos megismerni, hogy az elfogyasztott energia milyen módon kerül a fogyasztókhoz, és ezek után milyen díjakat fizet még a felhasználó, milyen tényezőktől függhetnek ezek a költségek, illetve milyen tartalom húzódik mögöttük. Ez a cikk ezekre a kérdésekre keresi a választ a földgázrendszer bemutatásán keresztül. (tovább…)

Rezsiben a fogó(cska)

Ahogy a tél és a választási kampány közeledik, úgy kerül újra politikai terítékre a rezsi. Sokat hallunk ellenzéki oldalról a piaci árzuhanásról és egy 30%-os reális további mérséklésről, és természetesen felröppent egy választások előtti újabb csökkentés híre is. Cikkünk célja szakmai szempontok megvilágítása, valamint egy potenciálisan a társadalomnak, a cégeknek és az energiapiacnak is hasznos javaslat felvetése. Mint mindig, örömmel vesszük a szakmai vitát.
(tovább…)

Az Északi Áramlat 2 elviselhetetlen szükségtelensége

Egyre kurrensebb témává válik az Északi Áramlat 2 projekt. Az Ukrajnát elkerülni hivatott, Balti-tenger alatt húzódó újabb földgáz-csővezetéket Oroszország és Németország támogatja, az USA, Lengyelország és Ukrajna hevesen ellenzi, az EU tisztségviselői nem meglepő módon megosztottak. Az indulatok érthetők – a tét nagy, az új infrastruktúra gyökeresen átrajzolhatja Közép-Európa gázpiaci logikáját. Vendégírónkkal, Okhával közösen jegyzett cikkünk ezt a témát járja körül és konkrét javaslatokat fogalmaz meg.

(tovább…)

A magyar véleményre várva. Az EU-Gazprom antitröszt megállapodás konzultációja

Hajrájába ért az eu-s antitröszt-eljárás a Gazprom kelet-közép-európai domináns piaci pozíciójával való visszaélései miatt, ami során az érintett országok természetesen eltérő hozzáállást tanúsítanak. Az tervezett megegyezés meggyorsítja a már zajló változásokat a kelet-közép-európai gázpiacokon vagy inkább bebetonozza az orosz pozíciókat? Ezekről szól az alábbi cikkünk.
(tovább…)

Negyedig is tele - Az optimista gáztároló esete

Ember legyen a talpán, aki az újabban megjelent gáztárolós cikkeket olvasva nem szalad egyből tűzifáért vagy hősugárzóért biztos fagyhalált vizionálva egy visszatérő kemény téli idő esetére; és kötélidegzetű a politikus, aki nem rendel el többlet stratégiai készletet vagy tárolási kötelezettséget.1 Isten ments! Van elég gáz Magyarországon, és lesz is. A tárolók azért látszanak üresnek, mert túl nagyok, nem azért, mert kevés a gáz bennük. Pesszimizmusra csak az adhat okot, hogy a racionális módon üresen álló többletkapacitásokat is mi, a fogyasztók fizetjük. Cikk a magyar gáztároló-helyzetről.

(tovább…)

Mi fán terem a gázár?

Több cikkben olvashattunk a “gázpiaci ár” csökkenéséről az elmúlt időszakban (például itt vagy itt) – maga az állítás részben igaz. De mielőtt elkezdenénk az ártrendek elemzését, érdemes tisztázni: mi fán terem a piaci gázár? Egyetlen globálisan jegyzett értékről van szó, vagy minden ország saját, egyedi árral rendelkezik? Ki láthatja egyáltalán ezt az árat? Tőzsdén kereskedik mindenki számára hozzáférhetően, vagy csak a nagykereskedők és közüzemi cégeknek áll nyitva a piac? Végül hogyan érint ez engem és cégemet, mint végfelhasználót, beszerzőt? Bevezető cikksorozat a gázárról. (tovább…)