Almérő kötelezettség cégeknek – a pontos szabályok


2020. január 16-án jelent meg a villamosenergia almérők telepítésének szabályairól szóló 1/2020. (I. 16.) MEKH-rendelet, amely tisztázza a korábbi, energetikai szakreferens igénybevételére köteles gazdálkodó szervezetek számára almérő-rendszerek működtetését előíró törvény alkalmazásának pontos szabályait. (Frissítés: 2020. június 29-én megjelent a rendeletek módosítása, a cikkünk már a módosított szabályokat tartalmazza, a pontos változásokról itt olvashat. A cikk tartalmazza továbbá a 2024. febuár 20-án életbe lépett változásokat is.)

Összefoglalva: a szakreferens foglalkoztatására kötelezett cégeknek 2022. január 1-étől almérővel kötelező mérni az alábbiakat:

Frissítés: veszélyhelyzeti módosítás értelmében a 16/2021. (XII. 8.) MEKH rendelet a 2022-es kötelezettségeket 2023. január 1-éig eltolta. 

  • 50 kW feletti névleges teljesítményű önálló villamos berendezéseket (évi 1000 üzemóra felett),
  • 70 kW feletti névleges villamos teljesítményű hőtermelő és klímaberendezéseket (évi 1000 üzemóra felett),
  • illetve 2020. január 24-től a TAO-kedvezmény igénybe vétele esetén az új beruházással érintett villamos berendezéseket
  • önállóan mérendő berendezések figyelmen kívül hagyása mellett az egy betáplálási ponton keresztül megtáplált és technológiai sorra állított berendezéseket, amennyiben a legnagyobb egyidejű teljesítményigény meghaladja a 100 kW-ot.

A részletekért kérjük olvassa el teljes cikkünket!

A szakreferens igénybevételére kötelezett vállalatok almérők üzemeltetési kötelezettségét az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény már 2018. január 1-e óta előírja (a törvényről és az almérőkről szóló részletes cikkünket itt olvashatja), azonban végrehajtási rendelet híján a kötelezettség nem volt kikényszeríthető. Ezen változtatott a 1/2020. (I. 16.) MEKH-rendelet.

Milyen cégekre vonatkozik a kötelezettség?

A szabályozás az energetikai szakreferens alkalmazására kötelezett szervezetek ((tehát: az a gazdálkodó szervezet, amelynek éves átlagos energiafelhasználása az elmúlt 3 évben meghaladta a 400 000 kWh villamos energia, vagy 100 000 m3 földgáz, vagy 3 400 GJ hőmennyiséget, tovább információk cikkünkben)) közül azokra, akik esetében fennáll az alábbi feltételek egyike:

  • Valamely berendezés, illetve összetartozó gépcsoport, üzemegység összteljesítménye és üzemórái a meghatározott szintet meghaladja, vagy
  • Energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás kapcsán TAO-kedvezményt igénybe vesz.

Milyen gépeket, berendezések, üzemegységeket kell mérni almérővel?

2021. január 1-étől

Az alábbi berendezésekhez kell almérőt szerelni:((Az eredeti rendelet előírta az önállóan mérendő berendezések figyelmen kívül hagyása mellett az egy betáplálási ponton keresztül megtáplált és technológiai sorra állított berendezések mérési kötelezettségét (pl.: gép, gépsor, gyártósor, üzemcsarnok, de akár épület is), amennyiben a legnagyobb egyidejű teljesítményigény meghaladja a 200 kW-ot. Ezt azonban 2021-re kivezette a bevezetőben említett módosító rendelet, tehát csak az itteni 1-3-as pontokra vonatkozik a kötelezettség első körben))

1)  100 kW feletti névleges teljesítményű önálló villamos berendezés, ha az (az utóbbi három év átlagában) legalább 2000 órát üzemel (pl.: kompresszorok, motorok, szivattyúk, egyéb hajtások és technológiai berendezések, gépek – pl. présgépek, hegesztők, feldolgozóipari gépek, stb.),

2) 140 kW feletti névleges villamos teljesítményű hőtermelő és klímaberendezés, ha az (az utóbbi három év átlagában) legalább 2000 órát üzemel (pl.: VRV rendszerek, hőszivattyúk, kemencék),

3) Energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás esetén TAO-kedvezmény igénybevétele esetén a beruházással vagy felújítással érintett villamosenergia-felhasználási ponton, ha a beruházással vagy felújítással elért villamosenergia-megtakarítás mértéke a beépített teljesítmény és az üzemidő alapján számítással nem határozható meg.

2022. január 1-étől

Az alábbi berendezésekhez kell almérőt szerelni:

1)  50 kW feletti névleges teljesítményű önálló villamos berendezés, ha az (az utóbbi három év átlagában) legalább 1000 órát üzemel (pl.: kompresszorok, motorok, szivattyúk, egyéb hajtások és technológiai berendezések, gépek – pl. présgépek, hegesztők, feldolgozóipari gépek, stb.),

2) 70 kW feletti névleges villamos teljesítményű hőtermelő és klímaberendezés, ha az (az utóbbi három év átlagában) legalább 1000 órát üzemel (pl.: VRV rendszerek, hőszivattyúk, kemencék),

3) Energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás esetén TAO-kedvezmény igénybevétele esetén a beruházással vagy felújítással érintett villamosenergia-felhasználási ponton.

4) Mérni kell az önállóan mérendő berendezések figyelmen kívül hagyása mellett az egy betáplálási ponton keresztül megtáplált és technológiai sorra állított berendezéseket (pl.: gép, gépsor, gyártósor, üzemcsarnok, de akár épület is), amennyiben a legnagyobb egyidejű teljesítményigény meghaladja a 100 kW-ot.

Fontos! A gépsorok esetén nem él az üzemóra-határ. Tehát ha egy gépet önmagában nem kell mérni, mert csak kevés üzemórát működik, azt, mint gépsor, vagy technológiai csoport mérni szükséges.

Nem szükséges mérni a technológiai sorba állított 1) és 2) alá tartozó egyedi berendezéseket – a 4) szerinti technológiai sor mérése mellett – az 1/2024. (II. 15.) MEKH-rendelet szerint az

  • egy betáplálási ponton legalább 10 MW rendelkezésre álló teljesítménnyel rendelkező felhasználási helyen,
  • illetve a bányászatról szóló törvény hatálya alá tartozó létesítményben,

ha a felhasználó rendelkezik az ISO 50001 szabványnak megfelelő, akkreditált tanúsító szervezet által tanúsított energiagazdálkodási rendszerrel.

Almérővel kiváltása üzemóra-számlálóval

Amennyiben egy mérési kötelezettség alá tartozó gép, berendezés a villamosenergia-fogyasztás  egyértelműen meghatározható a beépített teljesítmény és a – üzemóraszámlálóval mért, vagy egyéb módon meghatározható – üzemidő alapján, akkor ezzel a mérési metodológiával a villamos almérő kiváltható. Él a kötelezettség, ha a kérdéses berendezés szabályozás (pl. frekvenciaváltó) vagy vezérlés alapján a beépített teljesítménynél alacsonyabb teljesítményszinten is üzemszerűen tud működni, vagy a működését úgy képes leállítani, hogy azt az üzemóra-számláló nem rögzíti.

Tehát ha egy ventilátor, vagy egy állandó tömegárammal és emelési magassággal működő szivattyú működik, akkor azt elegendő üzemóra-számlálóval ellátni. Ugyanígy nem kell almérővel ellátni a világítási rendszereket, ha azok pl. kültéren alkonykapcsolóval ellátottak, vagy egyértelműen meghatározható az üzemidejük.

Az üzemóra-számlálással mért berendezéseket ugyanúgy nem kell figyelembe venni a gépsorok egyidejű teljesítményének számolásánál (azok már mértnek tekintendők.)

Mit kell mérni?

A rendelet egyértelműen kimondja, hogy a váltóáramú hatásos villamos energia mérésére szolgáló fogyasztásmérő felel meg az elvárásoknak, tehát az áramerősség mérése önmagában (egy data logger nélkül, ami tudna cos fi-t és ezáltal hatásos teljesítményt számolni) nem felel meg az előírásoknak.

Gyakori kérdés, hogy a három fázison egyenlő áramot felvevő motorok esetén elegendő-e egy fázist mérni: erre vonatkozóan a MEKH tájékoztatása szerint nincs kizárva, de erre általános szabály sincs. A döntés a helyszín ismeretében az almérő felszerelésére kötelezett gazdálkodó szervezet, illetve a mérési pontok tervezésében, az almérők telepítésében részt vevő szakemberek feladata.

Milyen almérő felel meg az elvárásoknak?

Az a fogyasztásmérő((ez a rész is változott a 2020. júniusi módosítással)), amely:

  • váltóáramú hatásos villamos energia mérésére szolgál
  • mérési adatok tárolására vagy adatgyűjtő rendszerbe (data logger, hub, stb) továbbítására alkalmas,
  • legalább 15 percenkénti mérésre alkalmas, és
  •  a 43/2016. (XI. 23.) NGM rendelet szerint legalább B pontossági osztálynak megfelel
Az egyik, Wattler által forgalmazott almérőtípus

Véleményünk szerint ez megengedő szabályozás. Nem ír elő a törvény nt valós idejű adattovábbítást, távfelügyeleti rendszerre kapcsolódást sem. Ugyancsak nincs előírva a hatásos teljesítményen illetve energiamennyiségen túl egyéb paraméterek (pl. meddő, feszültségminőségi mutatók vagy harmonikusok) mérése.

A 2020. júniusi módosítás azt is megengedi, hogy az almérő telepítése helyett a meglevő elszámolási mérőt használjuk mérésre, ha az az almérőre vonatkozó feltételeket teljesíti és az elszámolási mérőn mért adatokat közvetlenül hozzáférhető, és azok legalább havi  rendszerességgel bekerülnek a nyilvántartásba (pl a szakreferens  jelentésbe).

A módosítással kérdésessé vált a hitelesítés (méghozzá MID-hitelesítés) kérdése, erről egye külön posztunkban olvashat.

NGM rendelet B pontossági osztályra vonatkozó százalékok

Legnagyobb megengedett hiba (MPE) az előírt működési feltételek, valamint a meghatározott terhelőáram és üzemi hőmérséklet függvényében változik az alábbiak szerint:

Legnagyobb megengedett hiba (MPE)
Üzemi hőmérséklet (+5…+30) °C (-10…+5) °C
(+30…+40) °C
(-25…-10) °C
(+40…+55) °C
(- 40…- 25) °C
(+55…+ 70) °C
Mérőosztály B B B B
Egyfázisú fogyasztásmérő; háromfázisú fogyasztásmérő, szimmetrikus terheléssel
Imin ≤ I < Itr 2 2,5 3,5 4
Itr ≤ I ≤ Imax 2 2,5 3,5 4
Háromfázisú fogyasztásmérő egyfázisú terhelés mellett
Itr ≤ I ≤ Imax lásd az alábbi kivételt 2,5 3 4 4,5
A háromfázisú elektromechanikus fogyasztásmérők esetében az egyfázisú terhelés mellett az áramerősség- tartomány 5Itr ≤ I ≤ Imax értékre korlátozódik.
Amennyiben a fogyasztásmérő különböző hőmérséklet-tartományokban működik, a működési hőmérsékletnek megfelelő legnagyobb megengedett hibaértéket kell alkalmazni.A mérő nem használhatja ki a legnagyobb megengedett hibára (MPE) vonatkozó értékeket, és nem hozhatja rendszeresen kedvezőbb helyzetbe a részt vevő felek egyikét.

Mikortól lép életbe a szabályozás?

A kötelezettségnek 2021. január 1-ig kell eleget tenni.

A TAO-kedvezménnyel érintett villamos berendezés, rendszer esetén azonban már korábban, 2020. január 24-én él a kötelezettség (a rendelet hatályba lépésével egyidőben). Jelenleg azonban nem világos, hogy ez utóbbi esetben a beruházás megindítása, üzembe helyezése vagy az adókedvezmény igénybevételének dátuma-e a releváns az kötelezettség szempontjából. A törvényhozói szándék tisztázása érdekében a MEKH-hez fordultunk további információért. Amennyiben pontosító információt kapunk, frissítjük cikkünket.

Mi a teendő?

Javaslatunk szerint az alábbiakat érdemes tenni:

  1. Felmérni, hogy az adott cégnél pontosan melyik gépekre, berendezésekre, illetve gépcsortokra, üzemegységekre és épületekre vonatkozik a követelmény (ezt a feladatot a szakreferens vagy energetikai auditor is el tudja végezni) (kérje ajánlatunkat a felmérésre és specifikáció elkészítésére)
  2. Eldönteni, hogy milyen specifikációjú rendszert szeretnének üzemeltetni: valós idejű, távfelügyeleti rendszerbe kötött, vagy csak időszakos adatletöltést lehetővé tevő; illetve milyen időbeli granulációt és adatmennyiséget előállító rendszerre van igény.
  3. A fentiek alapján megterveztetni a rendszert és kiépíttetni 2021. január 1-ig

TAO-kedvezmény auditja során azt javasoljuk, hogy az audit során kerüljön beépítésre almérő is.

Mennyibe fog ez kerülni?

Jó hír, hogy a piacon költséghatékony rendszerek is elérhetők, amennyiben nincs igény teljes (hitelesített) pontosságra és távfelügyeleti rendszerbe kötésre. Egyszerűbb, egy-két mérési pontos rendszerek pár százezer forintos költséggel is beszerezhetők. Ezekre akár tőlünk, a Wattlertől is kérhet ajánlatot (tekintse meg az általunk forgalmazott rendszereket).


Segíthetünk?

Bízza meg a Wattler csapatát az almérőkötelezettség-felmérés elkészítésével, kérjen ajánlatot az almérőkre! További információkat honlapunkon talál. Részletekért kérjük vegye fel a kapcsolatot velünk chat-en, az [email protected] címen vagy a +36708508993-as telefonszámon!