Így állapítsd meg az otthonod vagy irodád energiahatékonyságát, és fűts kevesebb energiával

Itt a tél, az enyhe október és november eleje után már nem ússzuk meg fűtés nélkül. Cikkünkben megosztunk néhány tudnivalót és tanácsot a munkahelyünk és otthonunk fűtésének energiahatékonyabbá tételével kapcsolatban, amelyek segítségével gáz- vagy távhőszámlánk csökkenése mellett a környezetet is kevésbé terheljük.

“Amit nem mérünk azon nem tudunk változtatni” – Legyünk tisztában az energiafelhasznásunkkal.

Érdemes nyomon követni a fűtés energiaigényének alakulását, hogy a valóságban is lássuk azt, hogy az a megtakarítási lépéseink milyen tényleges eredménnyel járnak. Ugyanígy visszacsatolást kaphatunk arról, hogy a kinti hőmérséklet alakulása hogyan változtatja a fogyasztásunkat.

Akár hőmennyiségmérő, akár gázóra van otthonunkban, a Wattler App jó megoldást nyújt, amivel pofonegyszerűen leolvashatjuk az órát és statisztikákat kapunk az energiafogyasztásunk időbeli alakulásáról. Csakúgy mint a Fitbit és a lépések esetén, amint tisztába jövünk az energiafogyasztásunkkal, garantált, hogy tudatosabban figyelünk rá a jövőben.

1. ábra Wattler App

Mi számít jónak? Energetikai besorolás

Hogy megtudjuk, házunk vagy irodánk milyen energiahatékonyságú, érdemes elvégeztetni egy épületenergetikai tanúsítást. A tanúsítás során ingatlanunk energetikai besorolást kap, ami a hűtőgépeknél és mosógépeknél megszokott módon jeleníti meg, hogy otthonunk (vagy irodaépületünk, intézményünk) milyen osztályhoz tartozik, és fűtés-, melegvíz- és hűtésigényének primerenergia felhasználása1)Tehát számít az is, hogy milyen energiahordozót használunk. Ha pl. villamos energiával fűtünk, úgy a ténylegesen felhasznált kWh-kat meg kell szorozni 2.5-tel, mert az a feltételezés, hogy az erőművek ennyi gázt/szént/stb-t használtak fel annak előállítására, földgáz esetén a szorzó 1, megújuló energiáknál 0. hány százaléka a megállapított átlagértéknek. Minél alacsonyabb a szám, annál kevesebb energiát használ az épület, tehát annál jobb a besorolás.

Általánosságban megfogalmazható, hogy a fűtésigény a legtöbb lakóházban túlnyomó a hűtéshez képest, és a fűtés/használati melegvíz aránya átlagosan 2:1 (bár utóbbi arány nagyban függ a hőszigeteltségtől).

2. ábra. Épületenergetikai besorolások

A Magyarországra meghatározott átlagértékek (amelyek egy BB minősítésnek felelnek meg, ld. 2. ábra) jelenleg az alábbiak szerint alakulnak:

Épület típusa Átlagos érték
Lakóépület 100 kWh/m2/év
Irodaépület 90 kWh/m2/év

Ezeket az értékeket kb. tízzel osztva tudjuk átszámolni földgázra 2)Tehát lakóépületeknél az átlagérték kb. 10 köbméter földgáz-felhasználás m2-ént. Amennyiben monitorozzuk a saját felhasználásunkat, abból valamilyen szinten be tudjuk lőni, hogy energiahatékonysági szempontból hogyan teljesít az otthonunk/irodánk. Emellett érdemes elvégeztetni a tanúsítást, ami a pontos értékek meghatározása mellett a problémás területeket és javítási lehetőségeket is azonosítja.

Heating Degree Days (HDD) Természetesen a tényleges energiaigény nemcsak az ingatlan tulajdonságaitól, hanem az időjárástól is függ. Ennek egyszerű számban történő megjelenítése a Heating Degree Days, amit úgy kapunk meg, hogy a napi átlaghőmérsékletet levonjuk 15,5 °C-ből minden nap – amikor ez az érték pozitív -, és ezt az év során összeadogatjuk (további infó itt). Magyarországon az átlag 2200-2300 között van, tehát precízen számolva azt mondanánk hogy a fenti átlagérték egy lakóépületre 45 wattóra/HDD*m2/év). Az aktuális HDD számokat itt tudja lekérdezni.

Tippek és tanácsok

Természetesen tanúsítás nélkül is tehetünk azért, hogy kevesebb energiát fordítsunk fűtésre:

Tippek beavatkozás nélkül
1. Végezzünk karbantartást és figyeljünk a fűtőtestek rendeltetésszerű használatára!

A fűtési szezon kezdetén légtelenítsük a rendszert, hogy a meleg levegő megfelelően áramolhasson és minden radiátorhoz elérhessen. Amennyiben vannak filterek, azokat mindig tisztán kell tartani. A fűtőtestek mögé szereljünk hővisszaverő fóliát. A fűtőtesteket ne takarjuk el függönnyel, bútorokkal, a vizes ruhákat ne a fűtőtesteken szárítsuk.

2. Válasszunk megfelelő hőmérsékletet!

Egy átlagos munkahelyen az ideális hőmérséklet 21-26 °C közötti. Azonban energiahatékonysági szempontból célszerű ezeken a határokon lazítani és évszaktól függően megválasztani a munkahely hőmérsékletét. Télen 20 °C-ra engedhetjük lehűlni a hőmérséklet, ne feledjük, 1°C-kal alacsonyabb hőmérséklet beállításával akár 6%-kal csökkenthetjük a fűtésköltséget. Éjszakára csavarjuk lejjebb a radiátort. Az otthonunkban az  ideális hőmérséklet a nappaliban 20–22°C, a gyerekszobában, dolgozószobában 20°C, a hálószobában 18°C, a fürdőszobában 22-23°C.

Gondoskodjunk a megfelelő páratartalomról, párás levegőben alacsonyabb hőfok mellett is megfelelő a hőérzetünk.

3. Használjuk a nap energiáját!

Napos időben húzzuk el a függönyöket, húzzuk fel a redőnyt, hogy a meleg levegő melegítse a szobát. Sötétedéskor pedig húzzuk be a függönyöket, engedjük le a redőnyöket, ezáltal erősítve a hőtartási képességet.

4. Szellőztessünk hatékonyan!

Szellőztetéskor – amennyiben nincs szellőztetési rendszer –  rövid időre tárjuk ki az ablakokat, csináljunk huzatot. A résnyire nyitva hagyott ablak a falakat is lehűti, amelyek felfűtése több energiát igényel.

Kisebb-nagyobb beruházást igénylő munkálatok
5. Programozható termosztát és radiátorszelep

Programozható termosztát – adott esetben helyiségenként történő – beszerzésével megelőzhetjük a felesleges pazarlást és kiszámíthatóbbá tehetjük a fűtésigényt. Időzített működéssel és beállított hőmérséklettel energiahatékony irodai környezetet alakíthatunk ki, nem mellesleg a munkahelyi vitákat is elkerülhetjük,  nem marad bekapcsolva a fűtés és a túlfűtés esetét is elkerülhetjük. Nem egy munkahelyen tapasztalható, hogy a túlfűtött tereket szellőztetéssel egyenlítik ki, amely energiapazarló.

3. ábra. Intelligens radiátorszelep

Amennyiben nincs lehetőség termosztát felszerelésére, elérhetők programozható, intelligens radiátorszelepek (pl. ilyen), amelyek hasonló funkciót tudnak betölteni. A technológia előrehaladtával elérhető közelségbe került az, hogy a virtuális hangasszisztensek (pl. Amazon Alexa) segítségével irányítsuk az otthonunk fűtését/hűtését (erről itt olvashat többet).

6. Tüzelőberendezés cseréje

A meglévő fűtési rendszer korszerűsítésével rengeteg energiát spórolhatunk. A régebbi típusú gáz vagy szilárd tüzelésű kazánok kazánok hagyományos teljes terhelése során a hatásfok körülbelül 80% körüli. Egy korszerű kondenzációs kazán hatásfoka akár a 100%-ot is meghaladhatja, amely nem elenyésző különbséget jelent.

4. ábra. Tüzelőberendezések hatásfoka

Amennyiben önnél vagy környezetében ennél is elavultabb, kályhás vagy kandallós rendszerrel találkozik, illetve nem földgázzal történik a fűtés, mindenképpen érdemes tájékozódni a hatékonyságról és környezeti hatásokról itt.

Nagyobb épületeknél a fűtő-hűtőberendezéseknél akár ennél nagyobb megtakarítás is elérhető. Amennyiben a berendezés 10 évesnél idősebb, mindenképpen érdemes utánajárni a hatékonyságának (ennek megállapításáról lásd cikkünket), és megfontolni a cserét.

7. Fűtéscsövek és légáramcsatornák tömítése és szigetelése

Amennyiben a fűtéscsövek és légáram-csatornák nem fűtött területeken haladnak át, mindenképpen érdemes őket szigetelni, illetve a csatlakozási pontok megfelelő tömítése is sokat segíthet.

8. Hőszigetelés

Nem újdonság, hogy a hűtött és fűtött terek elválasztó falainak szigetelése rendkívül fontos. Rossz szigetelésű épületek esetén a fűtési energia akár 50%-a is megspórolható. Egy ilyen folyamat megtervezése és kivitelezése viszont már komoly mérnöki feladat.

 

Lábjegyzetek   [ + ]