Emelkedő energiaárak? Megoldás lehet a magyar tőzsdeár alapú földgáz!


Hideg tavasz, történelmi amerikai gazdaságélénkitő-csomag, globálisan visszaszoruló vírus, globális felmelegedés elleni küzdelem, magas olajár – pillanatnyilag sok tényező húzodik meg a globális energiaárak, és ezen belül a földgázárak növekedése mögött.

Nincs új a nap alatt, kb. három éve írtunk cikket arról, hogy jelentős emelkedést tapasztalhatunk az energiárakban. A piac már csak ilyen, ciklusok váltják egymást. Két éve komoly árcsökkenés indult meg, tavaly év közepi mélyponttal, azóta pedig újra a pozitív territóriumban változnak az árak.

Három éve azt javasoltuk, hogy érdemes tőzsdeáron szerződni – aki akkor megfogadta a tanácsunkat, akár feleáron is vásorolhatott földgázt. Most is megfontolandó ez az opció, méghozzá a magyar tőzsdéről árazva, ami az elmúlt időszakban a nyugati tőzsdéknél is olcsóbb lehetőséget kínál. Részletek cikkünkben.

 

Gázárak emelkedése

Az elmúlt időszakban – tavaly december óta – a bevezetőben említett hatások miatt jelentős, kb 30%-os árnövekedés tanúi lehettünk a gázpiacokon. ((Ha szeretne heti rendszerességá energiapiaci jelentést kapni a Wattlertől, íratkozzon fel ingyenes szolgáltatásunkra))

Az alábbi ábrán láthatjuk, hogy Európa legfontosabb gáztőzsdéje, a holland TTF a következő téli időszakra vonatkozó((A gázpiacokon a tél az október 1-től az azt követő március 31-ig tartó időszak.)) határidős árai a korábbi szintnél jóval magasabban, kb. 19,5 EUR/MWh környékén kereskednek.

A holland gáztőzsde (TTF) árjegyzése 21/22-es téli leszállításra az utóbbi egy évben

A magyar gázárak is követik a trendet((A magyar gáztőzsde likviditása csak másnapi piacon jelentős, a későbbi időszakokra vonatkozó, ún. határidős árak esetén kiszámíthatlanabb.)), és a gyengülő forint sem a forintban gázt beszerezni készülő vállalatok barátja. A magyarországi földgáz a következő téli időszakra jelenleg kb. 7,5 Ft/kWh (2,3 Ft/MJ) áron kereskedik. Ez a nagykereskedelmi ár, könnyen lehet hogy még magasabb is, mint az idei végfelhasználói ár, amit a cégük fizet a szolgáltatónak.

A gázáremelkedés okai – 2021-ben

Az alábbi főbb trendeket lehet azonosítani a gázár-emelkedés hátterében. Ezek a folyamatok sokszor összekapcsolódnak, és egymást kölcsönösen erősítik.

  1. A februári-márciusi hideg a szokásosnál jobban kiürítette a gáztárolókat, ami főleg a tavalyi, szinte teli tárolókkal befejezett kitárolási szezonhoz képest jelent nagy esést (ld lenti kép). Ez komoly árfelhajtó erővel bír, ami kitarthat a nyár egy részében.
  2. Általános energiapiaci áremelkedés folyamatát láthatjuk, mind az olaj (ami elérte a 70 dollár/hordó szintet), mind a széndioxid-kvóta tekintetében (ami a szigorodó EU-s ÜHG szabályainak, és erre csatlakozva egyre több globális befektető figyelmének is köszönhető). A CO2-kvóta március közepén történelmi csúcson, majd’ 44 EUR/tonna áron kereskedett.
  3. Fontos árfelhajtó-hatással bírt a gázpiacok egyre szorosabb globális összefűződése, ami idén télen ott fejtette ki ahtását, hogy az ázsiai hideg kiváltotta kereslet (és magas ár!) elszipkázta Európa elől az LNG (cseppfolyós gáz) szállítmányokat.
  4. Az általános részvénypiaci bikapiac (amit többek között az előrehaladó vakcináció, másrészt a Biden-féle, történelmi mértékű, 1,9 billió dollárra rúgó gazdaságélénkítő-csomag vált ki) az energiapiacra is árnövelő hatással bír.

 

Tárolói töltöttség (TWh) Európában az egyes években (fekete csík: 2021)

 

Az energiaárak ciklikussága

Mostanában, főleg a kőolaj piacáról szóló elemzésekben, részben a fent írt okokra hivatkozva, sokat lehet olvasni az új energiapiaci “szuperciklus”-ról és hasonló fogalmakról. Tény az utóbbi időben jelentősen emelkedtek az energiahordozók árai – azonban ez már a múltban is megtörént többször, sőt, a jelenleginél sokkal magasabb árakkal is több ízben találkoztunk, ahogy az az alábbi ábrából is kiviláglik:

Hosszútávú trend a holland gáztőzsdén (TTF)

 

Ami érdekességként – legalábbis a gáz piacára vonatkozóan – elmondható, hogy a nagyobb trendfordulók egyre rövidebb idő alatt következnek be – ez a relatív nagyobb kiszámíthatatlanság az energiapiacok fent említett egyre szorosabb összefűződéséből következik, mind földrajzilag (földgáz az LNG cseppfolyós gáz elterjedésével globális áruvá vált), mind energiahordozók között (CO2-kvóta ára, villanyár, olajár korrelációi).

Épp ezért is lehet megfontolandó stratégia a gázár rögzítése helyett a tőzsdei áras szerződés. Könnyen lehet trendforduló, ha nem is a beszerzési időszakban, a nyár folyamán (amikor a tárolók feltöltése jelentős keresletet fog támasztani), de a következő télen benne van a pakliban.

Jó hír, hogy egyre könnyebben elérhető konstrukció a tőzsdeáras szerződés a magyarországi vállalatoknak is. Ha ilyet akarunk, nem is kell messze menni, hiszen a mögöttünk levő télen is a magyar gáztőzsde, a CEEGEX volt a legolcsóbb, ezt mutatjuk be a következőkben.

 

Idén télen a magyar gáztőzsde volt a legolcsóbb forrás

A magyar áramtőzsde – a HUPX – kistestvéreként a nem erre utaló nevű, de mégis magyar gáztőzsde, a CEEGEX az utóbbi időben jelentős növekedést tudhat maga mögött. Az utóbbi időszakban az ország teljes napi fogyasztásának fele-harmada a tőzsdén megy keresztül, tehát egy megbízható, likvid kereskedési platformnak mondható, megbízható árreferenciaként alkalmazható.

Ami azonban a földgázt beszerezni kívánó cégnek sokkal fontosabb, hogy a CEEGEX árjegyzései csökkenő trendet mutatnak – legalábbis relatíve, a többi nyugati gáztőzsdéhez (holland TTF, osztrák CEGH) hasonlítva. A trend addig jutott, hogy a 20/21-es téli időszakban a magyar árak voltak a legalacsonyabbak (ebben a csoportban)!

A magyar gáztőzsde a múltban folyamatosan csökkenő prémiumot mutat a holland gáztőzsdéhez képest, sőt, az utóbbi télen a különbség negatívba fordult!

Ennek természetesen több oka van. A megnyíló új földgázforrás-útvonalak (horvát LNG-terminál, déli irányból érkező vezeték), az ukrán szállítások alakulása (jelentős tárolói szint felhalmozódása miatt nem volt szükség akkora importra, sőt néha az ukrán tárolókat magyar irányba is tudták használni), valamint Kelet-Európa tárolói többletkapacitásainak téli árakra kifejtett jótékony hatása mind ide sorolhatók. Természetesen semmi nem garantálja a jövőben is a hasonló árviszonyokat, de a trend mindenképpen bizakodásra és a CEEGEX-hez indexált árképletre ad okot a végfelhasználó szerződésében is.

 

CEEGEX-alapú tőzsdeáras beszerzés gyakorlati tudnivalói

Ahogy azt már korábbi cikkünkben is bemutattuk, a felhasználó a gázbeszerzés során alapvetően három stratégia között választhat:

  1. Fix áras szerződés: szerződéskötéskor rögzített forintos vagy eurós ár a teljes ellátási időszakra – ez idén biztos magasabb lesz, mint a tavaly szerződött mennyiség.
  2. Tőzsdeáras szerződés: a kötött ár helyett a felhasznált földgáz ára a mindenkori tőzsdei ár + kereskedő árrése lesz. Minden hónapban más egységár fog a számlán megjelenni.
  3. Tőzsdeáras szerződés árfixálási lehetőséggel: Az előbbi két forma ötvözete. A szerződést tőzsdei árral (+árrés) írják alá, azonban a felhasználónak lehetősége nyílik tetszőleges időpontban a hátralevő szállítási időszak árát rögzíteni. Kisebb fogyasztási mennyiség esetén ez leginkább az egész időszakot jelenti, nagyobb mennyiség esetén csomagokra (tranche-okra) lehet bontani a teljes felhasználást további optimalizációs lehetőséget nyújtva.

Foglaljuk össze az egyes típusok előnyeit és hátrányait!

Típus Előny Hátrány
Rögzített ár  teljes kiszámíthatóság ✘ magasabb kereskedői prémium
✘ nincs további ároptimalizációs lehetőség
Tőzsdei ár jobb árakat (spread, árrés) lehet elérni a kereskedőnél
 összehasonlíthatóbb árajánlatok
 csökkenő ártendencia esetén alacsonyabb beszerzési ár
✘ árkockázat a felhasználónál
Tőzsdei ár  későbbi fixálással  rugalmasság megtartása, opciók nyitvahagyása
 árfedezési stratégia elválasztható a szolgáltató leszerződésétől
✘ nem minden kereskedő tudja nyújtani
✘ fontos, hogy a fixálási árreferencia visszakövethető legyen
✘ árfixálás alapja kitárgyalandó: magyar tőzsde határidős kereskedésben (még) gyenge.
Az árkockázat-kitettség kezelése

A tőzsdei ár előnyei mellett a kockázatokról is említést kell tenni: árvolatilitásnak való kitettség. Véleményünk szerint ez a kockázat azonban sokszor túl van misztifikálva, hiszen jó esetben a kockázat kezelhető.

A nagyobb cégek esetében, ahol a kiadások nagy százaléka az energiaköltség, és nagy mennyiségben vásárolnak, mindenképpen érdemes energiaár-fedezési politikát kidolgozni és aszerint eljárni. Ez már csak azért is lényeges lehet, mert az eladási oldalon is nagy valószínűséggel van piaci árkitettség.

A kisebb és közepes cégeknél, amennyiben a vállalat kiadási oldalán a földgáz arányaiban nem jelentős tétel, úgy az alábbiakat érdemes megfontolni:

  1. Ne feledjük, a tőzsdeár esetén az előnyök egy része – jobb összehasonlítás, alacsonyabb árrés – egyből elkönyvelhető!
  2. Gondoljuk át: mekkora pénzügyi kockázatot jelent, ha rossz esetben 10-20%-kal drágább lesz a földgáz díja? Ha utóbbi nem okoz komoly gondot, akkor érdemes lehet nyitva hagyni az árat. Pozitív kimenet esetén ugyanekkora – vagy ha osztjuk azt a nézetet, hogy jelenleg magasak a gázárak, még nagyobb – megtakarítás is elérhető.
  3. A köztudatban az él, hogy az energia ára változékony, és komoly kockázat, ha beszerzés során nem rögzítjük az árat. Azonban ilyenkor érdemes belegondolni: minden más kiadási tétel árát rögzíti előre a cég (pl. benzin, gázolaj, PB-gáz, vagy akár a felvett hitelek)? Nem feltétlenül, és sokan tudnak is vele élni.
Hogyan fixáljuk az árakat?

Amennyiben a fentiek alapján úgy döntünk, hogy tőzsdeárhoz kötött beszerzési szerződést kötünk, a későbbiekben mindig van lehetőség az árak rögzítésére. Ennek alapvetően két módja van:

  1. Olyan szerződést kötni, ami lehetővé teszi a szolgáltató általi későbbi árrögzítést. Fontos, hogy már a szerződés pillanatában konkrét, transzparens, felhasználó által is hozzáférhető árreferenciát meghatározó árrögzítési mechanizmus legyen kikötve és leírva.
  2. Léteznek már olyan online brókerek/bankok, akik nem energiapiaci szereplők számára is biztosítják a lehetőséget földgáz árfedezeti ügyletek kötésére. Itt valószínűleg jobb árakat lehet elérni, mint a saját kereskedőnél, de ez nem véletlen. Van két hátulütő ugyanis: egyrészt miután megkötjük a fedezeti ügyletet, nincs rugalmasság a mennyiségben (csak pontosan meghatározott mennyiséget lehet pénzügyileg fixálni), másrészt számolni kell letét-befizetési kötelezettséggel (ún. “margin” a bank kockázatának fedezésére). Épp ezért ezeket a bankokat/brókereket mi csak nagy mennyiséggel, földgázpiaci ismeretekkel rendelkező cégeknek javasoljuk. Az itt elérhető árinformációk tájékozódásként azonban mindenkinek hasznosak lehetnek.
Konklúzió

A jelen magas árszintek mellett – figyelembe véve a magyar gáztőzsde utóbbi időben bekövetkezett érettségét – minden földgáz-beszerzés előtt álló vállalatnak azt javasoljuk, hogy rögzített ár mellett kérjen a földgázkereskedőktől a tőzsdéhez – méghozzá a magyar gáztőzsdéhez, a CEEGEX-hezkötött változó áras földgázajánlatot is. A tőzsdei áras ajánlat könnyen lehet, hogy előnyösebb, és ha a felhasználó tudja kezelni az ezzel járó bizonyos szintű árkockázatot, valamint arra számít, hogy a gázárak nem maradnak a jelenlegi magas szinten, akkor mindenképpen érdemes megfontolni ezen új típusú árazás kipróbálását.

 


 

> Kérjen ajánlatot a Wattlertől tőzsdeáras gázszolgáltatásra most az ajánlatkérő-űrlap kitöltésével vagy írjon az [email protected] címre, chat-en a jobb alsó sarokban, vagy telefonon a +36708508993 számon!

> Kérje ingyenes földgáz- és villamosenergia-piaci jelentésünket itt!