A Magyar Közlöny 2023. május 25-én közzétett 78. számában jelent meg az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet módosítása. Legfőbb változás, hogy az épületek energetikai jellemzőinek meghatározását tartalmazó 7/2006. (V. 24.) TNM rendeletet (továbbiakban TNM rendelet) új számítási módszer váltja fel. Változik az épületek energetikai tanúsítványának formája is, továbbá ugyanezen közlönyben közzétett 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet (továbbiakban ÉKM rendelet) új energetikai követelményeket határoz meg.
Cikkünkben a következőkről lesz szó:
- Az ÉKM rendelet 2023. november 1-én lép hatályba, ezzel a TNM rendelet hatályát veszti.
- A frissített számítási módszer külön függelékekben található. Megtalálhatók és letölthetők ezen a linken.
- A követelmények a jelenlegi, TNM rendeletben lévő követelményekhez hasonlóak, kismértékben módosulnak.
- Az épületszerkezetek hőátbocsátási tényezőire vonatkozó követelmények többsége marad, 5 szerkezet követelményértéke változik, ebből csak 2 lesz szigorúbb
- A rendelet továbbra is megkülönböztet két követelményszintet: új építésű épületeknél a KÖZEL NULLA követelményszint és az eddig költségoptimalizált szintnek nevezett JELENTŐS FELÚJÍTÁS követelményszintje.
- Az épületszerkezetekkel összefüggő fajlagos hőveszteségtényező követelményértékei enyhülnek
- Az energetikai besorolás alapját adó összesített energetikai jellemző követelményértékeit az ÉKM rendelet referenciaépülethez köti (a referenciaépület fontosabb elemeivel a cikkben foglalkozunk). A referenciaépület és a követelmények alapján arra számítunk, valamivel szigorúbb követelményeknek kell majd megfelelni.
- A gépészetre vonatkozó előírások közül több pont kikerült, így kevesebb elem lesz kötelezően rögzítve.
- A korábban 2024 júliusáig kitolt, új lakóépületek építésére vonatkozó közel nulla követelményszint bevezetését visszahozták 2023. november 1-re.
- 2025-től “egyéb épületek” (nem lakóépületek) esetén 290 kW hőteljesítménynél nagyobb fűtési rendszereket kötelező lesz épületautomatizálási rendszerrel felszerelni.
- Változnak a tanúsítás tartalmi követelményei, új, vizuálisan átalakított (látványosabb, felhasználóbarátabb) tanúsítás-sablont adtak ki.
- Változnak az épületek energiahatékonysági kategóriába sorolásának szabályai. kategóriákat állapítanak meg a szerkezetek és a gépészet energetikai jellemzésére is.
Az ÉKM rendelet 12. §-a alapján a TNM rendelet 2023. november 1-én hatályát veszti (az ÉKM rendelet ekkor lép hatályba) Az ÉKM rendelet 10. §-a alapján a 2023. október 31-ig bejelentett, kérelmezett vagy engedélyezett beruházásoknak a TNM rendeletnek kell megfelelniük. Amennyiben egy operatív vagy vidékfejlesztési pályázat az ÉMK rendelet kihirdetése előtt indult el, és a támogatást a TNM rendelethez köti, a követelményeket és a számítást a TNM rendelet alapján kell figyelembe venni – a számítást viszont el kell végezni az új ÉKM rendelet alapján is.
Az energetikai számítások új számítási módszere a kormany.hu dokumentumtárából letölthetőek ezen a linken.
- A számítási módszert az 1. függelék tartalmazza.
- A 2. függelékben a számítás során használható táblázatok találhatók.
- Továbbá külön letölthető fájlban megtalálhatók a számítás során használható meteorológiai adatok.
Az ÉKM rendelet lehetőséget ad a tervezőnek, hogy az új számítási módszerrel egyenértékű számítást végezzen, ezzel megengedve, hogy iparági szabványok szerint végezze el a számítást (a Magyar Szabványügyi Testület energetika és hőátvitel (ICS: 27), valamint az építőanyagok és építés (ICS: 91) szakterületén közzétett érvényes szabványai). Az alternatív – szabványokon alapuló – számítás alapelveit az ÉKM rendelet 6. melléklete tartalmazza, ezzel cikkünk részletesen nem foglalkozik.
Követelmények az ÉKM rendeletben
A következőkben megnézzük, milyen változások találhatók az ÉKM rendelet követelményeiben a TNM rendelethez képest. A követelmények nem vonatkoznak azon épületekre, amelyek a 176/2008 (VI.30.) kormányrendelet 1.§ (2) pontja alapján a rendelet hatálya nem terjed ki, azaz:
- az önálló, más épülethez nem csatlakozó, 50 m2-nél kisebb hasznos alapterületű épületre;
- az évente 4 hónapnál rövidebb használatra szánt lakhatás és pihenés céljára használt épületre;
- a legfeljebb 2 évi használatra szánt felvonulási épületre, fólia- vagy sátorszerkezetre;
- hitéleti célra használt épületre;
- mezőgazdasági, logisztikai és ipari épületre, amelyben a levegő hőmérséklete a fűtési rendszer üzemideje alatt nem haladja meg a 12 °C-ot
- műhelyre vagy az ipari területen lévő épületre, ha abban a technológiából származó belső hőnyereség a nagyobb, mint 20 W/m2
A továbbiakban a rendelet hatálya alá tartozó épületekre vonatkozó követelményeket mutatjuk be.
Az alábbi táblázat azt mutatja, milyen követelményeknek kell megfelelnie az újonnan épített, illetve a különböző mértékű korszerűsítéseken átesett épületeknek.
| Követelményszint | Követelmény | Változás a TNM-hez képest | |
| Új épület | Általános követelmények (1. melléklet) | határoló szerkezetek átlagos hőátbocsátási tényezői | minimális változások |
| Nyári hővédelemre vonatkozó követelmény | eltérő számítás | ||
| Épülettechnikai rendszer (épületgépészet) előírásai | kis mértékben változott, több pont kikerült | ||
| A közel nulla energiaigényű épületek külön követelményei (2. melléklet) | A fajlagos hőveszteség-tényezőre vonatkozó követelmény | enyhébb lett | |
| Az épület összesített energetikai jellemzőjére vonatkozó követelményértékek | szigorúbb lett | ||
| Az épület fajlagos szén-dioxid-kibocsátására vonatkozó követelmények | újonnan bevezetett | ||
| Alternatív rendszerek vizsgálata (4. melléklet) | |||
| Meglévő épület bővítéssel létesített vagy energiamegtakarítási célú felújítással érintett szerkezeteinek és gépészetének | Általános követelmények (1. melléklet) | határoló szerkezetek átlagos hőátbocsátási tényezői | minimális változások |
| Nyári hővédelemre vonatkozó követelmény | eltérő számítás | ||
| Épülettechnikai rendszer (épületgépészet) előírásai | kis mértékben változott, több pont kikerült | ||
| Jelentős felújítás* vagy nagyobb bővítés** | Általános követelmények (1. melléklet) | határoló szerkezetek átlagos hőátbocsátási tényezői | minimális változások |
| Nyári hővédelemre vonatkozó követelmény | eltérő számítás | ||
| Épülettechnikai rendszer (épületgépészet) előírásai | kis mértékben változott, több pont kikerült | ||
| Jelentős felújítás alá eső épületekre vonatkozó követelmények (3. melléklet) | A fajlagos hőveszteség-tényezőre vonatkozó követelmény | enyhébb lett | |
| Az összesített energetikai jellemzőre vonatkozó követelményérték | enyhébb lett | ||
| Alternatív rendszerek vizsgálata (4. melléklet) |
*Jelentős felújítás: a határoló szerkezetek összes felületének legalább a 25%-át érintő felújítás (nem minősül jelentős felújításnak a földszintes épület pincefödémének vagy padlásfödémének utólagos hőszigetelése, ha más korszerűsítés az épületen nem történik).
** Olyan bővítés, ahol a bővítmény hasznos alapterülete meghaladja a bővítendő épület hasznos alapterületének 100%-át
A fenti táblázat alapján az új rendeletben inkább enyhítettek a követelményeken. A következő pontokban részletesen megnézzük az egyes követelmények változásait.
Arról az elmúlt években több hír is szólt, hogy az új lakóépületek építésére vonatkozó közel nulla követelményszint bevezetését folyamatosan kitolták 2024 júliusáig. Ezen most újra változtattak, módosították a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Kormányrendelet 7/D. § (1) pontját, ami alapján az új követelményeket az ÉKM rendeletnek megfelelően 2023. november 1-től kell alkalmazni. Tehát újépítésű lakóépületekre is 2023 novemberétől érvényes a közel nulla követelményszint.
A határoló és nyílászáró szerkezetek átlagos hőátbocsátási tényezőire vonatkozó követelmények
A falakat, födémeket, nyílászárókat érint egy korszerűsítés, a hőátbocsátási tényezőknek (U [W/m2K]) meg kell felelniük a lenti táblázat követelményeinek.
| Szerkezet | Ukövetelmény [W/m2K] | Változás | |
| ÉKM | TNM | ||
| Homlokzati fal | 0,24 | 0,24 | – |
| Lapostető | 0,17 | 0,17 | – |
| Fűtött tetőteret határoló szerkezetek | 0,17 | 0,17 | – |
| Padlás és búvótér alatti födém | 0,17 | 0,17 | – |
| Árkád és áthajtó feletti födém | 0,17 | 0,17 | – |
| Alsó zárófödém fűtetlen terek felett | 0,26 | 0,26 | – |
| Üvegezés | 1,00 | 1,00 | – |
| Különleges üvegezés (magas akusztikai vagy biztonsági követelményű üvegezés) | 1,20 | 1,20 | – |
| Fa vagy PVC keretszerkezetű homlokzati üvegezett nyílászáró (> 0,5 m2) (**) | 1,10 | 1,15 | -0,05 |
| Fém keretszerkezetű homlokzati üvegezett nyílászáró (> 0,5 m2) (**) | 1,40 | 1,40 | – |
| Homlokzati üvegfal, függönyfal (**) | 1,40 | 1,40 | – |
| Üvegtető | 1,50 | 1,45 | +0,05 |
| Tetőfelülvilágító, füstelvezető kupola (> 0,5 m2) | 1,70 | 1,70 | – |
| Tetősík ablak (> 0,5 m2) | 1,30 | 1,25 | +0,05 |
| Ipari és tűzgátló ajtó és kapu (fűtött tér határolására) | 2,00 | 2,00 | – |
| Homlokzati vagy fűtött és fűtetlen terek közötti ajtó | 1,40 | 1,45 | -0,05 |
| Homlokzati vagy fűtött és fűtetlen terek közötti kapu | 1,80 | 1,80 | – |
| Fűtött és fűtetlen terek közötti fal | 0,40 | 0,26 | +0,14 |
| Szomszédos fűtött épületek és épületrészek közötti fal | 1,50 | 1,50 | – |
| Lábazati fal | 0,30 | 0,30 | – |
| Talajjal érintkező fal csak új épületeknél) | 0,30 | 0,30 | – |
| Talajon fekvő padló (új épületeknél) | 0,30 | 0,30 | – |
| Hagyományos energiagyűjtő falak (pl. tömegfal, Trombe fal) | 1,00 | 1,00 | – |
A táblázat alapján a hőátbocsátási tényező követelményértéke csak 5 helyen változott, 3 szerkezet esetén enyhült, 2-nél – köztük a fa és PVC nyílászárók – kis mértékben szigorúbb lett.
Fajlagos hőveszteség-tényező (q) követelményei
Új épület vagy jelentős felújítás esetén nemcsak az egyes szerkezeteknek önmagukban kell teljesíteniük a követelményszintet. A szerkezeteket a csatlakozási hőhidakkal és a sugárzási nyereséggel együttesen értelmező, az épület térfogatával fajlagosított hőveszteség-tényezőnek is meg kell felelnie a követelményeknek. Az ÉKM rendelet a TNM rendelethez hasonlóan az épület (hűlő) felület-térfogat arányának (A/V) függvényében határozza meg a követelményt.
A fajlagos hőveszteségtényező (q) meghatározására az ÉKM rendelet nem ad meg összefüggést, várhatóan ezt a később megjelenő számítási módszer fogja tartalmazni. A TNM rendelet a következő összefüggést tartamazza:
Közel nulla
| A/V <0,3 | qmax = 0,14 W/m3K |
| 0,3<A/V<1,0* | qmax = 0,071 + 0,23*(A/V) W/m3K |
| A/V>1,3 | qmax = 0,37 W/m3K |
| A/V <0,3 | qmax = 0,16 W/m3K |
| 0,3<A/V<1,0* | qmax = 0,079 + 0,27*(A/V) W/m3K |
| A/V>1,0 | qmax = 0,43 W/m3K |
*Az ÉKM közel nulla követelményénél lévő táblázatban valószínűleg hiba, hogy az A/V függő intervallum 1,0 A/V arányig terjed, a felső állandó intervallum pedig 1,3 A/V aránytól kezdődik. Feltételezzük, ezt a jövőben javítani fogják.
Jelentős felújítás
| A/V <0,3 | qmax = 0,18 W/m3K |
| 0,3<A/V<1,3 | qmax = 0,078 + 0,34*(A/V) W/m3K |
| A/V>1,3 | qmax = 0,52 W/m3K |
| A/V <0,3 | qmax = 0,16 W/m3K |
| 0,3<A/V<1,3 | qmax = 0,079 + 0,27*(A/V) W/m3K |
| A/V>1,3 | qmax = 0,43 W/m3K |
Ahogy a fenti diagramokon látható, a fajlagos hőveszteség-tényező maximum értékei növekedtek, tehát a követelmények enyhébbek lettek.
Összesített energetikai jellemző követelményértékei
Az energetikai osztályba sorolás az összesített energetikai jellemző alapján történik. Az összesített energetikai jellemző meghatározására szolgáló összefüggéseket várhatóan a számítási módszer tartalmazza majd. A TNM rendelet számítási módszerét ebben a cikkben nem mutatjuk be.
Közel nulla követelményszint
| Energia | CO2 | |
| Lakóépület | Enren,fajl,max = 0.8*Enren,fajl,ref =76 kWh/m2év | ECO2,max = 0.8*ECO2,ref =20 kg/m2év |
| Egyéb | Enren,fajl,max = 0.8*Enren,fajl,ref | ECO2,max = 0.8*ECO2,ref |
| Lakó | 100 kWh/m2év |
| Iroda | 90 kWh/m2év |
| Oktatási | 85 kWh/m2év |
Lakóépületekre a közel nulla követelményszint jelentősen szigorúbb lett. A nem lakó funkciójú épületekre ezt nem lehet egyértelműen kijelenteni. A követelményszintet egy REFERENCIAÉPÜLET fajlagos primerenergia-felhasználásának (Enren,fajl,ref) 80%-ában határozza meg. A TNM rendelet 2020-as módosítása már tartalmazott referencia rendszert a lakó-, iroda- és oktatási épületektől eltérő rendeltetésű épületekre. A referencia rendszer meghatározása nem volt olyan részletes, ahogyan azt az ÉKM rendelet tartalmazza, illetve az összesített energetikai jellemző követelménye sem volt egyértelműen ehhez a referencia szinthez kötve.
A referenciaépület főbb jellemzőit a későbbiekben részletezzük. Nézzük először az Enren,fajl jelölés értelmezését!
A fajlagos (“fajl”) jelző érthető, hiszen az éves primerenergiafogyasztás az épület alapterületére van fajlagosítva (kWh/m2év), ebben nincs különbség a TNM rendelethez képest. Az ÉKM rendelet 7. melléklete táblázatos formában súlyozó tényezőket határoz meg fűtőértéken számított végsőenergia igényhez. A TNM rendelettel megegyező módon az összesített energetikai jellemzőt primerenergiában határozzuk meg, ehhez az egyes energiahordozókhoz primerenergia átalakítási tényezőket rendel. Itt több változás is van a TNM rendelethez képest. Az ÉKM rendelet megkülönböztet nem megújuló (fnren– nonrenewable) és megújuló (fren – renewable) primerenergia átalakítási tényezőt. Ezek összege adja a teljes (ftot) primerenergia átalakítási tényezőt. Az épület teljes energiafogyasztásának meghatározása során feltételezhetően a teljes primerenergia átalakítási tényezőt használhatjuk. A követelmények viszont az összesített energetikai jellemzőhöz kötöttek, mely megállapításához a jelölések alapján (konkrét összefüggés majd a számítási módszerben) a nem megújuló primerenergia átalakítási tényezőt kell használni. A primerenergia átalakítási tényezők a TNM rendelethez képest változtak, ezt a következő táblázat mutatja. A leírtak alapján a táblázatban a TNM “e” tényezőjét az ÉKM rendelet “Fnren” oszlopához hasonlíthatjuk,
| Energiahordozó | ÉKM rendelet | TNM rendelet | |||
| fnren | fren | ftot | e | ||
| Fosszilis tüzelőanyagok | Szilárd | 1.1 | 0 | 1.1 | 1.0 |
| Folyékony | 1.1 | 0 | 1.1 | 1.0 | |
| Gáz | 1.1 | 0 | 1.1 | 1.0 | |
| Bio tüzelőanyagok | Szilárd | 0.6 | 0.6 | 1.2 | 0.6 |
| Szilárd(*) | 0.2 | 1 | 1.2 | 0.6 | |
| Folyékony | 0.5 | 1 | 1.5 | 0.6 | |
| Gáz | 0.4 | 1 | 1.4 | 0.6 | |
| Villamos energia(**) | 2.3 | 0.3 | 2.6 | 2.5 | |
| Távhő(***) | 1.38 | 0 | 1.4 | ||
| Távhűtés(***) | 1.38 | 0 | 1.4 | ||
| Hulladékhő | 0 | 0 | 0 | ||
| Napenergia | PV villamos energia | 0 | 1 | 1 | 0 |
| Termikus | 0 | 1 | 1 | 0 | |
| Szél | 0 | 1 | 1 | 0 | |
| Környezeti hő | Geo-, aero-, hidrotermikus | 0 | 1 | 1 | 0 |
| Exportált (kiváltott) | A hálózatba exportált | 2.3 | 0.3 | 2.6 | |
| villamos energia | A rendelet által nem szabályozott fogyasztóknak átadott | 2.3 | 0.3 | 2.6 | |
A távhő primerenergia átalakítási tényezőjét már a TNM rendelet is részletesebb számítással határozta meg. Ezt az ÉKM rendelet tovább részletezte, több számítási módot adott meg. Ezt ebben a cikkben nem részletezzük.
A referenciaépület felvételének főbb pontjai:
Épület felépítése
- A referenciaépület geometriája, tájolása, hőtároló képessége és a gépészete által meghatározott zónák a tárgyi épülettel azonosak.
- A referenciaépület szerkezetei a követelményértékeknek felelnek meg.
- Jó légzárású nyílászárói vannak.
Fűtés
- Központi kondenzációs kazán tároló nélkül.
- Kétcsöves rendszer, fűtött térben vezetve
- 55/45°C hőfoklépcső
- Központi előremenő hőmérséklet-szabályozás helyiségenkénti hőmérséklet-szabályozás
- A hőleadók külsőfali radiátorok termosztatikus szelepekkel
- A fűtési keringtető szivattyú energiahatékonysági mutatója 0,23.
Szellőzés
- Lakóépületeknél természetes szellőzést kell feltételezni
- Egyéb épületeknél: ha van szellőzőrendszer, olyan légtechnikát kell feltételezni, melyben nincs léghevítő (értelmezésünk szerint ez azt jelenti, hogy a fűtést a radiátoros rendszer látja el). 50% hatásfokú hővisszanyerővel kell számolni.
Hűtés
- Lakóépületeknél NEM feltételezünk gépi hűtést.
- Egyéb épületek: a tárgyi épülettel megegyező hűtött területek- zónák.
- SEER – táblázatos érték levegő-víz vagy víz-víz hőszivattyúkra.
Világítás
- Lakó és szállás jellegű épületeknél a világítás energiaigénye nem számítandó.
- Egyéb épületek: A beépített világítás üvegburás, parabolatükrös, nem dimmelhető LED, kézi be- és kikapcsolással.
Tapasztalataink alapján ez a referenciaépület a TNM rendelet közel nulla követelményszintjének megfelelő épületet ír le, nem foglalkozva a megújuló részaránnyal. A 0,8-as szorzó miatt az új követelményszint valamivel szigorúbb elvárást támaszt.
A megújuló részarány, mint követelmény kikerült a szabályozásból, helyette az épület éves fajlagos CO2 kibocsátását határozta meg, melyet szintén referenciaépület alapján ad meg (lakóépületekre a referenciaérték állandó).
A CO2 kibocsátást az ÉKM rendelet 7. mellékletében található súlyzótényezők alapján kell meghatározni (várjuk, hogy erre a számítási módszerben jön-e valami egyértelműsítés). A CO2-re vonatkozó súlyzótényezőket g/kWh mértékegységben adják meg a szerint, hogy az egyes energiahordozók felhasználása az épületben milyen CO2 kibocsátással jár.
Jelentős felújítás
| A/V ≤ 0,3 | 110 kWh/m2év |
| 0,3 ≤ A/V ≤ 1,3 | 40*(A/V) + 98 kWh/m2év |
| A/V ≥ 1,3 | 150 kWh/m2év |
| A/V <0,3 | 110 kWh/m2év |
| 0,3<A/V<1,3 | 30*(A/V) + 101 kWh/m2év |
| A/V>1,3 | 140 kWh/m2év |
Nem lakóépületekre az ÉKM rendelet a következőt írja elő:
Enren,fajl,max=Enren,fajl,ref
A követelményérték megegyezik a referenciaépület összesített energetikai jellemzőjével. A közel nulla szinthez képest nincs a 0,8-as szorzó. A referenciaépület a közel nulla követelményszintnél bemutatott épület.
A jelentős felújítás esetén továbbra is felvetődik a kérdés, hogy lehet-e úgy egy épültet szigetelni, nyílászáróit cserélni, hogy közben a fűtést egy hagyományos gázkazán biztosítja, amihez viszont (egyelőre) nem kívánnak hozzányúlni. Kazáncsere nélkül ugyanis az épület nem fogja teljesíteni az összesített energetikai jellemzőre vonatkozó előírásokat.
Épülettechnikai rendszer követelményei
Az ÉKM és a TNM rendelet is több pontban sorolja a gépészeti rendszerekre vonatkozó elvárásokat, javaslatokat. Ezeket itt nem részletezzük egyenként, a fontosabb változásokat mutatjuk csak be.
Rögtön az első pontban a belső légállapot (a kondicionált tér paraméterei) elvárásainál az MSZ EN 16798-1 szabványt javasolja (a TNM az MSZ EN 15251 szabványra hivatkozott). Viszont míg a TNM rendelet tartalmazott egy táblázatot a tanúsítás során használatos helyiséghőmérsékletekre, az ÉKM rendeletben ilyet nem találunk. Várjuk, hogy a számítási módszerbe belefoglalják-e majd ezt a nem elhanyagolható információt.
Hasonló a helyzet a szellőző levegő mennyiségének meghatározására. A TNM rendelet személyek száma és alapterület függvényében határoz meg szellőző levegő igényt. Az ÉKM rendelet utal minimálisan bejuttatandó frisslevegő-mennyiségre, de azt nem határozza meg. Kimondja, hogy légbevezető elemeket kell beépíteni, vagy gépi frisslevegő ellátást biztosítani.
A TNM rendelet a hőtermelőre vonatkozó előírásaiban kondenzációs kazán beépítését javasolja. Az ÉKM rendeletben ilyen javaslat nem szerepel. Ennek több oka is lehet:
- „Kisebb” kazánokra a 813/2013/EU rendelet érvényes. Ez 400 kW hőteljesítmény alatti kazánokra határoz meg előírásokat. A rendelet követelményei szerint már csak a kondenzációs kazánok teljesítik azt a hatásfokszintet, ami megengedi egy hőtermelő forgalomba hozatalát. Tehát családi házak, társasházak esetén, amennyiben a fűtési rendszert is érinti a korszerűsítés, eleve csak kondenzációs kazánt lehet üzembe helyezni (földgáztüzelés esetén).
- 400 kW feletti hőteljesítményű kazánokra nincs EU-s rendelet. A gyakorlat is azt mutatja, hogy nagyobb – pl. ipari – létesítmények esetén kondenzációs kazánnak nem minden esetben van létjogosultsága. Tekintve, hogy a kondenzációs üzem 55-60°C visszatérő vízhőmérséklet alatt működik, magasabb primer köri hőmérsékletigények – technológiai meleg- vagy forróvíz, gőz előállítása – mellett nem. Csak fűtési célú rendszerek esetén viszont érdemes vizsgálni, kialakítható-e kondenzációs üzem egy új hőcserélő beépítésével.
- Új épület vagy jelentős felújítás esetén a korszerűsítésen átesett épület összesített energetikai jellemzőjének is meg kell felelnie a követelményértékeknek. Ez pedig nagy valószínűség szerint kondenzációs kazánnál gyengébb hatékonyságú berendezéssel nem lehetséges.
Fűtési- és HMV rendszereknél új követelményként jelenik meg a vezetékek szigetelése. A rendelet táblázatos formában határozza meg különböző csőméretekre az elvárt szigetelésvastagságokat.
Érdekesség, hogy kikerül a kötelező elemek közül a hővisszanyerő. A TNM rendelet lakótól eltérő épületekre (tehát családi házaknál, társasházaknál a TNM-ben sincs kötelezettség), ha van benne légtechnika, a rendszerbe legalább 65% hatásfokú hővisszanyerőt kell építeni. Az ÉKM rendeletből ez a pont kikerült. Hővisszanyerőről a referenciaépületnél van szó, ott légtechnika megléte esetén 50%-os hővisszanyerővel számol. Eszerint a referenciaépület alapján meghatározott követelményszint eléréséhez vagy hővisszanyerőt kell beépíteni, vagy a hőtermelő magas hatékonyságával (hőszivattyús rendszerek) és megújulók használatával kell elérni azt.
Épületautomatizálás követelményei
A rendelet 1. melléklet 3.7. pontja a következőket tartalmazza:
3.7. Épületfelügyelet
3.7.1. Ha a műszaki feltételek lehetővé teszik, az egyéb rendeltetésű épületekben a 290 kW-nál nagyobb effektív névleges teljesítményű fűtési rendszereket, kombináltan helyiségfűtési és szellőző rendszereket, légkondicionáló, valamint kombináltan légkondicionáló és szellőző rendszereket 2025. január 1-jéig fel kell szerelni épületautomatizálási és -szabályozási rendszerrel, amely alkalmas:
3.7.1.1. az energiafelhasználás folyamatos ellenőrzésére, regisztrálására, korrekciójára és elemzésére;
3.7.1.2. az épület energiahatékonyságának értékelésére, az épülettechnikai rendszerek hatékonyságcsökkenésének jelzésére, a kezelőszemélyzet tájékoztatására, az energiahatékonyság javításának lehetőségeire;
3.7.1.3. összekapcsolt épülettechnikai rendszerek esetében a kommunikációra és épülettechnikai rendszerekkel való átjárhatóságra, a különböző típusú jogvédett technológiáktól, berendezésektől és gyártóktól függetlenül.
A TNM rendelettel szemben, amely kötelező beavatkozást nem írt elő meglévő épületekre, ez a pont adott határidővel (2025. január. 1.) beruházási kötelezettséget határoz meg. Az egyéb rendeltetésű épület kategória minden nem lakó- és szállásjellegű épületet jelent:
- irodaépületek,
- oktatási épületek,
- egszségügyi épületek,
- ipari épületek
- stb. esetén.
A kötelezettség nem érinti azokat az épületeket, amelyekre az ÉKM rendelet hatálya nem terjed ki. Tehát nem lép fel kötelezettség műemlékvédelem alatt álló épületekre, hitéleti célra használt épületekre, vagy olyan ipari épületre, ahol magas a technológiából származó belső hőnyereség (20 W/m2). A rendelet hatályával a cikk elején részletesen foglalkoztunk.
A rendelkezés 290 kW fűtési teljesítmény feletti rendszerekre érvényes. Fűtési rendszer teljesítménye alatt az adott rendszerre, fűtési körre dolgozó egy vagy több hőtermelő berendezés együttes névleges hőteljesítményét értjük. Tehát ha egy kazánházban ugyanazon rendszerre 2 db 150 kW-os kazán dolgozik, nem jelent kivételt, mive ezek együttes teljesítményét kell nézni.
290 kW alatt azonban az egyéb rendeltetésű épületek (nem lakóépületek) esetén kötelező elvégezni az Energiahatékonyságról szóló törvény (Enhat. tv.) VIII/A.fejezet 25/A alfejezete szerinti energetikai felülvizsgálatot. Az energetikai felülvizsgálatot 70 kW-nál nagyobb fűtési vagy légkondicionálási rendszerekre kell elvégezni. Ezzel egy másik cikkben részletesen foglalkozunk majd.
Az ÉKM rendelet lakóépületekre nem határoz meg ilyen követelményt. Az előbb említett Enhat. tv. energetikai felülvizsgálata azonban vonatkozik lakóépületekre is, kivételként említi azt az esetet, ha a lakóépület rendelkezik folyamatos elektronikus felügyeleti rendszerrel (az Enhat. tv. részletezi a követelményeket). Lakóépületekre azonban nem határoz meg teljesítményhatárt.
Összefoglalván:
- Lakóépületekre (nagyobb társasházak, panelek, szállodák, stb.) 70 kW teljesítmény felett vagy energetikai felülvizsgálatot kell készíteni, vagy ez kiváltható az Enhat. tv.-ben meghatározott tulajdonságokkal rendelkező épületfelügyeleti rendszerrel.
- Egyéb épületekre 70 kW és 290 kW fűtési rendszer között energetikai felülvizsgálatot kell készíteni. 290 kW felett az ÉKM rendelet alapján kötelező épületautomatizálási és -szabályozási rendszer telepítése.
- Olyan ipari épületekben, melyre nem vonatkozik az ÉKM (magas belső hőnyereség miatt), 70 kW feletti rendszerekre energetikai felülvizsgálatot kell végezni, ami a 290 kW feletti rendszerek esetén kiváltható épületautomatizálási rendszerrel, viszont ez nem kötelező (nem vonatkozik rájuk az ÉKM).
Mindezek után érdemes felvetni azt a problémát, hogy mit kell értenünk az alatt, hogy “ha a műszaki feltételek lehetővé teszik”. Véleményünk szerint egy üzemben ideiglenesen (a következő leállásig, karbantartásig) indokolható a rendszer kiépítésének elmaradása, ha az az üzem leállását jelentené, az üzembiztonságot veszélyeztetné. Ebben az esetben azonban az energetikai felülvizsgálatot el kell végezni.
Arról egyelőre nincs információnk, hogy a rendszer kiépítésének ellenőrzése ki által és milyen módon történik, illetve hogy műszakilag nem indokolható hiánya milyen következményekkel, büntetéssel jár.
Épületek energetikai tanúsítványának változásai
Változnak a tanúsítás formai és tartalmi szabályai is. A 176/2008. (VI. 30.) kormányrendelet frissítésének mellékletében megtalálható egy sablon a tanúsítványra. Az új forma színesebb, vizuálisan felhasználóbarátabb lesz. A sablon különböző épülettípusokhoz, szerkezetekhez gépészeti rendszerekhez ikonokat rendel, ezzel vizuálisan jobban fogyasztható lesz. A következő ábrákon az ikonok példái láthatók, a teljes lista a 176/2008. (VI. 30.) kormányrendeletben megtalálható.
További jelentős változás, hogy az eddig használt energetikai osztályokba sorolás is változik. Az új rendelet hatálybalépésével kétféle besorolás lesz:
- Összesített energetikai jellemző alapján: a tényleges épület és a követelényérték (referenciaépület) százalékos aránya
- CO2 kibocsátás alapján: szintén a tényleges érték és a követelmény aránya
Összesített energetikai jellemző szerint
| Besorolás | Energetikai minőség [%] |
| A+++ | ≤0 |
| A++ | 0<…≤50 |
| A+ | 50<…≤90 |
| A | 90<…≤100 |
| B | 100<…≤130 |
| C | 130<…≤160 |
| D | 160<…≤200 |
| E | 200<…≤250 |
| F | 250<…≤310 |
| G | 310<…≤390 |
| H | 390<…≤500 |
| I | 500<… |
Fajlagos szén-dioxid-kibocsátás szerinti
| Besorolás | Szén-dioxid-kibocsátás [%] |
| A+++ | ≤0 |
| A++ | 0<…≤50 |
| A+ | 50<…≤90 |
| A | 90<…≤100 |
| B | 100<…≤130 |
| C | 130<…≤160 |
| D | 160<…≤200 |
| E | 200<…≤250 |
| F | 250<…≤310 |
| G | 310<…≤390 |
| H | 390<…≤500 |
| I | 500<… |
Az épület minőségi besorolásán kívül az egyes szerkezetek és a gépészeti elemek is kategóriákba lesznek besorolva, ezzel szemléletesebbé válik a veszteségek feltárása. A határoló szerkezetek besorolása a hőátbocsátási tényezőik alapján történik. A minimumkövetelményt elérő szerkezetek a “jó” kategóriába kerülnek.
A gépészet kategorizálása az egyes területek fajlagos primerenergia igényének és a referencia rendszer fajlagos primerenergia igényének aránya alapján határozza meg. A gépészeti elemek vizsgálatakor is nem megújuló primerenergia átalakítási tényezőt használjuk.
Szerkezetek kategorizálása
| rossz | gyenge | közepes | jó | kiváló | |
| homlokzati fal (W/m2K) | 0,9<… | 0,45<…≤0,9 | 0,24<…≤0,45 | 0,16<…≤0,24 | ≤0,16 |
| padlásfödém (W/m2K) | 0,7<… | 0,3<…≤0,7 | 0,17<…≤0,3 | 0,12<…≤0,17 | ≤0,12 |
| talajjal érintkező fal (W/m2K) | 0,8<… | 0,5<…≤0,8 | 0,3<…≤0,5 | 0,2<…≤0,3 | ≤0,2 |
| talajon fekvő padló egyenértékű hőátbocsátási tényezője (W/m2K) | 0,8<… | 0,5<…≤0,8 | 0,3<…≤0,5 | 0,2<…≤0,3 | ≤0,2 |
| pincefödém (W/m2K) | 0,9<… | 0,5<…≤0,9 | 0,26<…≤0,5 | 0,2<…≤0,26 | ≤0,2 |
| magastető, lapostető (W/m2K) | 0,7<… | 0,3<…≤0,7 | 0,17<…≤0,3 | 0,12<…≤0,17 | ≤0,12 |
| nyílászáró (W/m2K) | 3,0<… | 1,5<…≤3,0 | 1,1<…≤1,5 | 0,8<…≤1,1 | ≤0,8 |
| tetősík ablakok (W/m2K) | 3,0<… | 1,5<…≤3,0 | 1,3<…≤1,5 | 1,1<…≤1,3 | ≤1,1 |
Gépészeti rendszer elemeinek kategorizálása
| rossz | gyenge | közepes | jó | kiváló | |
| fűtési rendszer hatékonysága, besorolás szerint (EF,nren ⁄ QF,net)/(EF,nren,REF ⁄ QF,net,REF) | 130%<… | 105<…≤130% | 95<…≤105% | 70<…≤95% | ≤70% |
| fűtési és szellőző rendszer hatékonysága besorolás szerint [(EF,nren+ELT,nren) ⁄ QF,net]/[(EF,nren,REF+ELT,nren,REF) ⁄ QF,net,REF] | 120%<… | 105<…≤120% | 90<…≤105% | 55<…≤90% | ≤55% |
| használati melegvízellátó rendszer hatékonysága, besorolás szerint EHMV,nren / EHMV,nren,REF | 120%<… | 105<…≤120% | 90<…≤105% | 50<…≤90% | ≤50% |
| hűtési és légkondicionáló rendszer hatékonysága, besorolás szerint (EH,nren/QH,net) ⁄ (EH,nren,REF ⁄ QH,net,REF) | 125%<… | 110<…≤125% | 95<…≤110% | 80<…≤95% | ≤80% |
| beépített világítás hatékonysága, besorolás szerint (lakóépületeknél elhagyandó) EV,nren/EV,nren,REF | 800%<… | 250<…≤800% | 115<…≤250% | 85<…≤115% | ≤85% |
Amennyiben kérdései vannak a fentiekkel kapcsolatban, írjon bátran az [email protected] -ra, hívjon minket a +36708508993-as számon, vagy írjon itt a jobb alsó sarokban chat-en!
A fenti bejegyzés nem minősül jogi és pénzügyi tanácsadásnak, csak tájékoztató jelleggel készült.