Kötelező energetikai felülvizsgálat 70 kW feletti fűtési és hűtési rendszerekre

Energetikai felülvizsgálatot kell végezni minden, 70 kW-ot meghaladó névleges teljesítményű fűtési és hűtési rendszerekre. A kötelezettség egyaránt érinti a társasáházakat, vállalatokat, önkormányzatokat, tehát mindenkit, akinek a jelzett 70 kW-nál nagyobb épületfűtő/épülethűtő berendezése van.

A főbb tudnivalók:

• A vizsgálatot minden újonnan létesített berendezésre el kell végezni az üzembe helyezéstől számított egy éven belül.
• A 2022. január 1-jét megelőzően üzembe helyezett rendszerekre 2025. december 31-ig el kell végezni a vizsgálatot.
• A vizsgálatot 8 évente kell megismételni, nagyvállalatok esetén a 4 évenkénti energetikai auditnak tartalmaznia kell.
• Minden 70 kW feletti fűtési/hűtési rendszerre el kell végezni, függetlenül az épület típusától.
• A vizsgálat olyan berendezésekre érvényes, melyeknek részben vagy egészen épületfűtő/épülethűtő funkciója van. Kizárólag technológiai hőtermelőkre nem vonatkozik.
• Az energetikai felülvizsgálat kiváltható korszerű épületautomatizálási rendszerrel:
  • lakóépületeknél teljesen,
  • egyéb épületeknél 290 kW felett – tehát 70-290 kW között el kell végezni.
• Az energetikai felülvizsgálatot kizárólag arra jogosult szakember végezheti.
• A felülvizsgálatot a felülvizsgáló a klímagáz adatbázisban regisztrálja, annak eredményeit ott rögzíti.
• Amennyiben a rendszer mentességet (kivételt) élvez, ugyanúgy le kell jelenteni, tehát ez esetben is van teendő.

Jogszabályi háttér

• A kötelezettséget és annak követelményeit az Energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény (továbbiakban Enhat. tv.) VIII/A. fejezetében a 25/A. alfejezete rögzíti.
• Az Enhat. tv. jelzett pontjának végrahajtásáról szóló rendelet a 19/2021. (IV. 14.) ITM rendelet.
• Az energetikai felülvizsgálat részleteit továbbá a 666/2020. (XII. 28.) Korm. rendelet tartalmazza.

Milyen rendszerekre és épületekre érvényes a követelmény?

Az Enhat. tv. a következőt mondja ki:

43. § (1) …egy vagy több épületet együttesen ellátó
a) 70 kW-nál nagyobb effektív névleges teljesítményű fűtési rendszer vagy kombináltan helyiségfűtési és szellőzőrendszer,
b) 70 kW-nál nagyobb effektív névleges teljesítményű légkondicionáló rendszer vagy kombináltan légkondicionáló és szellőzőrendszer hozzáférhető részeinek vonatkozásában rendszeres energetikai felülvizsgálatot kell készíteni.

Tehát 70 kW-nál nagyobb fűtési és hűtési teljesítményű rendszerekről van szó (légkondicionáló rendszer alatt a törvény gyakorlatilag az épülethűtési rendszereket érti). Ebből adódik, hogy családi házakra, egyedi helyiségfűtő berendezésekre nem vonatkozik. Ezen kívül azonban nem határoz meg kivételeket az épületek használatát illetőleg, minden funkciójú épületre érvényes. Tehát lakóépületekre (társasházak, panelek, szállodák, stb.) ugyanúgy vonatkozik, mint irodaépületekre, ipari épületekre, illetve oktatási, egészségügyi épületekre szintúgy. Nem képeznek kivételt az ÉKM rendelet hatálya alá nem tartozó épületek sem (pl. nagy belső hőnyereséggel rendelkező ipari épületek, műemlékvédelmi épületek, hitéleti célra szolgáló épületek).

Fontos megjegyezni, hogy a törvény a kötelezettséget nem hőtermelő berendezésekre, hanem rendszerekre szabja. Tehát ugyanúgy el kell végezni a felülvizsgálatot, ha több, egyenként 70 kW-nál kisebb berendezés ugyanarra a rendszerre dolgozik, és együttes teljesítményük már meghaladja ezt a határt.

A felülvizsgálatot 8 évente el kell végezni. Amennyiben a felhasználó nagyvállalati energetikai auditot köteles végezni 4 évente, úgy az auditálás folyamatán belül minden 4 évben el kell végezni ezt az energetikai felülvizsgálatot is. Az utóbbi esettel kapcsolatban több megjegyzésünk is van:

• Az energetikai auditálásra jogosult szervezetek és személyek köre nem esik egybe az energetikai felülvizsgálatot végző személyek körével. Tehát előállhat olyan eset, amikor a nagyvállalati auditot végző szervezet nem jogosult a felülvizsgálat elvégzésére. Javasoljuk, hogy a kötelezettek a nagyvállalati auditálás megkezdése előtt egyeztessék, hogy az audit tartalmazza-e az energetikai felülvizsgálatot, vagy erre külön, jogosultsággal bíró szakemberrel kell szerződni.
• Az energetikai felülvizsgálat a klímavédelemért felelős hatóság hatásköre, ellenőrzését a Magyar Mérnöki Kamara végzi, a nagyvállalati audittal a MEKH foglalkozik. Arról nincs információnk, hogy a MEKH ellenőrzi-e az energetikai felülvizsgálat elvégzését.

A felülvizsgálat elvégése a vizsgálandó épület/rendszer üzemeltetőjének a felelőssége (ha ilyen nincs, akkor a tulajdonos felelőssége). A fűtési és hűtési rendszereket egyidőben nem érdemes vizsgálni, mivel a rendszerek üzem közbeni állapota (fűtési és hűtési igények fellépésekor) vizsgálandó – így a fűtési rendszerek felmérése télen, a hűtési rendszereké nyáron végezhető . Amennyiben az üzemeltető vagy a felülvizsgáló személye változik, a változást rögzíteni kell az adatbázisban.

Az energetikai felülvizsgálati kötelezettség nem teljesítése esetén a Hatóság először felszólítja a rendszerüzemeltetőt a felülvizsgálat elvégzésére. Az így, felszólításra benyújtott adatszolgáltatás bírsága 30 000 Ft. Ha a kötelezett továbbra sem végzi el a felülvizsgálatot, a bírság mértéke a következő táblázatban látható.

		70 kW – 290 kW között	290 kW feletti
Lakóépület	fűtés	150 000 Ft	300 000 Ft
	hűtés, hőszivattyúk	450 000 Ft	550 000 Ft
Egyéb épület	fűtés	200 000 Ft	350 000 Ft
	hűtés, hőszivattyúk	500 000 Ft	600 000 Ft

Milyen kivételek vannak?

Lakóépületek esetén nem kell elvégezni a felülvizsgálatot, ha a fűtési/hűtési rendszer rendelkezik elektronikus felügyeleti rendszerrel. Ennek a következő kritériumoknka kell megfelelnie:

• méri a rendszer hatékonyságát és jelez, ha a hatékonyság jelentősen csökkent,
• jelez, ha szükség van a rendszer karbantartására,
• hatékony ellenőrző funkciókkal rendelkezik az energiatermelési, -elosztási, -tárolási és -felhasználási optimum elérése érdekében.

A törvény arról nem rendelkezik, hogy a felügyeleti rendszernek milyen jelzéseket kell adnia, illetve a hatékonyság csökkenését sem definiálja (pl. hőszivattyúk esetén a hatékonyság a külső hőmérséklet függvényében jelentősen változik).

Egyéb épületek (nem lakóépületek, tehát irodaépületek, ipari épületek, stb.) esetén 290 kW fölött nem kell elvégezni a felülvizsgálatot, ha a rendszer rendelkezik épületautomatizálási rendszerrel. Ennek követelményei:

• alkalmas az energiafelhasználás folyamatos ellenőrzésére, naplózására, elemzésére és kiigazításának lehetővé tételére;
• az épület energiahatékonyságának értékelésére, az épülettechnikai rendszerek hatékonyságcsökkenésének feltárására, a berendezések vagy az épülettechnikai rendszer kezeléséért felelős személy tájékoztatására az energiahatékonyság javításának lehetőségéről; valamint
• az összekapcsolt épülettechnikai rendszerekkel vagy az épületen belüli más készülékekkel való kommunikáció lehetővé tételére, valamint az épülettechnikai rendszerekkel történő átjárhatóságra, a különböző típusú jogvédett technológiáktól, berendezésektől és gyártóktól függetlenül.

Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 9/2023. (V.25.) ÉKM rendelet 1. mellékletének 3.7. pontja alapján az egyéb rendeltetésű épületekre (nem lakóépület) 2025. január 1-ig kötelező felszerelni épületautomatizálási rendszert. Ezzel összhangban van a fenti kivétel.

Összefoglalva:

• Lakóépületekre (nagyobb társasházak, panelek, szállodák, stb.) 70 kW teljesítmény felett vagy energetikai felülvizsgálatot kell készíteni, vagy ez kiváltható az Enhat. tv.-ben meghatározott tulajdonságokkal rendelkező épületfelügyeleti rendszerrel.
• Egyéb épületekre 70 kW és 290 kW fűtési rendszer között energetikai felülvizsgálatot kell készíteni. 290 kW felett az ÉKM rendelet alapján kötelező épületautomatizálási és -szabályozási rendszer telepítése.
• Olyan épületekben, melyre nem vonatkozik az ÉKM (pl. olyan ipari épületekre ahol magas a belső hőnyereség), 70 kW feletti rendszerekre energetikai felülvizsgálatot kell végezni, ami a 290 kW feletti rendszerek esetén kiváltható épületautomatizálási rendszerrel, viszont ez nem kötelező (nem vonatkozik rájuk az ÉKM).

Amennyiben ezek alapján egy rendszer mentességet élvez, az adatbázisba ezt is rögzíteni szükséges. A mentesség kérvényezését és rögzítését szintén a jogosultsággal rendelkező felülvizsgáló végzi. Tehát a vizsgált rendszer üzemeltetőjének ez esetben is feladata szakember megkeresése.

Ki végezhet energetikai felülvizsgálatot?

Az energetikai felülvizsgáló olyan személy lehet, aki:

• a Magyar Mérnöki Kamara által vezetett névjegyzékben szerepel és regisztrált az adatbázisban;
• alábbi szakterületeken szerzett jogosultsággal rendelkezik, és legalább 8 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik:
  • Építmények gépészeti tervezési szakterület
  • Építmények gépészeti tervezési szakterület – Épületfizikai tervezési részszakterület
  • Építmények gépészeti szakértői részszakterület
  • Építmények épületenergetikai szakértői részszakterület;
• a Hatóság részére az éves felügyeleti díjat megfizette, ez 50 000 Ft/év;
• a kamara által kiadott szabályzat szerint szervezett képzést, mely vizsgával zárul, sikeresen teljesítette.

Milyen vizsgálatokat kell elvégezni az energetikai felülvizsgálat során?

A felülvizsgálat célja, hogy felmérje a rendszer állapotát, megvizsgálja a rendszer hatékonyságát és méretezését, optimalizálhatóságát, majd javaslatot tegyen korszerűsítésre, az energiahatékonyság növelésére. Egy elég komplex vizsgálatról van szó, mely magába foglalja az épület vizsgálatát, a hőtermelő berendezés, az elosztóvezetékek, szivattyúk, hőleadók felmérését, és az egész rendszer szabályozásának vizsgálatát. Nézzük ezeket egyenként!

Épületek vizsgálata

A vizsgálat során elvégzendő épületenergetikai számítások során az épület alapvető adatain túl a következő értékeket kell meghatározni:

• az épület geometriai adatai:
  • fűtött alapterület,
  • fűtött térfogat,
• méretezési külső hőmérséklet és belső hőmérsékletek,
• légcsereszám,
• fajlagos hőenergia igények [kWh/m²] a következő rendszerekre:
  • fűtés és hűtés,
  • HMV,
  • légtechnika,
• névleges fűtési teljesítményigény – hőszükséglet.

A törvény nem tér ki rá, de az általános gyakorlat alapján a számítások az ÉKM rendelet számítási módszere alapján végezhetők. Amennyiben az épület rendelkezik energetikai tanúsítvánnyal (akár ÉKM, akár a korábbi, TNM rendelet alapján), annak adatai véleményünk szerint használhatók, de a jogszabály ezt sem rögzíti.

Ahogy láthatjuk, a tanúsítás folyamatának egy részét, de nem egészét kell elvégezni (az összesített energetikai jellemzőt, vagy az energetikai besorolást, stb. nem kell meghatározni), a hőtermelő berendezéseket azonban a tanúsítás folyamatánál lényegesen részletesebben kell vizsgálni.

Hőtermelő vizsgálata

Az energetikai felülvizsgálatot végző szakember helyszíni mérések során felméri a rendszert, meghatározza a veszteségeket, a hatásfokot, és vizsgálja, hogy az igényekhez viszonítva a rendszer méretezése megfelelő-e. A vizsgálat ereményeit az adatbázis kitöltőszoftverében rögzíti. Itt az egyes veszteségeket adott skálán pontozza.

Hőtermelő vizsgálata során a következőket kell meghatározni:

• égéstermék veszteség (gázkazán vizsgálata során),
• sugárzási veszteség (gázkazán),
• füstgáz veszteség (gázkazán),
• van-e kondenzáció (gázkazán),
• szabályozás leírása (minden típusú berendezés),
• túlméretezettség (minden berendezés).

Látható, hogy ezen mérések elvégzése jóval komplexebb, mint egy tanúsítás során felvett rendszerjellemzők (tanúsításnál ezek főként táblázatos értékek). Az energetikai felülvizsgálat során a füstgázelemzés végzendő. Kérdés, hogy pontforrás emissziós mérés során mért füstgáz paraméterek használhatók-e. Tapasztalatunk az, hogy a pontforrás mérések jegyzőkönyvei tartalmazzák a szükséges, és megfelelő mennyiségű adatot ahhoz, hogy egy kazán füstgázvesztesége meghatározható legyen. Sugárzási veszteségek elemzéséhez hőkamera vagy felülethőmérő alkalmazható.

A szabályozás külön eszközös mérést nem igényel. A szakértő a rendszer leírásán túl pontozással értékeli.

Amennyiben a berendezés névleges teljesítménye jelentősen nagyobb, mint a meghatározott hőigény, úgy túlméretezettségről beszélünk. Régi hagyományos gázkazánnal üzemelő rendszereknél a túlméretezettség gyengébb hatásfokot is jelent. A kondenzációs kazánok bár részterhelésen magasabb hatásfokkal üzemelnek, mivel névleges igényre vannak méretezve, az év jelentős részében (maximum néhány nap kivételével) eleve részterhelésen is üzemelnek. Jelentős túlméretezés ez esetben gyakori ki-be kapcsolásokhoz vezethet, ami a kondenzációs kazánok esetén is rontja a hatásfokot. Tehát a túlméretezett rendszer alacsonyabb értékelést kap.

Túlméretezés kimutatása esetén kérdésként merül fel olyan ipari berendezések értékelése, amelyek technológiát is ellátnak, és amelyek a technológiai igényekhez voltak méretezve. Nem egyértelmű, hogy ez esetben mi az értékelés szempontja.

Elosztórendszer és hőleadók

Az előzőekhez hasonló módon pontozással értékeli a következő rendszerelemeket:

• szivattyúk méretezése és szabályozása,
• vezetékek szigetelése a gépészeti terekben és egyéb terekben,
• beszabályozottság,
• hőleadók korszerűsége,
• légtechnika esetén:
  • a ventilátor szabályozhatósága,
  • van-e hővisszanyerő, ha igen, milyen hatásfokú,
  • légvezetékhálózat szigetelése.

Eredmények

Az előbbiekben bemutatott pontozásos rendszerben 100 pont szerezhető, így az elért pontszám a rendszer százalékos minősítését adja. Megadja az éves becsült végenergiafelhasználást és a kibocsátott CO₂ mennyiségét. Továbbá vizuálisan szemlélteti, hogy a javasolt korszerűsítésekkel milyen eredmény érhető el.