ESG törvény – Általános tudnivalók a kötelezettségről


A 2024. január 1-jén hatályba lépő ESG törvény célja, hogy a Magyarország (és az Európai Unió) területén lévő vállalkozások különböző fenntarthatósági szempontokból objektíven vizsgálhatók legyenek. Ennek követkeményeként az ESG keretrendszerében a hasonló tevékenységet végző vállalkozások könnyebben összehasonlíthatóak lesznek. A törvény értelmében a vállalatoknak éves gyakorisággal egy komplex átvilágító jelentést kell elkészíteniük és nyilvánosságra hozniuk. Első alkalommal, 2025-ben csak a közérdeklődésre számot tartó nagyvállalkozásokra vonatkozik a kötelezettség, a későbbiekben kibővítik majd a kötelezettek körét.

Mi az ESG?

A 2024. január 1-jén hatályba lépő 2023. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: ESG törvény) vállalkozások számára teszi kötelezővé a fenntarthatósági célú átvilágítást, és az az alapján készített ESG beszámoló (vagy fenntarthatósági jelentés) elkészítését. Jelen cikkünkben a fenntarthatósági területekkel csak érintőlegesen foglalkozunk, a fő cél az ESG törvény, és a hozzá kapcsolódó Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) által kiadott 13/2024. (VIII. 15.) SZTFH rendelet értelmezése.

A fenntarthatóság három alappillére a környezet (E – Environmental), a társadalom (S – Social) és a vállalatirányítás (G – Governance). Az ESG egy olyan fenntarthatósági szempontrendszer, amely az ezen nagy fenntarthatósági csoportokon belüli hatásokat, és a vállalkozások ezekhez köthető intézkedéseit értékeli.

  • Környezeti pillér (E): A ESG környezeti pillérének alapfeltétele a hosszútávú fenntarthatóság. Célszerű tehát a vállalkozások számára, hogy olyan üzleti stratégiát készítsenek és implementáljanak, amely figyelembe veszi ezt. A környezeti fenntarthatóság körébe tartozik a környezethasználat, -terhelés, -szennyezés.
  • Társadalmi pillér (S): Az ESG törvény a társadalmi felelősségvállaláson belül nagy hangsúlyt fektet a munkavállalók fejlődési lehetőségeire, elégedettségére, a vállalkozások családbarát működésének megvalósítására, és a kultúra támogatására.
  • Vállalatirányítási pillér (G): A vállalatirányítás fenntarthatóságához sorolandó az, hogy a vállalkozás vezetősége milyen módon kezeli a fenntarthatósági kérdéseket, mit tesz a jogszabályoknak való megfelelés érdekében, és a korrupció ellen.

Az ESG törvény által fenntarthatósági jelentés készítésére kötelezett vállalkozások különböző iparágak szereplői. Meg kell vizsgálni, hogy adott vállalkozás számára a fenntarthatósági területek közül melyek lényegesnek. Akkor lényeges egy fenntarthatósági terület, ha az hatással van a vállalkozás pénzügyi teljesítményére. Ez alatt gondolhatunk büntetésekre, amelyek a jogszabályokban előírt határértékek túllépése miatt keletkeztek, vagy olyan költségekre, amelyek legalább részben elkerülhetők lettek volna. Ilyen például az energiaköltség, amelyet energiahatékonysági intézkedésekkel, beruházásokkal csökkenteni tudott volna a vállalkozás. Ezeken túl érdemes figyelmet fordítani a vásárlói szokásokra is. Egyre többen keresnek kifejezetten olyan termékeket, amelyek előállítása során érvényre jutottak a környezetvédelmi, illetve társadalmi fenntarthatósági célok.

Mint említettük, az ESG kötelezettség különböző iparágak különböző szereplőire vonatkozik. Az egyes szereplők közötti kapcsolódási pontok azonban fenntarthatósági szempontból szintén jelentőséggel bírnak. Az ESG kötelezett vállalkozások fenntarthatósági eredményei nem csak saját, hanem külső partnereik teljesítményén is múlik. A kötelezetteknek a jobb eredmény elérése érdekében célszerű úgy megválasztani külső partnereiket, beszállítóikat, hogy az fenntarthatósági szempontból a lehető legkisebb kockázatot jelentse számukra. Ebből következik, hogy fenntarthatósági jelentés készítésére törvényileg nem kötelezett vállalkozások számára is versenyelőnyt jelenthet az ESG beszámoló elkészítése. A nem kötelezett vállalkozások egyszerűsített úton, a beszámoló mellékletét képző kérdőív kitöltésével is prezentálhatják elköteleződésüket a fenntarthatóság irányába.

Szereplők és szerepkörök

A kötelezett és az önkéntes vállalkozásokon kívül az ESG keretrendszer releváns szereplője a gazdaságfejlesztési miniszter és a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség (MGFÜ). A törvény három további ESG szereplőt nevez meg, akik közreműködnek a jelentések elkészítésében, és hitelesítésében:

  • ESG minősítő: Egy vállalkozás ESG beszámolója, és további, közhiteles adatai alapján készít minősítést, kitérve az ESG megfelelőségre és a vállalkozás előrehaladására.
  • ESG tanácsadó: Olyan szervezet vagy magánszemély, amely ESG célú vállalatirányítási és adatszolgáltatási tájékoztató és tanácsadói szolgáltatást nyújt. Közreműködik a vállalkozás ESG kötelezettségeinek teljesítésében, az adatok összegyűjtésében és elemzésében. Ezen túl segítséget nyújt fenntarthatósági stratégia és kockázatkezelési rendszer elkészítésében.
  • ESG tanúsító: Az ESG beszámolót tanúsító, akkreditált, a megfelelőséget értékelő szervezet.

Ha a vállalkozás a törvényi megfelelőségen túlmutató fenntarthatósági célokat is el szeretne érni, ESG minősítőt is megbízhat az ebben való előrehaladásra. A minősítő az ESG menedzsmentplatformon keresztül benyújtott éves beszámolót, további adatokkal kiegészítve minősítheti. A vállalkozás olyan szervezetet is megbízhat ESG minősítésre, amely nem szerepel a hatósági nyilvántartásban. Nem járhat el ESG minősítőként olyan személy az adott vállalkozásnál, aki az adott évben ESG tanácsadóként járt el a vállalatnál, vagy annak leányvállalatánál.

ESG tanácsadó nem adhat tanácsot olyan vállalkozásnak, amelynél ESG tanúsítóként vagy minősítőként jár, vagy járt el a jelentést megelőző két évben.

Az ESG beszámoló auditálását végző ESG tanúsító az audit eredményeit taglaló dokumentumot állít ki, és megállapítja a beszámoló megfelelőségét. A tanúsítótól előaudit lefolytatását is kérheti a vállalat.

Az MGFÜ feladatai közé tartozik a vállalkozások felkészítése és a tanácsadási szolgáltatás biztosítása mellett a tanácsadók képzésének szervezése, és ezen oktató intézmények nyilvántartása.

Kötelezettek köre

A következő táblázatban összefoglaltuk, hogy a vállalkozás méretének függvényében mikor, és melyik üzleti évről kell először jelentést tenni.

Vállalkozás típusaAdatszolgáltatás tárgyéveAdatszolgáltatás határidejeAdatszolgáltatás típusa
a) Közérdeklődésre számottartó nagyvállalkozás20242025. június 30.Előaudit
b) Nagyvállalkozás20252026. június 30.Előaudit
c) Közérdeklődésre számottartó kis- és középvállalkozás20262027. június 30.ESG beszámoló

Az a) és b) pontok alá eső vállalkozások első alkalommal az ESG platformra ESG beszámolót töltenek fel úgy, hogy nem tanúsítás, hanem csupán előaudit történik. Az első adatszolgáltatási évben sem a beszámoló, sem pedig az előaudit eredménye nem nyilvános, és nem is kerül közzétételre.

A későbbi években a vállalkozások által közzétett ESG beszámoló nyilvános, és bárki számára megismerhető lesz. A beszámoló célja, hogy a vállalkozások a megfelelő információkat publikálják a fenntarthatósági kockázatokról, lehetőségekről, illetve arról, hogy ezen tényezők hogyan befolyásolják a vállalkozás teljesítményét és fejlődését. Természetesen kiemelt szerepet játszik a beszámolóban az, hogy a bemutatott tényezők milyen hatással vannak az emberekre és a környezetre. Az ESG feladatok ellátására a vállalkozásnak egy felelőst kell kijelölnie. A beszámoló elkészítéséhez a vállalkozások külső ESG tanácsadót is bevonhatnak, annak végleges változatát pedig ESG tanúsítóval kötelesek auditáltatni.

Fontos, hogy azok a leányvállalatok, akik anyavállalatának összevont (konszolidált) ESG beszámolójában szerepelnek, mentességet kapnak a kötelezettség alól. A leányvállalatnak be kell jelentenie az SZTFH részére a mentesülés tényét, illetve az anyavállalat nevét és székhelyét.

A vállalkozások kötelezettségei

A vállalkozásoknak ki kell jelölniük legalább egy személyt, aki az ESG-vel kapcsolatos ügyekért felelős. Az ESG felelős személy tarja a kapcsolatot az SZTFH-val, illetve ő felel az ESG beszámoló beadásáért. A vállalkozások legfontosabb kötelezettségei a következők:

  • Kockázatkezelési rendszer létrehozása
  • Felelősségvállalási stratégia és rendszer kialakítása
  • Rendszeres kockázatelemzés
  • Megelőzési és korrekciós intézkedések megállapítása
  • Közvetlen szállítók nyilatkoztatása a felmerülő kockázatokról
  • Külső vagy belső panaszkezelési rendszer létrehozása
  • Az ESG beszámoló tanúsítóval történő auditálása

Azok a vállalkozások, akik úgy váltják ki az ESG megfelelőséget, hogy nem vonatkozik rájuk törvényi kötelezettség, és a kérdőív helyett a teljes ESG beszámoló írását választják, nem kötelezettek a fenti pontok teljesítésére.

A vállalkozásnak figyelembe kell vennie, hogy milyen fenntarthatósággal kapcsolatos jogsértés fordulhat elő a működése alatt. Ezen belül fel kell vázolnia, hogy az adott esemény milyen valószínűséggel következhet be, milyen súlyos, és annak hatása mennyire nehezen visszafordítható. Az eset értékeléséhez hozzátartozik az is, hogy a vállalkozás milyen lépéseket tesz az esemény elkerülése, vagy ha már bekövetkezett, elhárítása érdekében.

A kockázatkezelési rendszer akkor hatékony, ha lehetővé teszi a különösen káros környezeti vagy társadalmi fenntarthatósági kockázatok azonosítását, azok megelőzését vagy kezelését. A kockázatelemzést az éves adatszolgáltatás alkalmával kell leadni, de eseti jelleggel is készíteni kell, ha a vállalkozás ellátási láncában jelentős változás történt. Ha a kockázatelemzés során magas bekövetkezési valószínűséggel bíró kockázatot azonosítanak, akkor azt kötelesek késedelem nélkül megelőzni. A vállalkozás a megelőzési intézkedések eredményét évente egyszer, célszerűen a kötelező adatszolgáltatásban közli. Megelőzési intézkedés lehet például a közvetlen partnerek kiválasztásakor a környezeti és társadalmi elvárások szem előtt tartása.

Amennyiben a vállalkozás egy beszállítójánál környezeti vagy társadalmi fenntarthatósági jogsértés lép fel, a vállalkozásnak lépéseket kell tennie annak megszüntetésére vagy minimalizálására. A vállalkozás általi korrekciós intézkedéseket szintén évente egyszer, azonban a beszámoló leadását megelőzően kell felülvizsgálni.

A létrehozott felelősségvállalási stratégiát a vállalkozás honlapján nyilvánossá kell tenni.

Az ESG beszámoló tartalma

Az ESG beszámolóban a vállalkozások feltüntetik, hogy az általuk végzett tevékenységek milyen módon hatnak a fenntarthatósági kérdésekre, és bemutatnak minden, ehhez releváns információt.

A beszámolónak tartalmaznia kell a következőket:

  • A fenntarthatósági vizsgálat folyamatának leírását
  • Az azonosított környezeti és társadalmi kockázatokat
  • A hátrányos fenntarthatósági hatások megelőzése érdekében tett intézkedéseket, és azok eredményét és értékelését
  • A vállalkozás által levont, jövőre vonatkozó következtetéseket
  • A társadalmi felelősségvállalás tekintetében azonosított érintettek körét, kitűzött célokat, végrehajtott folyamatok eredményét.

A beszámolóból kihagyható azon tárgyalás alatt álló információ, amely közzététele súlyosan sértené a vállalkozás üzleti érdekeit azzal a feltétellel, hogy ezzel nem torzul a vállalkozás fejlődésének, teljesítményének helyes megértése.

Az ESG beszámoló elkészítéséhez ehhez releváns adatgyűjtésre van szükség. Az ESG adatgyűjtésre ESG szoftvereket forgalmazó vállalkozásokat nyilvántartásba veszik, hogy a kötelezett vállalkozások hitelesített szoftver segítségével gyűjtsenek adatokat a jelentések elkészítéséhez. Az ESG szoftver segítséget nyújt az adatgyűjtésben, adatkezelésben és a teljesítményértékelésben is.