Mint a legtöbb cég számára ismeretes, az energiahatékonysági törvény – egyéb kötelezettségek mellett – a nagyvállalatok számára négyévente energetikai auditálás elvégzését írja elő.
Cikkünk összefoglalja az összes releváns tudnivalót a kötelezettséggel kapcsolatban.
Az energiahatékonysági törvény 2019. január 15-étől életbe lépő módosítása fenekestül felforgatja a szakreferens tevékenység törvényi feltételeit. A szabályok jórészt szigorodnak, ezért érdemes időben tájékozódni. Cikkünk sorra veszi a változásokat.
Kinek kell energiamegtakarítási intézkedési tervet (EMIT-et) készítenie?
A közintézményi tulajdonban és használatban álló, közfeladat ellátását szolgáló épület üzemeltetéséért és fenntartásáért felelős szervezetnek kell EMIT-et készítenie.
2018. szeptember 1-én végleg betiltásra kerültek a halogénlámpák az Európai Unióban. A kereskedők még készleten lévő izzóikat eladhatják, de újabbak beszerzésére már nem kerülhet sor, így szépen lassan az Unió lakossága kénytelen lesz áttérni a LED-es világításra. (Természetesen akadnak kivételek a szabályozás alól – pl. az asztali halogénlápmák, spotlámpák még megúszták a betiltást, de a hagyományos halogén villanykörték el fognak tűnni a háztartásokból.)
(tovább…)
A parlament elfogadta azt az adójogszabály-csomag módosítást, ami érinti az energiahatékonysági beruházások TAO kedvezményének szabályozását is. A TAO-támogatások összes tudnivalója itt). Jó hír, hogy a módosítás hatályba lépésétől, tehát 2018. 07. 26-tól a támogatás köre és mértéke is növekszik, ezért még inkább vonzó lehetőséggé válik a cégek számára. Részletek a cikkünkben.
(tovább…)
Az Energiahatékonysági törvény végrehajtási rendelete szerint az energetikai szakreferens alkalmazására kötelezett szervezetek minden év május 31-ig a honlapján közzéteszi a végrehajtott energiahatékonysági fejlesztések, alkalmazott üzemeltetési megoldások által elért energiamegtakarítási eredményekről szóló jelentést.
(tovább…)
Több támogatási forrás is rendelkezésre áll vállalatok számára az épületeik energetikai jellemzőinek javításához (pl. TAO-kedvezmény). Egy közös pontjuk: az energetikahatékonysági törvényi minimumfeltételeknek való megfelelés megkövetelése, ami a fenti esetben a 7/2006. (V.24.) TNM rendelet előírásainak betartását jelenti. Cikkünk az ezzel kapcsolatos gyakorlati tudnivalókat foglalja össze. Vigyázat, az előírások 2018-tól szigorodtak! (tovább…)
Az energiahatékonyságról szóló, 2015. évi LVII. törvény szakreferens kötelezettségről szóló része 2018. január 1-től kiegészül az almérők felszerelésének és üzemelésének kötelezettségével és az ehhez kapcsolódó szakreferensi teendőkkel:
21/B.§ (1) „[..] meghatározott energiafogyasztású gazdálkodó szervezetnek [..] meghatározott berendezések, technológiai folyamatok vonatkozásában az energetikai folyamatok, megtakarítások nyomon követése érdekében almérőt kell felszerelnie. [..]
(2) b) Az energetikai szakreferens feladata [..] alkalmazott almérők adatait nyilvántartja és azokat a [havi] jelentésben feltünteti.”
A kötelezettek pontos körét és az előírt technológiai részleteket egy, még készülő hivatali rendelet szabályozza, megjelenése decemberre várható. Addig sem árt azonban végiggondolni a lehetőségeket és felkészülni a kötelezettség teljesítésére. E célból készült cikkünk.
A TAO. törvény 22/E.§ alapján a társasági adózó adókedvezményt vehet igénybe az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás üzembe helyezése és üzemeltetése esetén. A törvény végrehajtását szabályozó 176/2017. (VII. 4.) Korm. rendelet 2017. július 4-én jelent meg, ezzel tisztázódtak a kedvezmény igénybe vételének szabályai.
A hőszivattyú egy olyan fejlődő technológia, amitől sokan a fűtési és hűtési rendszerek energiafogyasztásának megreformálását várják. Ha ez bekövetkezne, annak jelentős hatása lenne, hisz ezen tevékenységek rendkívül sok energiát emésztenek fel. A hőszivattyúk működési elve egyszerű: kinyer valamennyit a környezetünkben levő rengeteg energiából, amivel megsokszorozva tudja általakítani a rendszer által közvetlenül fogyasztott áram energiáját fűtési vagy hűtési energiává.
