-
Publikálták az energiatárolókra és megújuló termelésre vonatkozó támogatást
2025 augusztusától pályázhatnak a vállalatok az összesen 50 milliárd forint keretösszegű támogatásra, amely elsődleges célja, hogy a megújulóenergia-termelőket energiatároló berendezésekkel segítsék ki. A pályázatot az NFFKÜ a Jedlik Ányos Energetikai Program keretében hirdette meg. Cikkünkben bemutajuk a tárolókra és termelőkre vonatkozó részleteket.
-
Változó földgáz rendszerhasználati díjak 2025. október 1-től
A MEKH publikálta a 2025. október 1-től, az új gázévre érvényes szabályozott szállítói rendszerhasználati díjakat. Ezt a bejegyzésünket frissíteni fogjuk, amint az elosztórendszeri díjak is kihirdetésre kerülnek. Cikkünkben összegyűjtöttük a lényeges változtatásokat, melyeket érdemes áttekinteni – hiszen figyelni kell mind a már leszerződött, mind a tendereztetés előtt álló fogyasztóknak.
-
Miért ennyi a KÁT és mit várhatunk a jövőtől?
A KÁT pénzeszköz a villamos energia számlázott költségének meghatározó részét – 2024 májusában a villamos energia egységár 17%-át – képezi. A pénzeszköz a megújuló energiatermelést támogató kötelező átvételi tarifa (KÁT) költségét fedezi, mértékét a MAVIR havonta határozza meg. Hogy miért ennyi a KÁT és mit várhatunk a jövőben? Cikkünk erre keresi a választ.
-
Változások az EKR-ben – a törvénymódosítás hatásai
2025. április 29-én az Országgyűlés elfogadta az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény módosítási tervezetét. Az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) átalakításának célja, hogy elősegítse a nemzeti energiahatékonysági célok teljesítését, ösztönözze a hosszú élettartamú energiamegtakarításokat, valamint kiemelten támogassa a lakó- és középületek energetikai felújítását. A törvénymódosítás a kihirdetését követő 31. napon, 2025. június 13-án lép hatályba.
-
Az EKR-tőzsde legutóbbi aukciós eredményei
2025. február 18-án lezajlott a hitelesített energiamegtakarítások (HEM) újabb szervezett piaci aukciója a CEEGEX Zrt. EKR-platformján. Cikkünkben az eddigi aukciók eredményeit, tapasztalatait mutatjuk be, továbbá összefoglaljuk az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) eredményeit és kilátásait.
-
Energiahatékonyságról szóló (ehat) törvény és vhr. 2024 végi módosítása
Módosították az energiahatékonyságról szóló törvényt. A legfontosabb változások a következők: az EKR kötelezettségének növelése, illetve bizonyos intézkedéseket többé nem lehet elszámolni; változik az energetikai auditálásra kötelezett vállalatok köre; a hitelesített energiamegtakarítások ellenőrzésében való változások; az adatközpontok adatszolgáltatási kötelezettsége; a 290 kW feletti hűtési- és fűtési rendszereket felülvizsgálatának módosítása.
-
Villamos rendszerhasználati díjak változása 2025. január 1-től
A MEKH új határozata alapján 2025. január 1-től változnak a nem lakossági villamosenergia-fogyasztók szabályozott rendszerhasználati díjai. Jelentősen csökken az átviteli díj, azonban növekszik a forgalmi díj és a meddő energia díj.
-
Az új épületenergetikai számítás (ÉKM rendelet) használatának tapasztalatai
Közel 1 éve, 2023. november 1-jén lépett hatályba az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet (továbbiakban ÉKM rendelet) és ezzel hatályát vesztette a 7/2006. (V. 24.) TNM rendeletet (továbbiakban TNM rendelet). Az ÉKM rendelettel módosuló követelményekről, az épület tanúsítványok új, szebb formai elemeiről ebben a cikkünkben részletesebben foglalkozzunk. Jelen cikkünkben az ÉKM…
-
Kötelező energetikai felülvizsgálat 70 kW feletti fűtési és hűtési rendszerekre
Energetikai felülvizsgálatot kell végezni minden, 70 kW-ot meghaladó névleges teljesítményű fűtési és hűtési rendszerekre. A kötelezettség egyaránt érinti a társasáházakat, vállalatokat, önkormányzatokat, tehát mindenkit, akinek a jelzett 70 kW-nál nagyobb épületfűtő/épülethűtő berendezése van. A főbb tudnivalók: Jogszabályi háttér Milyen rendszerekre és épületekre érvényes a követelmény? Az Enhat. tv. a következőt mondja ki: 43. § (1) …egy…
-
ESG törvény – Általános tudnivalók a kötelezettségről
A 2024. január 1-jén hatályba lépő ESG törvény célja, hogy a Magyarország (és az Európai Unió) területén lévő vállalkozások különböző fenntarthatósági szempontokból objektíven vizsgálhatók legyenek. Ennek követkeményeként az ESG keretrendszerében a hasonló tevékenységet végző vállalkozások könnyebben összehasonlíthatóak lesznek. A törvény értelmében a vállalatoknak éves gyakorisággal egy komplex átvilágító jelentést kell elkészíteniük és nyilvánosságra hozniuk. Első…
