(Frissítve: 2025. szeptember)
A KÁT pénzeszköz a megújuló energiatermelést támogató Kötelező Átvételi Tarifa (KÁT) költségét fedezi. A MAVIR az erre jogosult megújuló erőművek, leginkább naperőművek termelését fix áron veszi át, a fix átvételi ár és a villamosenergia-piac mindenkori árának különbsége teszi ki a költség nagyrészét. A pénzeszköz mértékét a MAVIR havonta határozza meg az adott havi KÁT termelés, az aktuális KÁT ár és a villamos energia piaci ára alapján – úgy, hogy az a rendszerirányító támogatásra fordított költségeit fedezze, de hasznot ne termeljen neki. A pénzeszköz minden, nem egyetemes szolgáltatás keretein belül villamos energiát felhasználó fogyasztó számláján megjelenik, függetlenül attól, hogy alkalmaz-e megújuló energiaforrást vagy sem.
2025. júniusában rekordmagas a KÁT pénzeszköz, meghaladja 10 Ft/kWh-t, ami már a villamos energia kiszámlázott egységköltségének meghatározó részét képezi. A villamos energia piaci ára 30-33 Ft/kWh körüli, az egyéb forgalomarányos kereskedői és elosztói szabályozott díjak, adók összege csatlakozási kategóriától függően 16-30 Ft/kWh, míg a KÁT (és Prémium) pénzeszköz 11,3 Ft/kWh. Hogy miért ennyi a KÁT és mit várhatunk a jövőben? Cikkünk erre keresi a választ.
Ahhoz, hogy a várható KÁT pénzeszközt becsüljük, a következő elemeket vizsgáltuk:
- A Kötelező Átvételi Tarifa, mely a KÁT pénzeszköz szükségességének alapja
- A KÁT rendszerbe tartozó erőművek kapacitása és termelése
- A KÁT pénzeszköz összetétele és számítása
- A következő hónapokban várható KÁT pénzeszköz
A Kötelező Átvételi Tarifa
A fogyasztói számlán megjelenő, havonta változó értékű KÁT Pénzeszköz a megújuló energiatermelést támogató Kötelező Átvételi Tarifa (KÁT) költségét fedezi.
A Kötelező Átvételi Tarifa egy szabályozott díjtípus, melyet az áramszolgáltató fizet egységnyi, megújuló forrásból előállított és a hálózatba táplált villamos energiáért az arra jogosult termelőknek. Az átvételi tarifa az adott energiatermelő típusától és méretétől, valamint a termelés napon belüli idejétől függő érték.
A napelemes termelők, melyek a legnagyobb arányban termelnek a KÁT rendszerben, egységnyi villamos energiáért 2023-ban 40,34 Ft/kWh-t kaptak, mely januárban és februárban 22, illetve 15 Ft-tal alacsonyabb, márciustól kezdve azonban 1-17 Ft-tal, átlagosan 9 Ft-tal magasabb volt, mint a piaci ár. 2024-től 6,7 Ft-tal emelkedett a napelemekre vonatkozó kötelező átvételi ár, 47,04 Ft-ot kapnak a termelők egy kWh villamos energiáért. Ez január és október között 15-33 Ft-tal, átlagosan 24 Ft-tal meghaladja a piaci árat, míg novemberben és decemberben 3, illetve 7 Ft/kWh-val alacsonyabb annál. 2025-ben nem változott a kötelező átvételi ár*, januárban és februárban 3, illetve 4 Ft/kWh-val alacsonyabb, március és június között azonban 20-35 Ft/kWh-val magasabb volt a piaci árnál.
(* KÁT mérlegkörben történő elszámolás esetén, a METÁR rendelet szerinti prémium elszámolásban résztvevők számára érvényes árak valamelyest növekedtek.)
| 2023 | 2024 és 2025 | ||||||||
| Erőmű típusa | Csúcs | Völgy | Mélyvölgy | Átlag | Csúcs | Völgy | Mélyvölgy | Átlag | |
| 2008.01.01. előtt csatlakozó | Nap és szélerőmű | 46.66 | 46.66 | 46.66 | 46.66 | 54.88 | 54.88 | 54.88 | 54.88 |
| Nem nap és szélerőmű | 52.11 | 46.66 | 19.05 | 44.77 | 61.29 | 54.88 | 22.41 | 52.65 | |
| 2008.01.01. után csatlakozó | 20 MW vagy kisebb naperőmű | 40.34 | 40.34 | 40.34 | 40.34 | 47.04 | 47.04 | 47.04 | 47.04 |
| 20 MW vagy kisebb egyéb erőmű | 45.09 | 40.34 | 16.45 | 38.72 | 52.58 | 47.04 | 19.18 | 45.15 | |
| 20 MW-nál nagyobb, legfeljebb 50 MW-os erőmű (kivéve szélerőmű) | 36.05 | 32.27 | 13.16 | 30.97 | 42.04 | 37.63 | 15.35 | 36.11 | |
| 20 MW-nál nagyobb, legfeljebb 50 MW-os szélerőmű | 45.09 | 40.34 | 16.45 | 38.72 | 52.58 | 47.04 | 19.18 | 45.15 | |
| 5 MW feletti vízerőmű, 50 MW feletti erőmű | 28.01 | 17.95 | 17.95 | 22.56 | 32.67 | 20.93 | 20.93 | 26.30 | |
| Hulladékból nyert energia | 42.27 | 29.13 | 15.20 | 32.94 | 49.30 | 33.97 | 17.73 | 38.40 | |
| Használt berendezést is tartalmazó erőmű | 28.01 | 17.95 | 17.95 | 22.56 | 32.67 | 20.93 | 20.93 | 26.30 | |
| Zónaidők munkanapokon Csúcs: télen 6:00-22:00, nyáron 7:00-23:00; Völgy: télen 22:00-1:30 és 5:00-6:00, nyáron 23:00-2:30 és 6:00-7:00; Mélyvölgy: télen 1:30-5:00, nyáron 2:30-6:00 Zónaidők munkaszüneti napokon Völgy: télen 6:00-1:30, nyáron 7:00-2:30; Mélyvölgy télen 1:30-6:00, nyáron 2:30-7:00 | |||||||||
forrás: MAVIR
KÁT termelők
A MAVIR monitoring jelentései alapján a KÁT támogatásra jogosult (KÁT termelő) erőművek beépített teljesítménye 2025 augusztusában 3078 MW, melynek 95%-a, 2910 MW naperőművi kapacitás. A KÁT termelők 25%-át jelentik az ország összes erőművi kapacitásának, mely 12097 MW (ez nem tartalmazza a 2830 MW HMKE és az 746 MW SCTE kapacitást). Az ország összes napelemes beépített teljesítménye 4677 MW (HMKE és SCTE nélkül), melynek 62%-a jogosult KÁT támogatásra.
A KÁT termelők beépített teljesítménye 2023. január és 2024. április között folyamatosan növekvő tendenciát mutatott, 50%-kal nőtt, elsősorban a naperőművi kapacitások bővítése miatt. 2024-ben a növekedés üteme lelassult, 2024. január és 2025. május között csupán 5,7%-kal nőtt a KÁT termelők beépített teljesítménye, 2025 májustól pedig enyhén csökkenő tendenciát mutat.
A KÁT termelők havi energiatermelését beépített teljesítményük magas részaránya következtében 60-95%-ban a naperőművek határozzák meg; emiatt szezonalitás figyelhető meg a termelt energia mértékében. Nyáron havonta 450-700 GWh, télen 100-300 GWh energiát köteles kötelező átvételi áron átvenni az áramszolgáltató. Ez az összes erőművi termelés 20-30%-a a nyári hónapokban, 9-15%-a a téli hónapokban.
A naperőművek mellett télen a szél- és vízerőművek, valamint 2024-től a biomassza alapú termelés részaránya számottevő.
A KÁT pénzeszköz összetétele
A KÁT pénzeszköz egy olyan szabályozott díjtípus, melyet a MAVIR havonta határoz meg és fizetésére csatlakozási kategóriától függetlenül minden, az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult fogyasztó köteles. A MAVIR a VET 13. § szerint a KÁT pénzeszközt úgy határozza meg, hogy az fedezze a kötelező átvétel költségét az áramszolgáltatók számára, de ne okozzon hasznot sem az áramszolgáltatók, sem az ezeket összefogó rendszerirányító (MAVIR) számára. (Ez alól kivétel, amikor a KÁT pénzeszköz értéke negatívnak adódik, ekkor nem számlázható negatív egységár a 63/2016. (XII. 28.) NFM rendelet alapján.)
A pénzeszköz a KÁT termelők támogatására fordított havi költségek és az áramszolgáltatók által az adott hónapban értékesített összes villamos energia mennyiségének hányadosa; azért, mert a KÁT termelők által termelt – fentiekben bemutatott mennyiségű – energia átvételének költségeit úgy fedezik, hogy minden fogyasztó, mely nem az egyetemes szolgáltatás keretein belül vételez villamos energiát, az általa adott hónapban felhasznált villamos energia mennyiségével arányosan megfizeti a KÁT pénzeszközt.
Az értékesített összes villamos energia mennyisége a MAVIR Allokált KÁT adatpublikációi alapján 2-2,5 TWh havonta, ez jelentős mértékben nem változik – ez az a mennyiség, melyet az áramszolgáltató összesen értékesít egy hónapban az összes ügyfele számára és amely mennyiség után KÁT pénzeszközt köteles számlázni. A támogatás mértékét több tényező befolyásolja, így ez jelentősen változik hónapról hónapra – a KÁT pénzeszköz mértéke pedig az értékesített villamos energia mennyiségének változatlansága miatt ezzel arányosan változik.
A KÁT támogatás mértékét alakító legfontosabb tényezők az előzőekben bemutatott KÁT ár, a villamos energia másnapi és napon belüli piaci ára, valamint a KÁT termelés, azon belül is a naperőművi KÁT termelés. Az áramszolgáltató a kötelező átvételi áron megvásárolt villamos energiát a másnapi, illetve aznapi villamos energia piacon értékesíti. Amennyiben az aktuális piaci ár magasabb, mint a kötelező átvételi ár, nyeresége, amennyiben alacsonyabb, vesztesége keletkezik az értékesítésből, melynek nagysága a kötelezően átvett, majd értékesített villamos energia mennyiségétől függ. Havi szinten ezen tényezők alapján jellemzően kiadást jelent a MAVIR számára a támogatási rendszer fenntartása.
A KÁT támogatás költségét csökkenti a származási garancia értékesítésből befolyt költség, mely a MAVIR szempontjából bevételként értelmezhető. A származási garancia egy piacion értékesíthető termék, mely igazolás arról, hogy a felhasznált energia megújuló energiaforrásból származik; ez az igazolás azonban egyre inkább elértéktelenedik, jelenleg 0,2-0,5 Ft/kWh a költsége a HUPX Go piacon.
A szabályozási pótdíj is a támogatás költségét csökkenti, míg a támogatás költségét növeli a kiegyenlítő energia költsége. Kiegyenlítő energiára akkor van szükség, amikor a tényleges fogyasztás vagy termelés eltér a tervezett menetrendtől; amikor a termelt energia mennyisége meghaladja a fogyasztást, leszabályozásra van szükség, amikor a termelt energia nem elegendő a fogyasztói igények kielégítésére, akkor felszabályozásra van szükség. A kiegyenlítő energia biztosítása a rendszerirányító számára kiadást jelent. A menetrendtől való eltérés esetén szabályozási pótdíj fizetendő, mely bevétel a MAVIR számára. A szabályozásról és a kiegyenlítő energiáról részletesen korábbi cikkünkben olvashatnak.
Egyéb költségek is módosítják az allokált KÁT pénzeszköz mértékét, ezek azonban kevésbé jelentősek.
A fenti ábra 2023. januártól kezdődően jeleníti meg az egyes költségeket, valamint a KÁT pénzeszköz mértékét. A számlázott KÁT pénzeszköz a költségekkel arányosan változik. Nyáron magasabbak a támogatási költségek, és emiatt a KÁT pénzeszköz is, ennek magyarázata elsősorban a szezonális naperőművi termelés meghatározó mennyisége.
A következő ábra az egyes költségek arányát mutatja be abszolút értékben. 2024-ben a támogatási költségek növekedésével megnőtt pénzeszköz összetételét alakító tényezők közül a kifizetett kötelező átvételi költség, a HUPX másnapi és aznapi értékesítések részaránya is. 2023 április és december között 50-80%-ot jelentettek ezen tényezők, 2024-ben és 2025-ben már 80-90% feletti az arányuk.
A KÁT pénzeszköz kiugró értékei
2024-ben többszörösére nőttek a támogatási költségek a megelőző évhez képest, melyet a következők magyaráznak:
- Kapacitásbővülés: 2024 májusában 582 MW-tal magasabb volt a KÁT termelők beépített teljesítménye, mint 2023 májusában (ebből 495 MW naperőmű), így a KÁT termelés is növekedett.
- KÁT ár növekedése: 2024-ben 6,7 Ft/kWh-val többet fizet az áramszolgáltató egységnyi KÁT termelésért, mint 2023-ban.
- Villamos energia piaci árának csökkenése: 2024 májusáig a napelemes termeléssel súlyozott villamos energia havi egységára 30-60%-kal alacsonyabb volt, mint a megelőző év azonos hónapjaiban és jellemzően a KÁT árnál is alacsonyabb volt. Áprilisban és májusban a KÁT ár magasabb, mint a piaci ár, az áramszolgáltatók többet fizetnek a villamos energia átvételéért, mint amennyiért értékesíteni tudják azt, ez pedig jelentős támogatást igényel.
A nyári hónapokban a nagyobb mértékű napelemes termelés ellenére kisebb a KÁT támogatás, ezáltal a KÁT pénzeszköz értéke is, mint áprilisban és májusban. Ennek oka elsődlegesen az, hogy a nyári hónapokban magasabb a villamos energia piaci ára, ezáltal pedig a KÁT támogatás egységára is.
2025 júniusában és augusztusában a KÁT pénzeszköz mértéke a korábbi évekkel ellentétben nem csökkent a tavaszi hónapokhoz képest, hanem tovább emelkedett – az eddigi legmagasabb KÁT pénzeszköz szerepelt a 2025 júniusi villamosenergia-számlákon. Ennek okai az alábbiak:
- Rekordmagas napelemes termelés júniusban: a vizsgált időszak korábbi legmagasabb KÁT-os napelemes termelése 2024. júliusban 594 GWh volt, ezt a júniusi termelés 40 GWh-val meghaladta.
- Alacsony piaci ár júniusban és augusztusban: az előző két évben tavasszal volt a legalacsonyabb a napelemes termeléssel súlyozott HUPX ár, júniustól pedig (főként a növekvő hűtési villamosenergia-felhasználás miatt) növekedett. Idén a júliusi ár az előző két évhez hasonló volt, a júniusi és augusztusi azonban 8-16, illetve 15 Ft/kWh-val alacsonyabb volt, mint a 202-ass és 2024-es évek ugyanezen hónapjaiban.
Prémium pénzeszköz
A KÁT pénzeszközhöz hasonló szabályozott díjtípus a Prémium pénzeszköz, melyet cikkünkben részletesen nem vizsgálunk, a villamos energia számlán azonban jellemzően együtt tüntetik fel ezen költségeket. A Prémium pénzeszköz 2023-ban átlagosan 0,04, maximálisan 0,09 Ft/kWh volt. 2024-ben ennél magasabb volt a Prémium értéke, átlagosan 0,7, maximálisan 1,3 Ft/kWh. 2025 első félévében szintén átlagosan 0,7, maximálisan 1,3 Ft/kWh a Prémium pénzeszköz. Az alábbi ábrán látható, hogy 2023-ban nem volt jelentős a Prémium pénzeszköz, 2024-ben és 2025-ben azonban a KÁT-hoz hasonlóan emelkedett.
A kötelező átvétel költségei
Az áramszolgáltató (majdnem) minden esetben a kötelező átvételi árat fizeti az arra jogosult termelőknek. Az órás villamos energia áraktól függően egy adott órában 2 eset lehetséges:
- Ha a piaci ár meghaladja a kötelező átvételi árat, az áramszolgáltató olcsóbban jut energiához, a “bevétele” az adott órára a piaci ár és a kötelező átvételi ár különbsége.
- Ha a piaci ár alacsonyabb, mint a kötelező átvételi ár, az áramszolgáltató drágán jut energiához, a “kiadása” a kötelező átvételi ár és a piaci ár különbsége.
A tavaszi-nyári időszakban egyre gyakoribbak a negatív áras órák, melyek akkor fordulhatnak elő, amikor az energiatermelés meghaladja az energiafogyasztást, túlkínálat keletkezik. Ez elsősorban a magas napelemes termelésű hétvégi napokra jellemző. Az áramszolgáltató negatív piaci ár esetén is kötelező átvételi árat fizet (20 MW alatti naperőműveknek 47,04 Ft/kWh-t) egységnyi villamos energiáért.
Az alábbi ábrán az áramszolgáltató kötelező átvételből származó havi költségeit négy részre osztva jelenítjük meg:
- Negatív piaci ár esetén a 0 Ft/kWh alatti részből származó költséghányad (sötétkék),
- Negatív piaci ár esetén a 0 Ft/kWh és kötelező átvételi egységár közötti részből származó költséghányad (világoskék),
- Pozitív, de kötelező átvételi egységár alatti piaci árból származó költség (zöld),
- Pozitív, kötelező átvételi egységár feletti piaci árból származó költség (piros; ez bevételként is értelmezhető, ezért negatív értékkel tüntetjük fel).
Ahogy az ábrán is látszik, elsősorban a téli hónapokban vannak a kötelező átvételi árat meghaladó piaci árak, ekkor akár összesítésben is előfordulhat, hogy az átvételből bevétele származik az áramszolgáltatónak – itt azonban fontos megjegyezni, hogy a KÁT pénzeszköz költségeit a korábban bemutatottak szerint nem csak az energiaár határozza meg.
Negatív árakból a tavaszi, kora nyári hónapokban keletkezik költsége az áramszolgáltatónak, ekkor azonban a kiadások harmada vagy akár a fele is negatív áras órákban keletkezik. Április-június hónapokban a negatív áras órák 0 Ft/kWh alatti részéből származó költséghányad 12-18% 2024-ben és 2025-ben.
A Prémium rendszerben termelők számára a negatív órákban korlátozzák a kötelező átvételt, a METÁR-rendelet szerint “amennyiben a másnapi piaci árak legalább 6 egymást követő elszámolási mérési időegységben negatívak, akkor a közvetlenül egymást követő, negatív árakkal jellemzett elszámolási mérési időegységben történt termelésre nem fizethető ki prémium a premizált termelőknek.” Az elszámolási mérési időegység korábban órás volt, tehát egymást követő 6 órában kellett negatív árakat realizálni ahhoz, hogy megvonják a támogatást. 2025. októberétől a mérési időegység 15 perces, így amennyiben 6 egymást követő 15 percben negatívak a villamos energia árak, a Prémium rendszerben termelők adott 15 percekben történő termelésére nem vonatkozik a kötelező átvétel.
Felmerül a kérdés, hogy a KÁT rendszerben termelők támogatására is érdemes lenne-e hasonló korlátozást bevezetni és ezzel leállásra, vagy a terhelés csökkentésére, esetleg villamosenergia-tárolásra ösztönözni a negatív árat, illetve a villamosenergia-rendszer instabilitását okozó napelemes termelőket.
Mit hoz a jövő? KÁT pénzeszköz várakozások
A fentiekben bemutatott adatok és információk alapján számítható a KÁT pénzeszköz alakulása historikusan és előrejelzésszerűen is. A számítások során csak a legfontosabb tényezőket vettük figyelembe: a kötelező átvételi árat, a villamos energia piaci árát és a KÁT termelést.
Mivel a KÁT termelők jelentős része 2008 után csatlakozott naperőmű, így a 2008.01.01. után csatlakozó, 20 MW vagy alacsonyabb beépített teljesítményű naperőművekre vonatkozó kötelező átvételi árat (40,34 majd 47,04 Ft/kWh), valamint a naperőművi termeléssel súlyozott piaci árat alkalmaztuk. Az előrejelzéshez 2025 szeptemberétől az előző évi kihasználtság és a jelenlegi beépített teljesítmény alapján becsültük a KÁT termelést, 2025 októberétől prognosztizált árakat használtunk – ezek alapján előrejelezve a súlyozott piaci árat.
A napelemtermeléssel súlyozott HUPX órás ár és a KÁT ár különbségeként adódik a (napelemes) KÁT támogatás havi egységára, ezen költségek láthatók az ábrán a bal oldali tengely értékeinek megfelelően. A KÁT pénzeszköz (pirossal, a jobb tengely értékeinek megfelelően) a támogatás havi egységárával arányosan változik. 2023 és 2025 elején a támogatás egységköltsége negatív, a KÁT pénzeszköz pedig zérus – a 63/2016. (XII. 28.) NFM rendelet alapján negatív pénzeszköz ugyanis nem számlázható.
A fenti számolást a jövőre is elvégeztük a várható termelés és várható órás árelőrejelzések alapján. A becslések alapján 2025 őszén tovább csökken a KÁT pénzeszköz. A villamos energia piaci ára várhatóan növekedni fog a következő hónapokban (legalábbis a napelemes termelések óráit tekintve), ezáltal csökken a piaci ár és a kötelező átvételi ár közötti különbség, vagyis a támogatás egységára. Egyre csökken a napsütéses órák száma, így a KÁT termelés mértéke is, kevesebb támogatás biztosítása szükséges.
Számításaink alapján a várható KÁT pénzeszköz októberben 3-3,2 Ft/kWh, novemberben 1,2-1,4 Ft/kWh, decemberben pedig 1 Ft/kWh alatti.