Kötelező - energetikai szakreferens

Az energiahatékonyságról szóló törvény 2016 év végi módosítása alapján meghatározott energiafogyasztású vállalkozásoknak legalább egy, munka- és társasági jogilag független energetikai szakreferenst kell igénybe venniük. A szabályozás már érvényben van, de csupán 2017. július 1-től szankcionálható – pánikra semmi ok. Itt megtudhatja, hogy az Ön cégére vonatkozik-e a kötelezettség, és ha igen, mi a teendő. Bár van átfedés, a szélesebb körű energiahatékonysági célokat szolgáló energetikai szakreferens-rendszer semmiképp sem keverendő az eddig is kötelező energetikai auditokkal és auditorok tevékenységével! Sőt, ha van már auditora a cégének, szüksége lehet egy független szakreferensre is. A Wattler szolgáltatásáról külön honlapunkon tájékozódhat.

​​Melyik cég számára kötelező?

Energetikai szakreferens igénybevételére az a gazdálkodó szervezet köteles, amelynek a tárgyévet megelőző 3 évben az éves energiafelhasználásának átlaga meghaladja a a) 400 000 kWh villamos energiát, b) 100 000 m3 földgázt vagy c) 3 400 GJ hőmennyiséget. (Ehat. vhr. 7/A. § (1))

Néhány értelmező gondolat:

  • Nem a szerződéses vételezés a mértékadó, hanem a tényleges fogyasztás: azzal is számolni kell, ha például a gázt nem közvetlenül a cégünk veszi a szolgáltatótól, hanem az általunk üzemelt/használt bérlemény tulajdonosa, de mi égetjük el (természetesen ha egy központi kazán van, és mi csak a hőmennyiséget vételezzük, akkor a c) pont szerint kell számolni).
  • Amennyiben azonban az előállított hőt vagy áramot továbbértékesítjük (pl. bérlőknek), és a továbbadás egy külön mérőn keresztül történik (ami lehet almérő, fogyasztásmérő vagy számláló műszer, hőmennyiségmérő vagy költségmegosztó készülék is), a továbbértékesített mennyiség figyelmen kívül hagyható a mi cégünk vonatkozásában. Mérő nélkül továbbadott energia a továbbadó gazdálkodó szervezet energiafogyasztásának számít.
  • Egy gazdálkodó szervezet összes telephelye együttesen számít a limitnél, de jogi személyenként külön-külön kell számolni, a cégcsoportot nem kell összevonni.
  • Amennyiben más energiahordozóból (fűtőolaj, PB-gáz, szén, stb) állítunk elő hőt a termeléshez vagy más célra, azt is hozzá kell számolni, azonban nem a primer energiafelhasználással (azaz mennyi fűtőolajat égettünk el), hanem a hasznosított hővel kalkulálva (GJ-ra váltva). Amennyiben ennek nincs pontos mérése, becsülnünk kell – a a kazán hőveszteségének levonásával.
  • Ha napelemből állítunk elő saját felhasználásra elektromos áramot, azt a felhasználást is be kell számolni. 
  • Ha földgázzal működtetett saját generátorral állítunk elő áramot, amit aztán felhasználunk, úgy mind a gáz, mind a áramfogyasztás releváns. Sőt, egy gázzal fűtött kapcsolt hőtermelésű kazán esetén mind a betáplált gáz, mind a – saját hasznosításra – megtermelt hő és áram beszámítandó! 
  • Ha a három energiatípus bármelyikének hároméves átlaga meghaladja a küszöbszámot, akkor vállalatunk beletartozik a törvény kötelezetti körébe. Az első tárgyév 2017 (visszamenőleges ellenőrzésekre a nem szankcionálható 2016-ra vonatkozóan nem kell számítani), tehát jelenleg a 2014-16-os időszak átlagait kell kiszámolni.
  • Közlekedésre használt más energiahordozók (pl. benzin) nem számítanak bele a limitbe.

Bonyolult? Látogasson el energetetikai szakreferens-honlapunkra további információkért.

Mik a cégének kötelezettségei?

1. Energetikai szakreferens igénybe vétele, és ennek bejelentése a MEKH felé

Az energetikai szakember az igénybe vevőtől munkajogilag és társasági jogilag független kell, hogy legyen és maradjon az együttműködés során végig (tehát nem lehet az Ön cégének alkalmazottja vagy leányvállalata). Ezen kívül meg kell felelnie a lent részletezett kritériumoknak (Ehat. 21/B. § (1)). Az energetikai auditot végző személy egy időben nem lehet energetikai szakreferens is, mivel utóbbi tanácsadóként megfigyeli az előbbi tevékenységét (Ehat. vhr. 7/A. § (2) a)). A szakreferenssel történő szerződéskötés módja a fenti korlátozásokon kívül teljesen szabad, ezt nem szabályozza a törvény. Az igénybe vétel tényét a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH vagy Hivatal) felé 30 napon belül kell bejelenteni elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül (Ehat. 21/C. § (1)). Ezt a Hivatal honlapján részletezett űrlappal és módon lehet megtenni. Bírság: Amennyiben cége elmulasztja az igénybe vételt vagy a bejelentést, a Hivatal 2017 július 1-el kezdődően 200 ezer és két millió forint közötti bírsággal sújthatja (Ehat. 21/B. § (4)).

2. Éves jelentési kötelezettség a MEKH felé az energiafogyasztásról és megtakarításokról

A fenti kötelezettség alá eső vállalatoknak évente a Hivatal részére adatszolgáltatást kell teljesíteni a tárgyévet megelőző évi energiafelhasználás mértékéről, ennek költségvonzatairól, a megvalósult energiahatékonysági intézkedésekkel, fejlesztésekkel, üzemeltetési megoldásokkal kapcsolatos energiamegtakarítási adatokról, valamint a személetfomálási tevékenység eredményeiről (Ehat. 22/C. § és 2/2017. (II. 16.) MEKH rendelet). A jelentési kötelezettségnek a szakreferens tesz eleget. A pontos tartalmi és formai követelményekről és határidőkről a Hivatal rendelkezett, miszerint nagyvállalatoknak már 2017. június 30-ig le kell adnia a 2016-os évre vonatkozó jelentést, míg a kis- és középvállalkozások határideje 2018. június 30.

Bírság: A jelentési kötelezettség nem teljesítése vagy nem megfelelő teljesítése esetén a Hivatal egymillió forintig terjedő bírságot szabhat ki. (Ehat. 22/C. § (3)).

3. Energiahatékonysági fejlesztések eredményeinek éves közzététele a cég honlapján

A szakreferens kötelezettségei körében (ld. lent) éves jelentést készít a cégnek minden év május 15-ig a megelöző évben végrehajtott energiahatékonysági fejlesztések, alkalmazott üzemeltetési megoldások által elért energiamegtakarítási eredményekről, amelyet az igénybevételére köteles vállalat május 31-ig honlapján közzétenni (Ehat. vhr. 7/A. § (2) e)). Ezzel a Hivatal szándéka az energiahatékonysággal kapcsolatos közgondolkodás formálása, fejlesztése, valamint a téma vállalatimázs-építő szerepének elősegítése.

Bírság: A tájékoztatási kötelezettség nem teljesítése esetén a jogszabály nem állapít meg külön retorziót.

Mikortól élnek a kötelezettségek?

A kötelezettségek a törvény módosításának hatályba lépésétől, tehát 2016 december 21-étől érvényesek, viszont a törvény arról is rendelkezik (Ehat. 48 § (7)), hogy a fentiek elmulasztása miatt a 2017 június 30-ig nem szabható ki bírság – tehát az effektív határidő ez utóbbi.

Ki láthat el energetikai szakreferens tevékenységet?

A tevékenységet mind természetes személy, mind gazdálkodó szervezet elláthatja. Természetes személyre vonatkozóan szakképzettségi, tapasztalati és minősítési megkötések vannak (Ehat 21/B. §):

  1. Felsőfokú szakképzettség (mesterképzésben vagy osztatlan képzésben: energetikai mérnök, gépészmérnök, villamosmérnök, építész, építészmérnök, szerkezet-építőmérnök, létesítménymérnök, épületgépészeti és eljárástechnikai gépészmérnök, kohómérnök, geotechnikai mérnök, mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök, vagy az előzőekkel egyenértékű szakképzettség; továbbá elfogadható az alapképzésben (üzemmérnöki vagy BSc képzés) szerzett: energetikai mérnök, gépészmérnök, villamosmérnök, építészmérnök, építőmérnök, vagy vagy az előzőekkel egyenértékű szakképzettség);
  2. legalább 3 év, energetikai területen szerzett mérnöki szakmai gyakorlat;
  3. A törvény szerinti szakmai vizsgát teljesítette, éves továbbképzésen részt vesz (a vizsga és továbbképzés 2017 június 30-től lesz követelmény)

A gazdálkodó szervezet energetikai szakreferensnek kizárólag akkor minősülhet, ha a céggel az energetikai szakreferensi tevékenység végzésére jogosult természetes személy munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy társasági jogi jogviszonyban áll – és cég által szerződött szakreferensi munkát ő látja el.  Energetikai szakreferensi tevékenységet Európai Gazdasági Térségben (EU+Norvégia és Izland) letelepedett természetes személy és szervezet magyarországi jelenlét nélkül is végezhet magyar vállalatok részére, a fenti feltételek teljesítésével, eltekintve a magyarországi, törvény által meghatározott – fenti 3. pontban részletezett – vizsga letételétől (Ehat 21/B. § (7)). Fontos megjegyezni, hogy nem kell energetikai auditornak lenni, és a Hivatal auditori névjegyzékében sem kell szerepelnie a szakreferensnek. Aki auditálásra jogosult, az automatikusan elláthat ilyen feladatot, hisz az ő követelményrendszerük szigorúbb, tehát a fentieket magában fogalja. Viszont – ahogy azt írtuk feljebb – a tényleges auditálást végző személy vagy szervezet nem lehet egyidőben szakreferens is. A későbbi bonyodalmak és büntetések elkerülése érdekében a szakreferenssel történő leszerződés előtt a fentieket bizonyító dokumentumok meglétét érdemes leellenőrizni!

Mik az energetikai szakreferens kötelezettségei?

Az energetikai szakreferens feladata az energiahatékonysági szemléletmód, energiahatékony magatartásminták meghonosításának elősegítése az igénybevételére köteles gazdálkodó szervezet működésében és döntéshozatalában (Ehat. 21/B. § (2) és Ehat. vhr. 7/A. § (2)), részletesebben:

  • figyelemmel kíséri a vállalkozás energiafelhasználásának változásait, valamint az energiahatékonysági intézkedések megvalósítását, gondoskodik a végrehajtott energiahatékonysági fejlesztések, alkalmazott üzemeltetési megoldások által elért energiamegtakarítási eredmények kimutatásáról,
  • javaslatokat fogalmaz meg energiahatékony üzemeltetési megoldásokkal, energiahatékonysági fejlesztési lehetőségekkel kapcsolatban,
  • szakmai megfigyelőként és tanácsadóként részt vesz a rendszeres energetikai auditálás lefolytatásában, valamint az EN ISO 50001 szabvány szerinti energiagazdálkodási rendszer kialakításában és működésének figyelemmel kísérésében,
  • tevékenységéről havi és éves jelentést ad a vállalkozás számára,
    • ​havi jelentés a tárgyhavi energiafogyasztás mértékéről és annak értékeléséről a korábbi fogyasztási adatok, beruházások, fejlesztések, valamint egyéb körülmények tükrében,
    • összefoglaló éves jelentés a havi jelentések alapján a tárgyévet követő év május 15-ig a végrehajtott energiahatékonysági fejlesztések, alkalmazott üzemeltetési megoldások által elért energiamegtakarítási eredményekről, amelyet az igénybevételére köteles cég május 31-ig honlapján közzétesz,
    • (2018 jan 1-től a jelentéseknek egyes berendezések kötelezővé tett almérőinek adatait is magában kell foglalnia)
  • közreműködik a Hivatal részére benyújtandó éves jelentés elkészítésében,
  • részt vesz a vállalkozás alkalmazottai energiahatékonysági szemléletének kialakításában,
  • ellátja az energia beszerzéssel, energiabiztonsággal, energiahatékonysággal kapcsolatos, hatáskörébe utalt feladatokat.

Tehát amennyiben szerződést köt egy energetikai szakreferenssel, ezeket mindenképpen foglalják bele a dokumentumba! Az fenti felsorolásban csak az utolsó pont opcionális, a többi kötelező elem.

Kiváltja az energiaaudit a szakreferensi kötelezettséget?

A négyévente kötelező energia-audit a nagyvállalatokra vonatkozó korábbi szabályozás – mind a kötelezetti kör, mind a kötelezettség tartalma eltérő, amiről bővebb és megfelelően informatív tájékoztatás a MEKH honlapján található. Azonban fontos látni, hogy az energetikai audit nem váltja ki a szakreferensi kötelezettséget (illetve az auditot amúgy kiváltó EN ISO 50001 szabvány megléte sem), sőt, a szakreferens személye nem egyezhet meg az adott időben energetikai auditot végzővel, hiszen feladata figyelemmel kísérni az auditot.

Hivatkozások: