Mennyibe kerül majd Paks2? Tényleg olcsóbb lenne megújuló energiára koncentrálni az a új beruházásoknál? Sok véleményt lehet hallani, kevés ténylegesen alátámasztott érvvel. Egy kicsit utánajártunk a számoknak és megbecsültük az egyes erőműtípusok által termelt villamos energia teljesráfordítás-alapú egységköltségét.
[visualizer id=”1160″]
Főbb megállapításaink:
- Csupán tisztán a piaci árakat figyelembe véve, támogatás nélkül nem éri meg új erőművet építeni ma Magyarországon.
- A konvencionális erőművek ma még olcsóbbak, mint a megújulók – aminek a legfőbb oka, hogy míg a konvencionális erőművek szinte folyamatosan termelnek, a megújulók idejük nagy részében kihasználatlanul (vagy részben kihasználtan) állnak, lassítva megtérülést. ((érdekes mind a szénerőművek magas költsége – valószínűsíthető, hogy a mai előírásoknak megfelelés emeli meg ennyire a számlát, illetve a szélturbinák relatív “olcsósága”. Mindenképpen szükséges lenne további elemzés a lokális sajátosságok figyelembevételével)) Épp ezért kiemelt kérdés a finanszírozási költség a megújulóknál ((A mi premisszánk 2%-kal infláció feletti összfinanszírozási költség volt. De nagyon fontos a kiszámítható szabályozási környezet!))
- Rögtön meg kell jegyezni, hogy az externális költségeket (szennyezés, üvegházhatás, társadalmi költségek) csak a CO2-kvóta mértékéig tartalmazza a számítás, ami közel sem fedi le a tényleges negatív hatásokat.
- Teljes költség alapján a gázos erőműveket a legolcsóbb üzemeltetni (ezért gázos erőművek a legfrissebben épültek Magyarországon), viszont változóköltség-alapon ezek a legdrágábbak (ezért nem üzemelnek sokszor). A szénnél megállapítandó, hogy a fenti számok a nemzetközi árakat veszi figyelembe, a Mátrai Erőmű helyi kitermelésű lignit-forrása akár fele ekkora változóköltséget is jelenthet.
- Az atomenergia viszonylag olcsó formája az áramtermelésnek – feltéve, ha minden terv- és büdzsé szerint halad. Ez utóbbi azonban nem jellemző az iparágra. ((lásd: bolgár automerőmű-projekt leállítása, Westinghouse-csőd, számos amerikai atomerőmű-projekt leállítása)) Rendkívül fontos lenne látni, hogy Paks2-nél a megtérlülési számítások milyen eredményeket adnak milyen premisszarendszerre támaszkodva. Illetve azt is, hogy a beruházó milyen biztosítékokat ad a projektköltség-elszállás esetére (másik példa, az angol Hinkley Point, ahol az eredeti 30 EUR/MWh ígért áramár helyett a végső megállapodott ár 100 EUR/MWh-ra szökellt).
- Helyes út a megújulók támogatása a rohamosan fejlődő technológia további segítése és a társadalmi károk (externális költségek) minimális volta miatt. Fontos, hogy egyrészt ne legyen túlszubvencionálva az új beruházás (mint az a magas árakat kínáló KÁT-rendszerben tetten érhető volt), és hogy a támogatás technológia-semleges legyen, hisz előfordulhat, hogy kevesebb támogatásból elérhető ugyanaz a hatás (mindkét elvárásnak megfelel az új, METÁR támogatási rendszer, azonban más törvények jelenleg blokkolják a szélerőmű-építést az országban).
- Rendkívül nagy költségkülönbség van – nem meglepő módon – az erőművi és háztartási méretű napelemrendszerek között.
Mind a számítások, mind a megállapítások hozzávetőlegesek, nem tudományos igényűek, ezért érdemes őket ennek megfelelően kezelni. ((főbb hiányosságok: globális beruházási és fenntartási költségek figyelembe vétele, hüvelykujj-számmal becsült finanszírozási mix és költségek, csak következő év piaci árának figyelembe vétele – hisz 25 évre előre nem is létezik piaci ára -, 25 éves megtérülés használat minden erőműtípusnál, a hálozatbekötési- és fejlesztési szükségletekkel egyáltalán nem foglalkoztunk, szén ára a magyar szénerőművekben, és még rengeteg más apróság)) A cél sokkal inkább egy hozzávetőleges, ámbár tényleges számokon alapuló képet adni az egyes energiatermelő kapacitásokról.
A számítások részletei és forrásai megtekinthetők itt. Minden megjegyzést és véleményt szívesen várunk.