A közelmúlt Ehat. tv és kapcsolódó jogszabályváltozások jelentősen megemelték a villamosenergia- és földgázfelhasználás után keletkező energiahatékonysági (EKR) kötelezettségeket, ami természetesen kihat az energiakereskedő és végfelhasználó szerződésére is. Cikkünk azt járja körbe végfelhasználói szempontból, hogy pontosan milyen éveket, hogyan és milyen mértékben érinthet a változás.
Az Energiahatékonysági törvény (Ehat tv.) 2025. június 12-től hatályos módosítása, a hozzá kapcsolódó, 2025. június 20-án kihirdetett végrehajtási rendelet, illetve az augusztus 1-én megjelent EKR sztenderd intézkedésjegyzék (katalógus) jelentősen átalakítja mind kötelezetti, mind végfelhasználói szempontból az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszert (EKR).
Cikkünkben a törvénymódosítás várható végfelhasználói hatásait elemezzük. Arról, hogy miként módosult a törvény és milyen általános hatásai vannak, korábbi cikkünkben írtunk részletesen.
Kötelezettség mértékének változása, illetve a kötelezettség és felhasználás éve közötti különbség, azaz a T+2 elv
A kötelezettség az alábbiak szerint változott:
| Kötelezettség éve | Eddigi kötelezettség | Új kötlezettség (VE, FG) | Új kötelezettség (ÜA) |
| 2025. 1. félév | 0,50% | 0,50% | 0,50% |
| 2025. 2. félév | 0,50% | 2,30% | 0,50% |
| 2026 | 0,50% | 1,40% | 0,50% |
| 2027 | 0,50% | 1,00% | 0,50% |
| 2028-2030 | 0,50% | 0,50% | 0,50% |
| 2031-2035 | – | 0,50% | 0,50% |
Fontos megjegyezni, hogy a kötelezettség éve nem ugyanaz mint a kötelezettség alapjául szolgáló felhasználás (fogyasztás) éve. A kötelezettség megállapítása a kereskedő által két évvel korábban értékesített végső energiamennyiség alapján történik.
Ez azt jelenti, hogy a végfelhasználó által elfogyasztott energiamennyiség által két évvel később keletkezik kötelezettség a kereskedőnél, tehát minden év felhasználása szempontjából a két évvel későbbi (T+2) kötelezettségi arányok a relevánsak, tehát az alábbiak1:
| Végfelhasználás éve | Eddigi kötelezettség | Új kötelezettség |
| 2023 | 0.5% | 1.4% |
| 2024 | 0.5% | 1.4% |
| 2025 | 0.5% | 1.0% |
| 2026-28 | 0.5% | 0.5% |
| 2029-től | – | 0.5% |
A fentiekből az alábbiak következnek
- A T és T+2 év (kötelezettség v. felhasználás éve) több értelmezésre is lehetőséget ad, ezért minden esetben érdemes az energiakereskedővel kötött szerződésben rögzíteni, hogy milyen elszámolást alkalmaznak.
- A fenti grafikonból is látszik, hogy praktikusan a mostani törvénymódosítás visszamenőleges hatályú, ezért – amennyiben arra a szerződés lehetőséget ad – felek között utólagos elszámolás válik szükségessé (pontos értékekről ld. lent).
HEM típusok változása
Az arányok fent bemutatott módosítása mellett a jogszabályváltozás a kötelezettség megváltására használható Hitelesített Energiamegtakarítások (HEM-ek) tulajdonságait is megszabja. Ez a változás legalább olyan fontos, mint az arányok növelése.
Az új szabályok szerint:
- csak az alsó kötelezettség (az eredeti, 0,5%-os kötelezettség) teljesíthető egyedi auditból származó, legalább 6 év élettartamú HEM-mel, ezen belül
- alsó70: 70% (tehát összesen 0,35%) bármilyen évből származó, hitelesített energiahatékonysági projektből,
- alsó30: 30% (tehát összesen 0,15%) pedig csak a kötelezettségi évben befejezett, hitelesített energiahatékonysági projektből származó megtakarítással váltható ki.
- a felső kötelezettség (a 0,5% arány feletti rész, tehát a további 0,9 ill. 0,5%) csak jegyzékben (katalógusban) szereplő projektekből származó, ezen belül
- felső75: 75% (tehát összesen 0,675 ill. 0,375%) kizárólag lakossági projektekből,
- felső25: 25% (tehát összesen 0,225 ill. 0,125%) pedig bármilyen katalógusos projektből származó HEM-mel váltható ki.
Fontos változás, hogy az új intézkedésjegyzék (katalógus) megszüntette az összes ipari folyamatokra, technológiai fejlesztésekre vonatkozó sztenderd intézkedést, tehát praktikusan a felső kötelezettségi részt egy vállalati ügyfél nem tudja saját beruházással kiváltani (erről ld. még lentebb).
Ez nemzetgazdasági szintre, abszolút TJ-okra számolva az alábbi energiamegtakarítási projekteket szükségelteti2, 3:
Lényeges, későbbi éveket érintő szabály, hogy az európai előírás (EED) alapján egy adott kötelezettségi időszakra vonatkozó kötelezettség csak olyan projektekkel teljesíthető, amelyek abban az időszakban valósultak meg, tehát 2031-től csak a 2031. január 1. után megvalósult projektek számolhatók el.
Energiahatékonysági díjelem várható növekedése a villamos energia és földgáz számlákon
Az EKR többletköltséget jelent az energiaszolgáltatók számára minden eladott egységnyi energia után4. Ezt a többletköltséget a kereskedők valamilyen mértékben továbbszámlázhatják a nem lakossági fogyasztóik felé, jellemzően EKR-díj, energiahatékonysági díjelem, vagy portfóliókezelési díj néven. Aki pedig nem talál ilyen megnevezést az energiaszámláján, az biztos lehet benne, hogy az energiaárba van beépítve az EKR díja, hacsak nem egyeztek meg a felek a szerződéskötéskor az energiahatékonysági beruházással való kiváltásban (erről ld. a következő részt).
Milyen költséggel lehet számolni? Az eredeti EKR-díj a kereskedő és felhasználó közötti megállapodás kérdése, ami alapulhat az elvi maximum 50 000 Ft/GJ költségen (ezt akkor fizeti a kereskedő, ha nem tud HEM-et vásárolni a piacon), de jobb esetben egy sokkal alacsonyabb értéken. Ami biztos, hogy amennyiben a kereskedő visszamenőlegesen változtatja a korábbi EKR-díjakat, abban az elvi maximum 50 000 Ft/GJ-lal számolni teljesen megalapozatlan, ezért véleményünk szerint nem alkalmazható, az ilyen magatartás támadható. Mivel jövőbeli kötelezettségről van szó, ezért a pontos költségszint egzakt módon nem meghatározható, de véleményünk szerint a 2024-es CEEGEX lakossági típusú HEM-árverések (árakat ld. itt) súlyozott átlagával, reálisabban – a keresletnövekedés miatt árnövekedéssel számolva – annak 50%-kal növelt értékevel érdemes számolni. Ez az alábbi megnövekedett költségeket jelenti:
| Tárgyév | Kvóta | CEEGEX átlag HEM-költség (11 702 Ft/GJ) | CEEGEX átlag +50% HEM költség (17 553 Ft/GJ) | 50 000 Ft/GJ | |||
| gáz [Ft/kWh] | villany [Ft/kWh] | gáz [Ft/kWh] | villany [Ft/kWh] | gáz [Ft/kWh] | villany [Ft/kWh] | ||
| 2023 | 1,4% | 0,53 | 0,59 | 0,8 | 0,88 | 2,27 | 2,52 |
| 2024 | 1,4% | 0,53 | 0,59 | 0,8 | 0,88 | 2,27 | 2,52 |
| 2025 | 1% | 0,38 | 0,42 | 0.57 | 0,63 | 1,62 | 1,8 |
| 2026-tól | 0,5% | 0,19 | 0,21 | 0,29 | 0,32 | 0,81 | 0,9 |
A fentiekből is látszik, hogy annál a kereskedőnél, aki eddig az 50 000 Ft/GJ-os költséggel kalkulálva számlázta tovább az EKR-költségeket, a megemelt arányokkal számolva is bele kell férnie a kötelezettség megváltásába, tehát ilyen esetben az EKR-díj visszamenőleges növelése nem indokolt!
Milyen EKR-elszámolási módok léteznek energiakereskedő és felhasználó között?
A megemelt EKR-kötelezettség miatt még a korábbinál is fontosabb az EKR-rel kapcsolatos költségek egyértelmű és transzparens kezelése az energiaszolgáltatási szerződésekben. A legfontosabb: a kereskedő ajánlata, valamint egyedi szerződés mindenképpen térjen ki az EKR-díj vagy annak kiváltásának pontos módjára és költségeire, valamint a későbbi esetleges változtatások kezelésére.
Javaslatunk szerint az alábbi opciók közül lehet választani, mindegyiknek megvan a maga előnye és hátránya.
- Az EKR költség kiváltása fixált áron, külön költségtételként
- Törvénymódosítás esetén változó EKR-díj
- Minden esetben fixált, változatlan EKR-díj
- EKR-költség nem szerepel külön költségelemként, az az energiadíjba épített
Ez a megoldás kiszámítható költségeket eredményez, az EKR-díj külön szerepeltetése transzparensen megjeleníti, hogy mennyi költséggel kalkulál a kereskedő. Fontos rögzíteni, hogy mi történik jogszabályváltozás esetén – azt is látni kell, hogy amennyiben a díjelem nem változtatható, akkor a kereskedő a kockázatok beárazásával magasabb összeggel fog kalkulálni.
- Az EKR-kötelezettség kiváltása saját HEM-mel
Megfontolandó lehetőség, azonban az új szabályok szerint már csak részben alkalmazható egy ipari (tehát nem lakossági) fogyasztó számára. Mostantól ugyanis a fogyasztás 0,35%-ra jutó kötelezettség (alsó70) teljesíthető korábbi, egyedi auditból származó, vagy a jelenlegi katalógusban nem szereplő katalógusos intézkedéssel. Ezen felül még 0,15% váltható ki saját tárgyévi energiahatékonysági beruházással, amit egyedi audit alapján hitelesítenek (alsó30). A maradék 0,9 vagy 0,5% pedig csak katalógusos, leginkább lakossági intézkedésekkel. Éppen ezért a kereskedők feltehetően csak részben fogják elfogadni a saját intézkedésekből származó HEM-eket.
Persze a törvénymódosítás értelmében már bármelyik gazdálkodó szervezet vásárolhat HEM-et, amely lehetővé teszi, hogy a felhasználó saját maga által beszerzett HEM-mel váltsa ki a saját fogyasztásra jutó kötelezettségét – azonban ez utóbbi a magas tranzakciós költségek miatt nem javasolt, helyette van más megoldás.
- EKR-kötelezettség közösen meghatározott időpontban zajló tőzsdei aukción kialakuló áron történő kiváltása (limitáras megbízás)
Ebben az esetben a szerződés nem tartalmaz fix EKR-díjat, hanem a felek abban állapodnak meg, hogy közös megegyezéssel kialakított időpontban, vagy a felhasználó által korábban megadott limitár alapján a kereskedő megveszi a CEEGEX EKR-tőzsdén a megfelelő mennyiségű HEM-et, és a felek az itt kialakult ár (+ esetleges tranzakciós és adminisztrációs díjak) alapján számolnak el egymással. Ez a megoldás a legtranszparensebb, viszont a felhasználó előre nem tudja kalkulálni a költségeit.
Mi alapvetően ezen négy megközelítés egyikét (vagy azok kombinációját) javasoljuk az EKR-költségek kezelésére.
Jegyzetek
- Mivel a törvény szerint a 2025-as második félév kötelezettsége alapjául szolgáló 2023-as év felhasználása nem megbontható, ezért a 1,8%pontos féléves növelés valójában 0,9%pontos éves növelést jelent, és a 2023-as szállítások után is ugyanúgy 1,4%-kal kell kalkulálni, mint az egy évvel későbbi időszakra. ↩︎
- A kötelezettségek növelésére részben EU-s jogharmonizáció miatt volt szükség – a 2023-ban elfogadott Fit for 55 jogszabálycsomag 2030-ig 55%-kal tervezi csökkenteni Európa üvegházhatású gáz kibocsátását, 2050-re pedig a klímasemlegességet célozza meg. A most kivezetett egy éves élettartamú HEM-ek nagy arányú részesedése miatt – a MEKH negyedéves riportjai szerint megközelítőleg 30%-os részarány – a halmozott energiamegtakarítási célokban is jelentős hátraléka alakult ki az országnak. A lakossági beruházások előnyben részesítésének pedig feltehetően elsősorban gazdaság élénkítési és politikai céljai vannak, hiszen így a lakossági otthonkorszerűsítési projektek (pl szigetelés, kazáncsere, stb) komoly kedvezményekben részesülhetnek. ↩︎
- Magyarország éves végsőenergia felhasználása 2023-ban 688,4 PJ volt a KSH adatai alapján, amelyből 189 PJ földgáz és 144 PJ villamosenergia-felhasználás a jelenlegi törvénymódosítás vetítési alapja ↩︎
- A jelenlegi törvénymódosítás megközelítőleg 7 476 TJ-lal növeli a villamosenergia- és földgázkereskedők kötelezettségének mértékét, amelyből 6 663 TJ a már 2025. július 1-ig leszállított energiamennyiségre vonatkozik. ↩︎