Földgáz RHD díjváltozás – a rövidtávú kapacitáslekötések szorzóinak drasztikus változása

A speciálisabb földgáz felhasználási szokásokkal rendelkezdő felhasználók számára jól ismert fogalom a rövidtávú kapacitáslekötések szorzói. Ilyenek például mezőgazdasági terményszárítók, melyek nagy teljesítménnyel üzemelnek, de az évnek csak egy rövid szakaszában. Erre a rövid időre arányaiban nagyon drága lenne éves kapacitást foglalni – itt jönnek képbe a rövidebb távra szóló termékek. A rendszerhasználók (vagyis kereskedők) azonban minden általuk ellátott felhasználási hely kapacitását optimalizálják, akkor is, ha a felhasználó a kereskedelmi szerződésében éves kapacitáslekötéssel rendelkezik.

Az alábbiakban összefoglaljuk a jelenlegi rendszerrel kapcsolatos főbb tudnivalókat:

• A rövidtávú szorzókkal a földgázrendszeren foglalható éves mellett negyedéves, havi, napi és napon belüli kapacitás is. Minél rövidebb távú egy kapacitástermék, arányaiban annál drágább. (Pl. 12 havi termék foglalása az elosztói rendszeren eddig az éves termék árának 117%-a volt, illetve kb. 19 napi kapacitás díja felelt meg a havi termék árának.)
• A rövidtávú szorzók lehetőséget nyújtottak arra, hogy a szolgáltatók kapacitásoptimalizálással lényegesen csökkentsék egy-egy felhasználó költségeit. Sok kevésbé tudatos felhasználó a mai napig feleslegesen magas kapacitáslekötéssel köt szerződést és kér be ajánlatokat. A szolgáltatók már számolnak az optimalizációs lehetőséggel, így tapasztalataink szerint nem ritka, hogy a szolgáltató teljes haszna (árrése) az optimalizációs lehetőségre épül.
• A szállítói díjszorzók eddig is évente módosultak, de fontos, hogy mindig kis mértékben és az éves összköltséget tekintve nagyjából állandó arányokkal. A szállítórendszeri rövidtávú szorzókra az EU TAR NC irányelve is kitér, így itt nincs a tagállamoknak teljes autonómiája a szorzók meghatározásában.
• Az elosztói rendszeren a díjszorzók eddig nem változtak és egységesek voltak elosztási területenként. Ennek lesz vége 2026.10.01.-től, a rendszerhasználók számára teljesen váratlan módon.
• A MEKH indoklása szerint “a rendszer kiszámíthatóbb működése, az Engedélyes bevételeinek stabilizálása, valamint a hálózat biztonságos és fenntartható üzemeltetése érdekében” tértek el az eddigi rendszertől, valamint a szorzókat úgy határozták meg, hogy az “figyelembe veszi az Engedélyes rendszerhasználóinak kapacitásgazdálkodási tendenciáit”. A MEKH ehhez a célhoz az utóbbi három évben vizsgálta a rendszerhasználók kapacitáslekötési szokásait és a szorzókat ezek alapján állapította meg, majd korrigálta még a határozatokban taglalt szempontok szerint.

Mik a változások?

Cikkünk utolsó fejezetében összeszedtük a gondolatainkat a változásról és annak messzire mutató következményeiről.

• A MEKH határozatban leírtak alapján a kapacitásgazdálkodási szokások figyelembevételével alkotta meg az új szorzószámokat. Mivel azonban a változások ilyen nagy mértékűek lettek, a korábbi kapacitásgazdálkodási és optimalizációs stratégiák teljesen átíródnak, a Hivatal ebből a nézőpontból nem kiszámíthatóbbá teszi a rendszert, hanem pont ellenkezőleg. Ráadásul a számítási metodológia kis és nagyelosztónként eltérő, ami további kérdéseket vet fel.
• A MEKH másik deklarált célja az elosztói engedélyesek bevételeinek stabilizálása. Ez ugyan várhatóan megvalósulhat részben, de a rövidtávú kapacitások háttérbe szorításával – néhány területen ellehetetlenülésével – és ezzel együtt jelentős végfelhasználói költségnövekedés árán.
• Még egy fontos elemet szeretnénk kiemelni a MEKH határozataiból. A nagyobb elosztóknál a fajlagos kapacitásdíj értéke – ami eddig minden évben módosult – idén nem változott. Ez akár azt is vetítheti előre, hogy a jövőben a MEKH a kapacitásdíj helyett inkább a szorzókkal kívánja szabályozni az elosztói engedélyesek bevételeit. Ez amennyiben így van, óriási hiba, és alább ki is fejtjük, hogy miért.
• A MEKH a határozatait jellemzően augusztus eleje-közepe felé publikálja. Tekintve az új gázév október 1-es kezdetét, eddigre már a végfelhasználók nagyrésze már szerződéssel rendelkezik a következő időszakra (vagy időszakokra, akár több évre előre). Eddigi szolgáltatói gyakorlat szerint a díjváltozás átvezetésre került a végfelhasználók szerződéseibe, ami egy relatíve átlátható számítás eredménye volt. (Az új és a régi díjak különbsége, szorozva a felhasználó éves kapacitáslekötésével.)
• A szorzók mostani váratlan módosítása kellemetlen helyzetbe hozza a szolgáltatókat. Egyrészt az optimalizációs lehetőségük szűkül, vagyis a szerződéseik nyereségessége csökken. Ez olyan jelentős változás, hogy egyes szerződések akár veszteségbe fordulhatnak át. Másrészt a költségnövekedést nem tudja, vagy csak kérdéses, jogviták kockázatát magával vonó módszertannal tudja áthárítani a végfelhasználókra.
• Amennyiben a MEKH a szorzók évente történő módosításával kívánja a jövőben szabályozni az elosztói engedélyesek bevételeit, az az alábbi következményekkel fog járni. (Amennyiben nem ez lenne a cél, az idei precedens további kommunikáció nélkül ugyanezeket a hatásokat érheti el.)
  • A szolgáltatók árat emelnek a rosszabb optimalizációs lehetőségek miatt.
  • Emellett a szolgáltatók árat emelnek a jövő gázévi szorzók módosulásának kockázata miatt. Az idei óriási változások jövőre ugyanezt hozhatják, a számítási metodika nem átlátható, a rendszer a nagy beavatkozás miatt instabil.
  • A szolgáltatók Üzletszabályzataikba foglalják valamilyen módon a szorzók változásának áthárítási lehetőségét, ami ha átmegy, rengeteg vitát fog okozni a nem átlátható elszámolás miatt (ugyanis nem egyértelmű, hogy milyen mértékig és milyen termékekkel optimalizálható egy adott felhasználási hely kapacitása).