Energiahatékonysági TAO adókedvezmény: Az összes tudnivaló


A TAO. törvény 22/E.§ alapján a társasági adózó adókedvezményt vehet igénybe az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás üzembe helyezése és üzemeltetése esetén. A törvény végrehajtását szabályozó 176/2017. (VII. 4.) Korm. rendelet 2017. július 4-én jelent meg, ezzel tisztázódtak a kedvezmény igénybe vételének szabályai.

A teendők:

  • Amennyiben cége jelenleg vagy közeljövőben megvalósítandó energiahatékonysági célú beruházást (és 2018. július 26-tól akár felújítást) tervez, a beruházás megindítása előtt feltétlenül tájékozódjon az adókedvezmény részleteiről. A jogosultsághoz a beruházás kezdete előtt szükség lesz egy auditori felmérésre (a megkezdés dátumának definícióját lásd lejjebb).
  • ​Amennyiben cége 2017. január 1. után((itt korábban korábban nem egyértelmű tájékoztatás volt a hivatalok részéről, míg a minisztérium 2017. jan. 1-es dátumot mondott, a NAV tájékoztatás a 2016. november 26. volt a határidő. Azóta a NAV is változtatott, és biztossá vált a január 1.)), de 2017. július 4. előtt indított meg ilyen beruházást, ugyancsak jogosult lehet a kedvezményre.

Legfontosabb pontok:

  • Az adókedvezményt a 2017. január 1-ét követően megkezdettenergiahatékonysági célokat szolgáló beruházások tekintetében lehet alkalmazni​​. Frissítés: 2018. július 26-tól a támogatás a felújítás számviteli kategóriájára is vonatkozik. Erről további infó itt.

  • A támogatás a beruházás üzembe helyezésének adóévében (vagy az azt követő adóévben) és az ezt követő öt adóéven keresztül lehet igénybe venni, a számított adó 70%-áig (tehát összesen 6 éven keresztül lehet leírni a nyereségadóból a beruházás 30-40-50%-át – 2018. július 26-tól a támogatási intenzitás is nőtt, ld. lenti tábla).
  • Olyan használatba vett beruházásra vehető igénybe az adókedvezmény, ami
    • az alapállapothoz, és
    • EU-s vagy jogszabály által kötelezően előírthoz

képest magasabb energiahatékonysági szintet ér el, valamint az adózó vállalja, hogy legalább 5 évig üzemelteti.

  • támogatás mértéke a közvetlen energiahatékonyság javító célokat szolgáló tárgyi eszköz vagy immateriális jószág bekerülési értékének 30%, 40% v. 50%-a (nagy-, közép, illetve kisvállalatok esetén), de maximum 15 millió eurónyi összeg, ​​amit csökkent ugyanahhoz a beruházáshoz igényelt összes más állami támogatás összege. Frissítés: 2022. március 21-től a támogatás mértéke változik, a földrajzi elhelyezkedéstől, régiótól függően. Erről további infó itt, és a lenti táblában:

Cégméret

Kedvezmény arány

Budapest

Budapesten kívül

Maximum összeg beruházásonként

Nagyvállalat

30%

45%

15 millió euró

Középvállalat

40%

55%

Kisvállalat

50%

65%

  • A támogatás igénybevételének feltétele egy energetikai auditor által kiállított igazolás, aminek részét képezi
    1. az érintett műszaki rendszer beruházás megkezdésének napját megelőző energiafogyasztási felmérése és beruházás tervezett megtakarításának számítása, illetve
    2. beruházás üzembe helyezését követően készített energetikai audit a műszaki rendszerről és tényleges megtakarítás értékeit.
  • A beruházás megkezdésének napja: Az alábbiak közül a legkorábbi:
    1. az építkezés kezdetének a napja, vagy
    2. a beruházás célját szolgáló első tárgyi eszköz megrendelésének a napja, vagy
    3. bármely olyan kötelezettségvállalás, amely a beruházást visszafordíthatatlanná teszi.
  • Létesítmény felvásárlása esetén a beruházás megkezdésének napja a felvásárolt létesítményhez közvetlenül kapcsolódó eszközök tulajdonba vételének napja.
  • Nem minősül a beruházás megkezdésének különösen a földterület vásárlása vagy az építésügyi hatósági engedélyek megszerzése vagy a megvalósíthatósági tanulmányok készítése;

1. Milyen dátummal kezdett / üzembe helyezett beruházások esetén vehető igénybe az adókedvezmény?

Az adókedvezményt a beruházás üzembe helyezését követő adóévben – vagy döntése szerint a beruházás üzembe helyezésének adóévében – és az azt követő öt adóévben (Tao. tv. 22/E. § (1)) lehet igénybe venni.

Ez azt jelenti, hogy az adókedvezmény első alkalommal történő igénybevételére legkésőbb a beruházás üzembe helyezését követő adóévben kell sort keríteni, azonban az egész összeget az első lehívást is beleszámítva hatévnyi társasági adóbefizetésből részleteiben is le lehet vonni, egyenként a társasági adó mértékének 70%-áig.

Jó hír, hogy a 176/2017 korm. rendelet hatálybalépését (2017. július 4.) megelőzően megkezdett beruházások esetében is élni lehet az adóvisszatérítéssel. Ebben az esetben a korm. rend. 3. § (2) bekezdése szerinti – alapesetben a beruházás megkezdését megelőző – tájékoztatást a beruházás megkezdését követően, de még az adókedvezmény igénybevételét megelőzően kell az adózó rendelkezésére bocsátani. (korm.rend. 7. §)

Se a törvény se a korm. rendelet nem említi a már üzembehelyezett beruházásokat, tehát véleményünk szerint a már üzembe helyezett beruházásokra is ugyanúgy a fenti 7. § szerint kell eljárni.

Azonban a Tao tv. 29/A. § (44) kimondja, hogy az adókedvezményt első alkalommal az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvény hatálybalépését követően megkezdett, energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások tekintetében lehet alkalmazni. A CXXV. törvény releváns pontjai 2017. január 1-én léptek hatályba.

A fenti táblázat összefoglalja a helyzetet.

2. Milyen beruházások számolhatók el és mi számít energiahatékonyság növekedésnek?

Az elszámolható költségalapot két módon lehet meghatározni (TAO. tv. 22/E.§ (4))

  1. Az energiahatékonysági beruházás célját szolgáló, a magasabb energiahatékonysági szint eléréséhez közvetlenül kapcsolódó tárgyi eszköz, immateriális jószág számvitelről szóló törvény szerinti bekerülési értéke VAGY
  2. Az energiahatékonysági célokat közvetlenül szolgáló beruházás részét képező tárgyi eszköz, immateriális jószág számvitelről szóló törvény szerinti bekerülési értékének az a része, amely egy hasonló, kevésbé energiahatékony beruházáshoz viszonyítva többletköltségként merül fel, amely kevésbé energiahatékony beruházást az adózó ezen adókedvezmény és a beruházáshoz igénybe vett más állami támogatás hiányában hitelt érdemlően végrehajtott volna.

Az új beruházásnak vagy az alapállapothoz (ha a hasznos élettartam lejárt, akkor a forgalomban levő leggyengébb energiahatékonyságú tárgyi eszközhöz), vagy ha az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa, vagy jogszabály minimum energiahatékonysági követelményt határoz meg, akkor ehhez a követelményhez mért megtakarítást kell eredményeznie (korm.rend. 3. § (4)). A törvény nem rendelkezik minimális javulás kritériumáról.

Az adókedvezmény akkor vehető igénybe, ha az adózó a beruházás részét képező valamennyi eszközt használatba veszi, és vállalja ezen eszközök üzemeltetését, illetve használatát a beruházás üzembe helyezését követő legalább öt évig (az jelenti a kötelező üzemeltetési időszakot) a hatályos, jogerős engedélyben foglaltak szerint. Ha valamely eszközt a befektetett eszközök közül – pótlás nélkül – kivezeti, vagy – pótlás nélkül – nem üzemelteti, akkor az ilyen eszközök bekerülési értéke az adókedvezmény alapjául szolgáló elszámolható költséget csökkenti. (TAO. tv. 22/E.§ (7)). Ezekről a befektetett eszközökről a törvényben (TAO. tv. 22/E.§ (9)) részletezett módon külön nyilvántartást kell vezetni.

Nem elszámolható költségek a következők (korm.rend. 4. § (2)):

  1. olyan tárgyi eszköz és immateriális jószág bekerülési értéke, amelyet az adózó nehéz helyzetben lévő, vagy csődeljárás, felszámolás vagy kényszertörlési eljárás alatt álló adózótól szerzett be;
  2. villamos energiáról szóló törvény szerinti megújuló energiaforrásból villamosenergia termelésére alkalmas bármely energiatermelő berendezés beruházási költsége (elszámolható költség azonban a megújuló energiaforrásból saját fűtési, hűtési és ipari hőtermelési célra energiát előállító, villamosenergia-termelésre nem képes, saját tevékenységet szolgáló berendezés (különösen az elektromos – szondás, talajvizes, levegős – hőszivattyú; gázmotoros hőszivattyú; napkollektor; saját hulladékból származó biogázt és biomasszát hasznosító berendezés) bekerülési értéke;
  3. annak a beruházásnak a bekerülési értéke, amely beruházás üzembe helyezése esetére az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó már elfogadott jogi aktusa, vagy már elfogadott jogszabály minimum energiahatékonysági követelményt ír elő, e követelmény teljesítését biztosító beruházás bekerülési értéke erejéig, függetlenül e rendelkezések hatálybalépésének dátumától;
  4. az olyan tárgyi eszköz és immateriális jószág bekerülési értéke, amely élettartamára, üzemben tarthatóságára az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó már elfogadott jogi aktusa, vagy már elfogadott jogszabály tiltást vagy korlátozó rendelkezést határoz meg, függetlenül e rendelkezések hatálybalépésétől.

Mindazonáltal úgy gondoljuk, hogy a jogszabály abban a kérdésben további jogértelmezést kíván, hogy mi számít “magasabb energiahatékonysági szint eléréséhez közvetlenül kapcsolódó tárgyi eszköz, immateriális jószág”-nak vagy az “eszköz az a része, amely egy hasonló, kevésbé energiahatékony beruházáshoz viszonyítva többletköltségként merül fel”. Ennek eldöntéséhez javasoljuk, hogy minden konkrét esetben konzultáljanak a céges jogásszal, adószakértővel és az energetikai szakreferensükkel.

Az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás

a Tao. tv. a következő definíciót adja (Tao tv. 4.§ 11a.): az energiahatékonyságról szóló törvény szerinti energiahatékonyság növekedését eredményező beruházás, amely révén az energiahatékonyságról szóló törvény szerinti végsőenergia-fogyasztás csökkenését eredményező energiamegtakarításra kerül sor.

Az energiahatékonysági tv. szerint (Ehat tv. 1.§ 32.) végsőenergia-fogyasztás: az ipar, a közlekedés, a háztartások, a szolgáltatások és a mezőgazdaság számára szolgáltatott energia, az energiaátalakítási ágazatnak és az energetikai iparnak szolgáltatott energiaszállítás kivételével; (angolul, az EU irányelvben jobban értelmezhető: ‘final energy consumption’ means all energy supplied to industry, transport, households, services and agriculture. It excludes deliveries to the energy transformation sector and the energy industries themselves)

Ez alapján az energiatermelés és az energiaszektor cégei nem lehetnek jogosultak a kedvezményre, mivel ott – a definíció szerint – nem lehet végső energiamegtakarítást produkálni, mert az ottani energiafelhasználás nem minősül végsőenergia-fogyasztásnak.

Ugyanakkor a végrehajtási rendelet külön rendelkezik arról, hogy a megújuló energiatermelési beruházás csak akkor lehet jogosult, ha megújuló energiaforrásból saját fűtési, hűtési és ipari hőtermelési célra állít elő energiát (különösen az elektromos – szondás, talajvizes, levegős – hőszivattyú; gázmotoros hőszivattyú; napkollektor; saját hulladékból származó biogázt és biomasszát hasznosító berendezés). Ez alátámasztja, hogy csak ipari (vagy szolgáltatói vagy mezőgazdasági) szektor esetében érvényesíthető a kedvezmény.((bár jogosan merül fel a kérdés, hogy egy erőműben eszközölt energiahatékonysági beruházás miért nem jogosult, amikor végső soron az is ugyanúgy hozzájárul az energiafelhasználás csökkenéséhez.))

Területi és összeghatárbeli korlátozások

Az adókedvezmény legtöbb elérhető állami támogatással ellentétben területi korlátozás, illetve minimális beruházási értékhatár nélkül is igénybe vehető. Ez azt jelenti, hogy a közép-magyarországi régióban is igénybe vehető, ahol más támogatások nem, valamint azok a beruházások is jogosultak, amelyek a fejlesztési adókedvezmény minimális értékhatárainak nem felelnek meg.

2018. július 26-tól mégis van területi megkülönböztetés. Közép-Magyarország régióban a támogatás mértéke megmaradt az eredeti 30/40/50%-on, azonban a régió támogatható településein 35/45/55-re változott, míg az összes többi régióban (Nyugat-Dunántúl, Közép-Dunántúl, Dél-Dunántúl, Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld) jelentősen megnőtt 45/55/65%-os kedezmény arány leírható az adóból!

Milyen más támogatás zárja ki a energiahatékonysági adókedvezmény igénybevételét?

A törvény kizárólag a fejlesztési adókedvezmény (22/B. § (1) bekezdés) együttes alkalmazását zárja ki.

Azonban arról rendelkezik (22/E. § (2)), hogy az adózó által igénybe vehető adókedvezmény mértéke nem haladhatja meg beruházásonként, a beruházáshoz igényelt összes állami támogatással együttesen, jelenértéken a beruházás elszámolható költsége 30-40-50 százalékának megfelelő mértéket, de legfeljebb a 15 millió eurónak megfelelő forintösszeget. Tehát amennyiben az adózó nyert más pályázatot vagy támogatást a szóban forgó beruházásra, a támogatás összegével csökkenteni kell az adókedvezmény során lehívott összeget.

3. Ki állíthat ki és mi szükséges az igazoláshoz?

Az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházási minőség igazolását az energiahatékonysági törvény alapján a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által vezetett névjegyzékben szereplő energetikai auditor vagy energetikai auditáló szervezet állítja ki az adózó kérelmére.
Az igazolás kiállítás két lépésben történik (korm. rend 3. § (2)-(3)):

  1. Először az auditor a beruházás megkezdésének napját megelőzően – mért adatok felhasználásával, szükség esetén a mért adatokon alapuló számítás vagy becslés útján – felméri a tervezett beruházással érintett műszaki rendszerre vonatkozó energiafogyasztási adatokat és becslést készít a tervezett beruházással elérhető energiamegtakarítás mértékéről. Ennek eredményéről az auditor írásban tájékoztatja az adózót. A tájékoztatás tartalmazza az energiamegtakarítás megállapításának módszertanát is.
  2. Az auditor a beruházás üzembe helyezését követően készíti el és adja át az adózó számára a beruházással érintett műszaki rendszerre vonatkozó energetikai auditot, ami tartalmazza a kiinduló állapot energetikai felmérését és a beruházás üzembe helyezésével elért energiamegtakarításnak a fenti módszer felhasználásával, a beruházás üzembe helyezését követően mért, vagy egyedi mérési adatok alapján kiszámított vagy becsült értékeit.

Ezek alapján az auditor – a fenti elveket alapul véve állíthatja ki az igazolást, amiben megállapítja, hogy a beruházás energiamegtakarítást eredményez, és a Tao. tv. szerinti energiahatékonysági célokat szolgáló beruházásnak minősül, valamint megfelel az e rendeletben foglalt feltételeknek. Ezenkívül szerepel a beruházás megvalósításával elért éves végsőenergia-megtakarítás, illetve a beruházás előtti fogyasztási adatok. (korm. rend 3. § (6)). A jogszabály nem rendelkezik a mért időszakkal kapcsolatos minimumkövetelménnyel kapcsolatban.

4. Nyilvántartás vezetése az üzemben tartás alatt

A kedvezményt igénybevevő vállalatnak külön nyilvántartást kell vezetnie, amely tartalmazza a beruházás keretében üzembe helyezett, nyilvántartásba vett, az elszámolható költség részét képező, továbbá a kötelező üzemeltetési időszak alatt az állományból kikerült, illetve a szinten tartást szolgáló valamennyi eszköz

  • üzembe helyezésének, nyilvántartásba vételének időpontját és helyét,
  • bekerülési értékét,
  • többletköltségét,
  • az állományból történő kikerülés időpontját, indokát.

A korm.rendelet 5. §-a adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő,  amelyet – az adókedvezmény igénybevételekor – a társasági adóbevallásában kell beruházásonként teljesítenie. A bevallásban feltüntetendő adatok köre némileg eltér egymástól az adókedvezmény első alkalommal történő igénybevételekor, illetve a további adóévekben. Az adókedvezmény igénybevételével kapcsolatos valamennyi iratot az adózó a beruházás üzembe helyezését követő 10 évig köteles megőrizni.

További, az adminisztrációval kapcsolatos részleteket a jogszabályok tartalmaznak.


Amennyiben van adókedvezményre feljogosító beruházása, kérjen igazolást tőlünkAmennyiben további kérdései vannak, írjon emailt az [email protected] -ra vagy hívjon minket a 06-70/373-4914-es számon! A fenti írás nem minősül jogi állásfoglalásnak vagy jogi iránymutatásnak, csak tájékoztató jelleggel készült.