A TAO. törvény 22/E.§ alapján a társasági adózó adókedvezményt vehet igénybe az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás üzembe helyezése és üzemeltetése esetén. A törvény végrehajtását a 176/2017. (VII. 4.) Korm. rendelet szabályozza. A törvény 2017-ben jelent meg, jelen cikkben a legfrissebb, 2023. december 1-től hatályos verzióját mutatjuk be.
A teendők:
Amennyiben cége jelenleg vagy közeljövőben megvalósítandó energiahatékonysági célú beruházást vagy felújítást tervez, a beruházás megindítása előtt feltétlenül tájékozódjon az adókedvezmény részleteiről. A jogosultsághoz a beruházás kezdete előtt szükség lesz egy auditori felmérésre.
Legfontosabb tudnivalók
- Olyan beruházásra vehető igénybe az adókedvezmény, ami magasabb energiahatékonysági szintet ér el
- az alapállapothoz, vagy
- EU-s jogszabály által kötelezően előírt energiahatékonysági követelményhez képest (az EU-s követelményekről a későbbiekben részletesen írunk),
- épületenergetikai beruházásoknál konkrét elvárást ír elő a törvény az energiahatékonyság-növekedés szempontjából.
- A beruházás csak azon részére számolható el, ami kizárólag energiahatékonysági célt szolgál.
- Nem számolható el
- fosszilis tüzelőanyaggal üzemelő energiatermelő berendezés (pl. gáztüzelésű kazánok, kemencék),
- és ha a beruházás, felújítás kapcsolt energiatermelés, távfűtés, távhűtés támogatására irányul.
- Az adózó vállalja, hogy legalább 5 évig üzemelteti.
- Összesen 6 éven keresztül lehet leírni a nyereségadóból a beruházási költség meghatározott százalékát (következő pont).
- A támogatás a beruházás üzembe helyezésének adóévében (vagy az azt követő adóévben) és az ezt követő öt adóéven keresztül lehet igénybe venni, a számított adó 70%-áig
- A támogatás mértéke (adózónként és beruházásonként)
- Budapesten 30%,
- Magyarország egyéb részén 45%,
- épületenergetikai beruházásokra egységesen (Budapesten és azon kívül is) 15%,
- de maximum 30 millió eurónak megfelelő forintösszeg (ez 2023 decemberi módosítással növekedett, előtte 15 millió volt).
- A támogatás növelhető:
- kisvállalkozások esetén 20 százalékponttal,
- középvállalkozások esetén 10 szzalékponttal.
Cégméret | Kedvezmény arány | ||
Budapest | Budapesten kívül | Maximum összeg beruházásonként | |
| Nagyvállalat | 30% | 45% | 30 millió euró |
Középvállalat | 40% | 55% | |
Kisvállalat | 50% | 65% | |
- A támogatás igénybevételének feltétele egy energetikai auditor által kiállított igazolás, aminek részét képezi
- az érintett műszaki rendszer beruházás megkezdésének napját megelőző energiafogyasztási felmérése és beruházás tervezett megtakarításának számítása, illetve
- a beruházás üzembe helyezését követően készített energetikai audit a műszaki rendszerről és tényleges megtakarítás értékeit.
- A beruházás megkezdésének napja: Az alábbiak közül a legkorábbi:
- az építkezés kezdetének a napja, vagy
- a beruházás célját szolgáló első tárgyi eszköz megrendelésének a napja, vagy
- bármely olyan kötelezettségvállalás, amely a beruházást visszafordíthatatlanná teszi.
- Létesítmény felvásárlása esetén a beruházás megkezdésének napja a felvásárolt létesítményhez közvetlenül kapcsolódó eszközök tulajdonba vételének napja.
- Nem minősül a beruházás megkezdésének különösen a földterület vásárlása vagy az építésügyi hatósági engedélyek megszerzése vagy a megvalósíthatósági tanulmányok készítése.
1. Milyen dátummal kezdett / üzembe helyezett beruházások esetén vehető igénybe az adókedvezmény?
Az adókedvezményt a beruházás üzembe helyezését követő adóévben – vagy döntése szerint a beruházás üzembe helyezésének adóévében – és az azt követő öt adóévben (Tao. tv. 22/E. § (1)) lehet igénybe venni.
Ez azt jelenti, hogy az adókedvezmény első alkalommal történő igénybevételére legkésőbb a beruházás üzembe helyezését követő adóévben kell sort keríteni, azonban az egész összeget az első lehívást is beleszámítva hatévnyi társasági adóbefizetésből részleteiben is le lehet vonni, egyenként a társasági adó mértékének 70%-áig.
2. Milyen beruházások számolhatók el és mi számít energiahatékonyság növekedésnek?
Az elszámolható költségalapot két módon lehet meghatározni (TAO. tv. 22/E.§ (4))
- Az energiahatékonysági beruházás célját szolgáló, a kizárólag magasabb energiahatékonysági szint eléréséhez közvetlenül kapcsolódó tárgyi eszköz, immateriális jószág bekerülési értéke, értékének növekedése, amennyiben ezen beruházás, felújítás egyértelműen beazonosítható és nincs kevésbé energiahatékony alternatív beruházás, VAGY
- Az energiahatékonysági célokat közvetlenül szolgáló beruházás részét képező tárgyi eszköz, immateriális jószág számvitelről szóló törvény szerinti bekerülési értékének az a része, amely egy hasonló, kevésbé energiahatékony beruházáshoz viszonyítva többletköltségként merül fel, amely kevésbé energiahatékony beruházást az adózó ezen adókedvezmény és a beruházáshoz igénybe vett más állami támogatás hiányában hitelt érdemlően végrehajtott volna.
Az alternatív beruházás témájával részletesen foglalkozunk ebben a cikkünkben.
Az új beruházásnak vagy az alapállapothoz (ha a hasznos élettartam lejárt, akkor a forgalomban levő leggyengébb energiahatékonyságú tárgyi eszközhöz), vagy ha az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa, vagy jogszabály minimum energiahatékonysági követelményt határoz meg, akkor ehhez a követelményhez mért megtakarítást kell eredményeznie (korm.rend. 3. § (4)). A törvény nem rendelkezik minimális javulás kritériumáról.
Az adókedvezmény akkor vehető igénybe, ha az adózó a beruházás részét képező valamennyi eszközt használatba veszi, és vállalja ezen eszközök üzemeltetését, illetve használatát a beruházás üzembe helyezését követő legalább öt évig (az jelenti a kötelező üzemeltetési időszakot) a hatályos, jogerős engedélyben foglaltak szerint. Ha valamely eszközt a befektetett eszközök közül – pótlás nélkül – kivezeti, vagy – pótlás nélkül – nem üzemelteti, akkor az ilyen eszközök bekerülési értéke az adókedvezmény alapjául szolgáló elszámolható költséget csökkenti. (TAO. tv. 22/E.§ (7)). Ezekről a befektetett eszközökről a törvényben (TAO. tv. 22/E.§ (9)) részletezett módon külön nyilvántartást kell vezetni.
Nem elszámolható költségek a következők (korm.rend. 4. § (2)):
- olyan tárgyi eszköz és immateriális jószág bekerülési értéke, amelyet az adózó nehéz helyzetben lévő, vagy csődeljárás, felszámolás vagy kényszertörlési eljárás alatt álló adózótól szerzett be;
- villamos energiáról szóló törvény szerinti megújuló energiaforrásból villamosenergia termelésére alkalmas bármely energiatermelő berendezés beruházási költsége (elszámolható költség azonban a megújuló energiaforrásból saját fűtési, hűtési és ipari hőtermelési célra energiát előállító, villamosenergia-termelésre nem képes, saját tevékenységet szolgáló berendezés (különösen az elektromos – szondás, talajvizes, levegős – hőszivattyú; gázmotoros hőszivattyú; napkollektor; saját hulladékból származó biogázt és biomasszát hasznosító berendezés) bekerülési értéke;
- annak a beruházásnak a bekerülési értéke, amely beruházás üzembe helyezése esetére az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó már elfogadott jogi aktusa, vagy már elfogadott jogszabály minimum energiahatékonysági követelményt ír elő, e követelmény teljesítését biztosító beruházás bekerülési értéke erejéig, függetlenül e rendelkezések hatálybalépésének dátumától;
- az olyan tárgyi eszköz és immateriális jószág bekerülési értéke, amely élettartamára, üzemben tarthatóságára az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó már elfogadott jogi aktusa, vagy már elfogadott jogszabály tiltást vagy korlátozó rendelkezést határoz meg, függetlenül e rendelkezések hatálybalépésétől.
Mindazonáltal úgy gondoljuk, hogy a jogszabály abban a kérdésben további jogértelmezést kíván, hogy mi számít “magasabb energiahatékonysági szint eléréséhez közvetlenül kapcsolódó tárgyi eszköz, immateriális jószág”-nak vagy az “eszköz az a része, amely egy hasonló, kevésbé energiahatékony beruházáshoz viszonyítva többletköltségként merül fel”. Ennek eldöntéséhez javasoljuk, hogy minden konkrét esetben konzultáljanak a céges jogásszal, adószakértővel és az energetikai szakreferensükkel.
Épületenergetikai beruházások
Épületenergetikai intézkedésnek számít az épület szigetelése, ablakcsere (termikus korszerűsítés) és az épületgépészeti korszerűsítés is. Továbbra is érvényes az, hogy gázkazáncsere (vagy bármi egyéb fosszilis tüzelőanyaggal működő épületfűtő és HMV termelő berendezés cseréje) és távhőcsatlakozás nem támogatott. Az épületgépészeti korszerűsítések közé így olyan beruházások tartoznak, mint pl. hőszivattyú beépítése (gázkazán cseréje hőszivattyúra), keringető szivattyú cseréje, villanybojler cseréje, légtechnikai korszerűsítése (p.hővisszanyerő beépítése) és hasonlók.
Főbb megállapítások, és változások épületenergetikai korszerűsítés esetén:
- A maximum elszámolható költség a beruházási költség 15%-a, tehát alacsonyabb az arány mint a nem épületenergetikai intézkedések esetén.
- Nincs megkülönböztetve Budapest, ezért az ország egész területén ez a 15% érvényes.
- Kisvállalkozás esetén 20 százalékponttal, középvállalkozás esetén 10 százalékponttal növelhető a támogatás mértéke – ahogy az egyéb projektek esetén is, tehát ebben nincs különbség.
- Érvényes a 30 millió eurós maximális határ is.
- Termikus korszerűsítés (szigetelés, ablakcsere) esetén feltétel, hogy az épület (primerenergiában mért) energiahatékonysága legalább 20%-ot javuljon. A javulást a jelenlegi állapothoz képest kell elérni, nem követelményértékekhez.
- Épületgépészeti rendszer korszerűsítésével az épület energiahatékonysága legalább 10%-ot javuljon. Tehát az épület primerenergia fogyasztása 10%-kal csökkenjen.
- Új épületre igénybe vett támogatás esetén az épületnek a közel nulla energiaigényű kritériumhoz képest 10%-kal kell hatékonyabbnak lennie.
- A hatékonyság-javulást a beruházás előtti és utáni állapotra elvégzett tanúsítással kell bizonyítani.
Az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás
a Tao. tv. a következő definíciót adja (Tao tv. 4.§ 11a.): az energiahatékonyságról szóló törvény szerinti energiahatékonyság növekedését eredményező beruházás, amely révén az energiahatékonyságról szóló törvény szerinti végsőenergia-fogyasztás csökkenését eredményező energiamegtakarításra kerül sor. Épületenergetikai beruházások esetén a primerenergiában mért energiahatékonyságot kell figyelembe venni.
Az energiahatékonysági tv. szerint (Ehat tv. 1.§ 32.) végsőenergia-fogyasztás: az ipar, a közlekedés, a háztartások, a szolgáltatások és a mezőgazdaság számára szolgáltatott energia, az energiaátalakítási ágazatnak és az energetikai iparnak szolgáltatott energiaszállítás kivételével; (angolul, az EU irányelvben jobban értelmezhető: ‘final energy consumption’ means all energy supplied to industry, transport, households, services and agriculture. It excludes deliveries to the energy transformation sector and the energy industries themselves)
Ez alapján az energiatermelés és az energiaszektor cégei nem lehetnek jogosultak a kedvezményre, mivel ott – a definíció szerint – nem lehet végső energiamegtakarítást produkálni, mert az ottani energiafelhasználás nem minősül végsőenergia-fogyasztásnak.
Ugyanakkor a végrehajtási rendelet külön rendelkezik arról, hogy a megújuló energiatermelési beruházás csak akkor lehet jogosult, ha megújuló energiaforrásból saját fűtési, hűtési és ipari hőtermelési célra állít elő energiát (különösen az elektromos – szondás, talajvizes, levegős – hőszivattyú; gázmotoros hőszivattyú; napkollektor; saját hulladékból származó biogázt és biomasszát hasznosító berendezés). Ez alátámasztja, hogy csak ipari (vagy szolgáltatói vagy mezőgazdasági) szektor esetében érvényesíthető a kedvezmény.((bár jogosan merül fel a kérdés, hogy egy erőműben eszközölt energiahatékonysági beruházás miért nem jogosult, amikor végső soron az is ugyanúgy hozzájárul az energiafelhasználás csökkenéséhez.))
Területi és összeghatárbeli korlátozások
Az adókedvezmény legtöbb elérhető állami támogatással ellentétben területi korlátozás, illetve minimális beruházási értékhatár nélkül is igénybe vehető. Ez azt jelenti, hogy a közép-magyarországi régióban is igénybe vehető, ahol más támogatások nem, valamint azok a beruházások is jogosultak, amelyek a fejlesztési adókedvezmény minimális értékhatárainak nem felelnek meg. Különbség a fentebb bemutatott arányokban van – Budapesten alacsonyabb a támogatás intenzitása.
Milyen más támogatás zárja ki a energiahatékonysági adókedvezmény igénybevételét?
A törvény kizárólag a fejlesztési adókedvezmény (22/B. § (1) bekezdés) együttes alkalmazását zárja ki.
Azonban arról rendelkezik (22/E. § (2)), hogy az adózó által igénybe vehető adókedvezmény mértéke nem haladhatja meg beruházásonként, a beruházáshoz igényelt összes állami támogatással együttesen, jelenértéken a beruházás elszámolható költsége 30-40-50 százalékának megfelelő mértéket, de legfeljebb a 15 millió eurónak megfelelő forintösszeget. Tehát amennyiben az adózó nyert más pályázatot vagy támogatást a szóban forgó beruházásra, a támogatás összegével csökkenteni kell az adókedvezmény során lehívott összeget.
3. Ki állíthat ki és mi szükséges az igazoláshoz?
Az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházási minőség igazolását az energiahatékonysági törvény alapján a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által vezetett névjegyzékben szereplő energetikai auditor vagy energetikai auditáló szervezet állítja ki az adózó kérelmére.
Az igazolás kiállítás két lépésben történik (korm. rend 3. § (2)-(3)):
- Először az auditor a beruházás megkezdésének napját megelőzően – mért adatok felhasználásával, szükség esetén a mért adatokon alapuló számítás vagy becslés útján – felméri a tervezett beruházással érintett műszaki rendszerre vonatkozó energiafogyasztási adatokat és becslést készít a tervezett beruházással elérhető energiamegtakarítás mértékéről. Ennek eredményéről az auditor írásban tájékoztatja az adózót. A tájékoztatás tartalmazza az energiamegtakarítás megállapításának módszertanát is.
- Az auditor a beruházás üzembe helyezését követően készíti el és adja át az adózó számára a beruházással érintett műszaki rendszerre vonatkozó energetikai auditot, ami tartalmazza a kiinduló állapot energetikai felmérését és a beruházás üzembe helyezésével elért energiamegtakarításnak a fenti módszer felhasználásával, a beruházás üzembe helyezését követően mért, vagy egyedi mérési adatok alapján kiszámított vagy becsült értékeit.
Ezek alapján az auditor – a fenti elveket alapul véve állíthatja ki az igazolást, amiben megállapítja, hogy a beruházás energiamegtakarítást eredményez, és a Tao. tv. szerinti energiahatékonysági célokat szolgáló beruházásnak minősül, valamint megfelel az e rendeletben foglalt feltételeknek. Ezenkívül szerepel a beruházás megvalósításával elért éves végsőenergia-megtakarítás, illetve a beruházás előtti fogyasztási adatok. (korm. rend 3. § (6)). A jogszabály nem rendelkezik a mért időszakkal kapcsolatos minimumkövetelménnyel kapcsolatban.
4. Nyilvántartás vezetése az üzemben tartás alatt
A kedvezményt igénybevevő vállalatnak külön nyilvántartást kell vezetnie, amely tartalmazza a beruházás keretében üzembe helyezett, nyilvántartásba vett, az elszámolható költség részét képező, továbbá a kötelező üzemeltetési időszak alatt az állományból kikerült, illetve a szinten tartást szolgáló valamennyi eszköz
- üzembe helyezésének, nyilvántartásba vételének időpontját és helyét,
- bekerülési értékét,
- többletköltségét,
- az állományból történő kikerülés időpontját, indokát.
A korm.rendelet 5. §-a adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő, amelyet – az adókedvezmény igénybevételekor – a társasági adóbevallásában kell beruházásonként teljesítenie. A bevallásban feltüntetendő adatok köre némileg eltér egymástól az adókedvezmény első alkalommal történő igénybevételekor, illetve a további adóévekben. Az adókedvezmény igénybevételével kapcsolatos valamennyi iratot az adózó a beruházás üzembe helyezését követő 10 évig köteles megőrizni.
További, az adminisztrációval kapcsolatos részleteket a jogszabályok tartalmaznak.
Amennyiben van adókedvezményre feljogosító beruházása, kérjen igazolást tőlünk! Amennyiben további kérdései vannak, írjon emailt az [email protected] -ra vagy hívjon minket a 06-70/373-4914-es számon! A fenti írás nem minősül jogi állásfoglalásnak vagy jogi iránymutatásnak, csak tájékoztató jelleggel készült.