2020. január 16-án jelent meg a villamosenergia almérők telepítésének szabályairól szóló 1/2020. (I. 16.) MEKH-rendelet, amely tisztázza a korábbi, energetikai szakreferens igénybevételére köteles gazdálkodó szervezetek számára almérő-rendszerek működtetését előíró törvény alkalmazásának pontos szabályait. (Frissítés: 2020. június 29-én megjelent a rendeletek módosítása, a cikkünk már a módosított szabályokat tartalmazza, a pontos változásokról itt olvashat. A cikk tartalmazza továbbá a 2024. febuár 20-án életbe lépett változásokat is.)
Összefoglalva: a szakreferens foglalkoztatására kötelezett cégeknek 2022. január 1-étől almérővel kötelező mérni az alábbiakat:
Frissítés: veszélyhelyzeti módosítás értelmében a 16/2021. (XII. 8.) MEKH rendelet a 2022-es kötelezettségeket 2023. január 1-éig eltolta.
- 50 kW feletti névleges teljesítményű önálló villamos berendezéseket (évi 1000 üzemóra felett),
- 70 kW feletti névleges villamos teljesítményű hőtermelő és klímaberendezéseket (évi 1000 üzemóra felett),
- illetve 2020. január 24-től a TAO-kedvezmény igénybe vétele esetén az új beruházással érintett villamos berendezéseket
- önállóan mérendő berendezések figyelmen kívül hagyása mellett az egy betáplálási ponton keresztül megtáplált és technológiai sorra állított berendezéseket, amennyiben a legnagyobb egyidejű teljesítményigény meghaladja a 100 kW-ot.
A részletekért kérjük olvassa el teljes cikkünket!
A szakreferens igénybevételére kötelezett vállalatok almérők üzemeltetési kötelezettségét az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény már 2018. január 1-e óta előírja (a törvényről és az almérőkről szóló részletes cikkünket itt olvashatja), azonban végrehajtási rendelet híján a kötelezettség nem volt kikényszeríthető. Ezen változtatott a 1/2020. (I. 16.) MEKH-rendelet.
Milyen cégekre vonatkozik a kötelezettség?
A szabályozás az energetikai szakreferens alkalmazására kötelezett szervezetek ((tehát: az a gazdálkodó szervezet, amelynek éves átlagos energiafelhasználása az elmúlt 3 évben meghaladta a 400 000 kWh villamos energia, vagy 100 000 m3 földgáz, vagy 3 400 GJ hőmennyiséget, tovább információk cikkünkben)) közül azokra, akik esetében fennáll az alábbi feltételek egyike:
- Valamely berendezés, illetve összetartozó gépcsoport, üzemegység összteljesítménye és üzemórái a meghatározott szintet meghaladja, vagy
- Energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás kapcsán TAO-kedvezményt igénybe vesz.
Milyen gépeket, berendezések, üzemegységeket kell mérni almérővel?
2021. január 1-étől
Az alábbi berendezésekhez kell almérőt szerelni:((Az eredeti rendelet előírta az önállóan mérendő berendezések figyelmen kívül hagyása mellett az egy betáplálási ponton keresztül megtáplált és technológiai sorra állított berendezések mérési kötelezettségét (pl.: gép, gépsor, gyártósor, üzemcsarnok, de akár épület is), amennyiben a legnagyobb egyidejű teljesítményigény meghaladja a 200 kW-ot. Ezt azonban 2021-re kivezette a bevezetőben említett módosító rendelet, tehát csak az itteni 1-3-as pontokra vonatkozik a kötelezettség első körben))
1) 100 kW feletti névleges teljesítményű önálló villamos berendezés, ha az (az utóbbi három év átlagában) legalább 2000 órát üzemel (pl.: kompresszorok, motorok, szivattyúk, egyéb hajtások és technológiai berendezések, gépek – pl. présgépek, hegesztők, feldolgozóipari gépek, stb.),
2) 140 kW feletti névleges villamos teljesítményű hőtermelő és klímaberendezés, ha az (az utóbbi három év átlagában) legalább 2000 órát üzemel (pl.: VRV rendszerek, hőszivattyúk, kemencék),
3) Energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás esetén TAO-kedvezmény igénybevétele esetén a beruházással vagy felújítással érintett villamosenergia-felhasználási ponton, ha a beruházással vagy felújítással elért villamosenergia-megtakarítás mértéke a beépített teljesítmény és az üzemidő alapján számítással nem határozható meg.
2022. január 1-étől
Az alábbi berendezésekhez kell almérőt szerelni:
1) 50 kW feletti névleges teljesítményű önálló villamos berendezés, ha az (az utóbbi három év átlagában) legalább 1000 órát üzemel (pl.: kompresszorok, motorok, szivattyúk, egyéb hajtások és technológiai berendezések, gépek – pl. présgépek, hegesztők, feldolgozóipari gépek, stb.),
2) 70 kW feletti névleges villamos teljesítményű hőtermelő és klímaberendezés, ha az (az utóbbi három év átlagában) legalább 1000 órát üzemel (pl.: VRV rendszerek, hőszivattyúk, kemencék),
3) Energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás esetén TAO-kedvezmény igénybevétele esetén a beruházással vagy felújítással érintett villamosenergia-felhasználási ponton.
4) Mérni kell az önállóan mérendő berendezések figyelmen kívül hagyása mellett az egy betáplálási ponton keresztül megtáplált és technológiai sorra állított berendezéseket (pl.: gép, gépsor, gyártósor, üzemcsarnok, de akár épület is), amennyiben a legnagyobb egyidejű teljesítményigény meghaladja a 100 kW-ot.
Fontos! A gépsorok esetén nem él az üzemóra-határ. Tehát ha egy gépet önmagában nem kell mérni, mert csak kevés üzemórát működik, azt, mint gépsor, vagy technológiai csoport mérni szükséges.
Nem szükséges mérni a technológiai sorba állított 1) és 2) alá tartozó egyedi berendezéseket – a 4) szerinti technológiai sor mérése mellett – az 1/2024. (II. 15.) MEKH-rendelet szerint az
- egy betáplálási ponton legalább 10 MW rendelkezésre álló teljesítménnyel rendelkező felhasználási helyen,
- illetve a bányászatról szóló törvény hatálya alá tartozó létesítményben,
ha a felhasználó rendelkezik az ISO 50001 szabványnak megfelelő, akkreditált tanúsító szervezet által tanúsított energiagazdálkodási rendszerrel.
Almérővel kiváltása üzemóra-számlálóval
Amennyiben egy mérési kötelezettség alá tartozó gép, berendezés a villamosenergia-fogyasztás egyértelműen meghatározható a beépített teljesítmény és a – üzemóraszámlálóval mért, vagy egyéb módon meghatározható – üzemidő alapján, akkor ezzel a mérési metodológiával a villamos almérő kiváltható. Él a kötelezettség, ha a kérdéses berendezés szabályozás (pl. frekvenciaváltó) vagy vezérlés alapján a beépített teljesítménynél alacsonyabb teljesítményszinten is üzemszerűen tud működni, vagy a működését úgy képes leállítani, hogy azt az üzemóra-számláló nem rögzíti.
Tehát ha egy ventilátor, vagy egy állandó tömegárammal és emelési magassággal működő szivattyú működik, akkor azt elegendő üzemóra-számlálóval ellátni. Ugyanígy nem kell almérővel ellátni a világítási rendszereket, ha azok pl. kültéren alkonykapcsolóval ellátottak, vagy egyértelműen meghatározható az üzemidejük.
Az üzemóra-számlálással mért berendezéseket ugyanúgy nem kell figyelembe venni a gépsorok egyidejű teljesítményének számolásánál (azok már mértnek tekintendők.)
Mit kell mérni?
A rendelet egyértelműen kimondja, hogy a váltóáramú hatásos villamos energia mérésére szolgáló fogyasztásmérő felel meg az elvárásoknak, tehát az áramerősség mérése önmagában (egy data logger nélkül, ami tudna cos fi-t és ezáltal hatásos teljesítményt számolni) nem felel meg az előírásoknak.
Gyakori kérdés, hogy a három fázison egyenlő áramot felvevő motorok esetén elegendő-e egy fázist mérni: erre vonatkozóan a MEKH tájékoztatása szerint nincs kizárva, de erre általános szabály sincs. A döntés a helyszín ismeretében az almérő felszerelésére kötelezett gazdálkodó szervezet, illetve a mérési pontok tervezésében, az almérők telepítésében részt vevő szakemberek feladata.
Milyen almérő felel meg az elvárásoknak?
Az a fogyasztásmérő((ez a rész is változott a 2020. júniusi módosítással)), amely:
- váltóáramú hatásos villamos energia mérésére szolgál
- mérési adatok tárolására vagy adatgyűjtő rendszerbe (data logger, hub, stb) továbbítására alkalmas,
- legalább 15 percenkénti mérésre alkalmas, és
- a 43/2016. (XI. 23.) NGM rendelet szerint legalább B pontossági osztálynak megfelel
Véleményünk szerint ez megengedő szabályozás. Nem ír elő a törvény nt valós idejű adattovábbítást, távfelügyeleti rendszerre kapcsolódást sem. Ugyancsak nincs előírva a hatásos teljesítményen illetve energiamennyiségen túl egyéb paraméterek (pl. meddő, feszültségminőségi mutatók vagy harmonikusok) mérése.
A 2020. júniusi módosítás azt is megengedi, hogy az almérő telepítése helyett a meglevő elszámolási mérőt használjuk mérésre, ha az az almérőre vonatkozó feltételeket teljesíti és az elszámolási mérőn mért adatokat közvetlenül hozzáférhető, és azok legalább havi rendszerességgel bekerülnek a nyilvántartásba (pl a szakreferens jelentésbe).
A módosítással kérdésessé vált a hitelesítés (méghozzá MID-hitelesítés) kérdése, erről egye külön posztunkban olvashat.
NGM rendelet B pontossági osztályra vonatkozó százalékok
Legnagyobb megengedett hiba (MPE) az előírt működési feltételek, valamint a meghatározott terhelőáram és üzemi hőmérséklet függvényében változik az alábbiak szerint:
| Legnagyobb megengedett hiba (MPE) | ||||
| Üzemi hőmérséklet | (+5…+30) °C | (-10…+5) °C (+30…+40) °C |
(-25…-10) °C (+40…+55) °C |
(- 40…- 25) °C (+55…+ 70) °C |
| Mérőosztály | B | B | B | B |
| Egyfázisú fogyasztásmérő; háromfázisú fogyasztásmérő, szimmetrikus terheléssel | ||||
| Imin ≤ I < Itr | 2 | 2,5 | 3,5 | 4 |
| Itr ≤ I ≤ Imax | 2 | 2,5 | 3,5 | 4 |
| Háromfázisú fogyasztásmérő egyfázisú terhelés mellett | ||||
| Itr ≤ I ≤ Imax lásd az alábbi kivételt | 2,5 | 3 | 4 | 4,5 |
| A háromfázisú elektromechanikus fogyasztásmérők esetében az egyfázisú terhelés mellett az áramerősség- tartomány 5Itr ≤ I ≤ Imax értékre korlátozódik. Amennyiben a fogyasztásmérő különböző hőmérséklet-tartományokban működik, a működési hőmérsékletnek megfelelő legnagyobb megengedett hibaértéket kell alkalmazni.A mérő nem használhatja ki a legnagyobb megengedett hibára (MPE) vonatkozó értékeket, és nem hozhatja rendszeresen kedvezőbb helyzetbe a részt vevő felek egyikét. |
||||
Mikortól lép életbe a szabályozás?
A kötelezettségnek 2021. január 1-ig kell eleget tenni.
A TAO-kedvezménnyel érintett villamos berendezés, rendszer esetén azonban már korábban, 2020. január 24-én él a kötelezettség (a rendelet hatályba lépésével egyidőben). Jelenleg azonban nem világos, hogy ez utóbbi esetben a beruházás megindítása, üzembe helyezése vagy az adókedvezmény igénybevételének dátuma-e a releváns az kötelezettség szempontjából. A törvényhozói szándék tisztázása érdekében a MEKH-hez fordultunk további információért. Amennyiben pontosító információt kapunk, frissítjük cikkünket.
Mi a teendő?
Javaslatunk szerint az alábbiakat érdemes tenni:
- Felmérni, hogy az adott cégnél pontosan melyik gépekre, berendezésekre, illetve gépcsortokra, üzemegységekre és épületekre vonatkozik a követelmény (ezt a feladatot a szakreferens vagy energetikai auditor is el tudja végezni) (kérje ajánlatunkat a felmérésre és specifikáció elkészítésére)
- Eldönteni, hogy milyen specifikációjú rendszert szeretnének üzemeltetni: valós idejű, távfelügyeleti rendszerbe kötött, vagy csak időszakos adatletöltést lehetővé tevő; illetve milyen időbeli granulációt és adatmennyiséget előállító rendszerre van igény.
- A fentiek alapján megterveztetni a rendszert és kiépíttetni 2021. január 1-ig
TAO-kedvezmény auditja során azt javasoljuk, hogy az audit során kerüljön beépítésre almérő is.
Mennyibe fog ez kerülni?
Jó hír, hogy a piacon költséghatékony rendszerek is elérhetők, amennyiben nincs igény teljes (hitelesített) pontosságra és távfelügyeleti rendszerbe kötésre. Egyszerűbb, egy-két mérési pontos rendszerek pár százezer forintos költséggel is beszerezhetők. Ezekre akár tőlünk, a Wattlertől is kérhet ajánlatot (tekintse meg az általunk forgalmazott rendszereket).
Segíthetünk?
Bízza meg a Wattler csapatát az almérőkötelezettség-felmérés elkészítésével, kérjen ajánlatot az almérőkre! További információkat honlapunkon talál. Részletekért kérjük vegye fel a kapcsolatot velünk chat-en, az [email protected] címen vagy a +36708508993-as telefonszámon!