Mostantól többet ér az energiahatékonyság! Az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer (EKR) szabályai

2021 elején életbe lépett az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer (EKR). Az EKR lényege, hogy ezentúl az energiaszolgáltatók (konkrétan a villamosenergia-, földgáz-  és üzemanyag-kereskedők) energiamegtakarításra kötelezettek az általuk végfelhasználóknak értékesített energia arányában – két év csúszással. Az energiamegtakarítás igazolt energiahatékonysági intézkedések és beruházások révén teljesíthető. Az energiaszolgáltató nem kell hogy a saját ügyfelei körében tegye meg őket, sőt, igazolást vásárolni is lehet, vagy az 50 000 Ft/GJ-os járulék megfizetésével ki is váltható. Igazolást bármilyen energiahatékonysági projekt auditálásával lehet szerezni – a részletszabályokra még várunk -, és az az államilag támogatott projektekre (természetesen a támogatási intenzitással csökkentett részre) is kiadható. Az új szabályozás a teljes energetikai szektorra jelentős hatást gyakorol, mind a szolgáltatók, mind a céges és lakossági felhasználók tekintetében. Érdemes elolvasni a részleteket, amiről cikkünkben számolunk be.

Az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer (EKR) lényege

2021. január 1-ével a 2015. évi LVII. törvény az energiahatékonyságról (Ehat tv.) módosításával életbe lépett az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer (EKR). A rendszer a törvény 12/A fejezetében a 15. §-ban kapott helyet. A törvényt kiegészíti annak végrehajtásáról szóló 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet 7. melléklete.

Az EKR értelmében a villamosenergia- és földgáz-kereskedelmi engedélyesek és egyetemes szolgáltatók, valamint a közlekedési célú üzemanyagot értékesítő gazdálkodó szervezetek kötelesek a két évvel korábban értékesített energiamennyiség arányában számolt energiamegtakarítást elérniük a végső felhasználók körében.

A kötelezettség mértéke az első években szakaszosan emelkedik, 2024-ben eléri a 0,5%-os maximális mértéket, majd 2028-tól szakaszosan csökkenni kezd. A távhőszolgáltatókra nem terjed ki a kötelezettség.

Kötelezettség teljesítésének éve Melyik év eladásai a számítás alapja Mértéke (eladott energia %-a) Becsült teljes energia-megtakarítási kötelezettség (Terajoule)
2021 2019 0,05% 296
2022 2020 0,10% 592
2023 2021 0,30% 1776
2024-27 2022-25 0,50% 2960
2028 2026 0,35% 2072
2029 2027 0,15% 888
2030 2028 0,05% 296

Az energiaszolgáltatók a kötelezettségnek saját hozzájárulással megvalósított, auditor által igazolt energiahatékonysági beruházással vagy egyéb intézkedéssel, erről szóló igazolás vásárlásával, vagy az államnak 50 000 Ft/GJ-os járulék megfizetésével tehet eleget (részleteket ld. lejjebb).

Emiatt a szabályozás a felhasználókat is érinti: bármely fogyasztó, aki energiahatékonysági projektet valósít meg, annak igazolását értékesítheti a kötelezett energiaszolgáltatóknak, ami többletértéket jelent számára. Ezért mindenkinek érdemes megérteni a rendszer működését.

 

Hogyan teljesíthetik a kereskedők a kötelezettséget?

A kötelezett vállalatok több lehetőség közül választhatnak:

1. Valamilyen módon hozzájárulnak (saját ellátásban levő vagy egyéb) végső felhasználó energiahatékonysági intézkedéséhez, beruházásához, a megtakarítás mértékéről bejegyzett auditortól igazolást kapnak, majd az igazolt megtakarítást bejelentik az Energiahivatalnál. Az Ehat. törvény végrehajtási rendeletét még nem egészítették ki az EKR részletszabályaival, így az elszámolás pontos menete még nem ismert.

2. Energiamegtakaritási igazolást, vagy ún. Fehér Bizonyítványt (White Certificate) vásárolnak az energiahatékonysági beruházás végrehajtójától, ill. más kötelezett társaságtól. A hitelesített energiamegtakarítások korlátozottan forgalomképes vagyoni értékű jognak számítanak, de tervezik hogy létrejön egy “fehér bizonyítvány” (White Certificate) rendszer, ami a már a Hivatalnál bejelentett hitelesített energiamegtakarítások alapján képződik, és teljesen forgalomképes lesz.

3. Amennyiben nem tudnak beszerezni megfelelő mennyiségű igazolást, úgy az államnak energiahatékonysági járulékot fizetnek a kötelezettség kiváltására, melynek díja gigajoule-onként 50 000 Ft.

4. A kötelezettségek teljesítését időben el lehet tolni:

  • Nyilatkozhatnak róla, hogy a következő két év során fogják teljesíteni az adott évi kötelezettséget. A következő év energiamegtakarítása fél, két évvel későbbi intézkedések negyed mennyiséggel számolhatók el (tehát annyira nem csábító lehetőség)
  • A kötelezettséget előre is lehet teljesíteni, előnyös feltételekkel. Az adott évben teljesített többlet energiamegtakarítást a következő évre vonatkozóan 1,5-szeres szorzóval lehet elszámolni (amennyiben a megtakarítás hitelesített időtartama legalább 3 év). A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a kötelezett vállalatok mindig előre fognak dolgozni, effektíve 33%-kal csökkentve a megtakarítási kötelezettséget.

Az energiahivatal ellenőrzi a kötelezettség teljesítését (valamint az igazolásokat is). Amennyiben bizonyos megtakarítások esetében a hivatal úgy határoz, hogy az elszámolni kívánt energiamegtakarítás nem felel meg a kritériumoknak, akkor ezt az energiamennyiséget érvényteleníti és GJ-onként 10 000 Ft-os bírságot szab ki. A nem teljesített kötelezettség után – amennyiben azt a jövő években sem tudja megtenni a vállalat – GJ-onként 70 000 Ft-os bírság fizetendő.

 

Mi és hogyan számolható el energiamegtakarításként?

Időszak

Minden kötelezetti évben az adott évben megvalósított (azaz üzembe helyezett) energiahatékonysági beruházást lehet elszámolni megfelelés szempontjából (ez alól kivételek a fentebb kifejtett időbeli eltolás lehetőségei).  Annyi megkötés van, hogy a beruházás megkezdésének időpontja legkorábban 2020. január 16. kell hogy legyen.

Milyen energiamegtakarítás elszámolható?

Az energiamegtakarítás akkor számolható el, ha az:

  • végső felhasználók körében elért
  • addicionális, és
  • hitelesített energiamegtakarítás

Végső felhasználók körében elért energiamegtakarítás definíciója (1. §): “az az energiamennyiség, amellyel csökkent valamely energiahatékonyság-javító intézkedés végrehajtása után a mért vagy becsült fogyasztás az intézkedést megelőzőhöz képest, biztosítva az energiafogyasztást befolyásoló külső feltételeknek megfelelő normalizálást;”

Végső felhasználó: az a természetes személy vagy szervezet, aki vagy amely saját felhasználásra vásárol energiát. Tehát mind a lakosság, mind a vállalatok beleértendők a körbe (de pl. az erőművi termelésre vásárolt földgáz nem).

Addicionalitás: két dolgot jelent, egyrészt amennyiben van az adott intézkedés esetén előírt energiahatékonysági többletkövetelmény (pl. kondenzációs kazán, minimum szigetelési szint), akkor csak a minimumkövetelmény feletti megtakarítást lehet elszámolni energiamegtkarításként, másrészt azt is tudni kell bizonyítani, hogy az intézkedés létrejöttét az energiahatékonysági kötelezettség ösztönözte (tehát az nem egy korábban már megvalósított, “talált” megtakarítás).

Hitelesített: Az intézkedés során elért energiamegtakarítást energetikai auditáló szervezet jogosult hitelesíteni. Hitelesítés a Hivatal által kiadott jegyzék (sztender megtakarításokat tartalmazó katalógus), vagy energetikai audit alapján történhet.

Elszámolható megtakarított energiamennyiség

Az intézkedés elismeréséhez bejegyzett auditori igazolásra lesz szükség – ennek részletei még kidolgozásra várnak, és a törvény végrehajtási rendeletében szabályozzák őket. Előreláthatólag:

  • A komplexebb beruházásokra egyedi energetikai auditot kell elvégezni, ami – a várható iránymutatások alapján – meghatározza az éves végső energiamegtakarítás mértékét,
  • Egyszerűbb, rutinbeavatkozások (pl. világításkorszerűsítés, háztartási berendezések cseréje, épületkorszerűsítés) esetén a tervek szerint egy még a törvényalkotó által publikálásra váró katalógusban fog szerepelni az elszámolható megtakarítás. A publikálás 2020 közepén várható.

Államilag támogatott projektek kezelése (1 – VNT szabály)

Fontos szabály, hogy a beruházás elszámolhatósága egyéb támogatás, állami ösztönző (ún. alternatív szakpolitikai intézkedés, pl. pályázati támogatás vagy tao-kedvezmény) igénybe vétele esetén is megmarad, de természetesen nem a teljes, hanem a vissza nem térítendő (VNT) támogatási intenzitással csökkentett megtakarított mennyiség tekintetében.

A szabályok pontosan:

  • Alternatív szakpolitikai intézkedés igénybevétele esetén az energiamegtakarítási kötelezettség teljesítését a kötelezett fél úgy számolhatja el, hogy az energiaegységre átszámított vissza nem térítendő állami támogatás és adókedvezmény részaránya az alternatív szakpolitikai intézkedés keretében, az energiahatékonyság-javító intézkedés vagy beruházás további elszámolható költségének részaránya pedig kötelezetti energiamegtakarításként számolható el.
  • A lakóépületek energiahatékonyságát javító beruházások és intézkedések szabályozása eltérő: itt függetlenül a vissza nem térítendő állami támogatás és adókedvezmény mértékétől, az energiamegtakarítás 70 %-a elszámolható a kötelezettségi rendszerben.

Hogyan lehet az energiamegtakarításról igazolást szerezni?

Az EKR-igazolások kiadására a bejegyzett auditorok (ld. névjegyzék) lehet válogatni. Annyi megkötés van, hogy maga a kötelezett (vagy kapcsolt vállalata) nem adhat ki önmagának igazolást.

Példa: Elszámolható-e a napelem felszerelése?

Tudomásunk szerint nem elszámolható a napelem-kiépítés, még akkor sem ha az nem termel rá a hálózatra.

A végrehajtási rendelet 7. mellékletének 2.5 pontja azt írja, hogy kisléptékű, fogyasztásközeli megújulóenergia-technológiák épületekbe való beépítése vagy épületekre való felszerelése elszámolható az energiamegtakarítási kötelezettség tekintetében, feltéve, hogy ellenőrizhető, és mérhető vagy becsülhető energiamegtakarítást eredményeznek.

Azt hogy mi számít energiamegtakarításnak, az persze kérdés, hiszen 1) a saját termelésű energia is végső energiafelhasználásnak minősül[1]annyira, hogy a szakreferens éves beszámolókban erre külön sor szerepel, ezért attól, hogy egy háztartás vagy cég nem a hálózatról vételez, hanem a napeleméről, attól még felhasználja az energiát, 2) ezzel együtt míg a TAO-kedvezmény esetén tételesen ki vannak zárva a villamostermelő-berendezések, az EKR-rel kapcsolatban ez még nem teljesen egyértemű, bár az itt is áll, hogy végsőenergiamegtakarítás nem történik. Biztosat akkor tudunk mondani, amikor megjelenik az energiamegtakarítási katalógus (ld. lejjebb), de a jelen tudásunk szerint mivel a napelem nem okoz energiamegtakarítást, ezért nem elszámolható EKR-ben.[2]Cikkünket újra frissíteni fogjuk, amint hivatalossá válik az elszámolhatóság kérdése.

Egyéb példák az elszámolható intézkedésekre

Ugyan a Vhr. még nem jelent meg, de az eddig elérhető információk alapján úgy gondoljuk, hogy azon energiahatékonysági projektek, amelyek megfelelnek a TAO-kedvezmény kritériumainak, elszámolhatóak lesznek ebben a rendszerben. Ilyen a fűtéskorszerűsítés, világítási projektek, gépjármű üzemanyag csökkentés, egyéb energiahatékonyabb gépek beszerzése, stb. Továbbá információink szerint a TAO-körből kizárt napelemes, illetve napkollektoros rendszerek telepítése is elszámolható lehet.

 

Mennyit ér az energiamegtakarítás?

A plafonárral számolva az alábbi értékek adódnak az egyes energiahordozók végső felhasználásából éves szinten megtakarított energiamennyiségre vetítve.[3]liter és m3 számok egy átlagos átváltással számolt becsült értékek

Energahordozó mértékegység (éves megtakarítás) energiamegtakarítás maximum értéke (Ft)
Villamos energia kWh 180
Földgáz m3 1730
Földgáz MJ 50
Földgáz[4]földgáz energiamennyiséget égéshővel számolt kWh-ban fejezzük ki, ezért van eltérés a villamos energia és földgáz kWh között kWh 163
Üzemanyag liter 1761
Származtatott hő[5]fontos megjegyezni, hogy bár a távhőszolgáltatásra NEM vonatkozik a kötelezettség, a többi szolgáltató származtatott energia megtakarításával is ki tudja azt váltani GJ 50 000

Természetesen a fenti számok egy elméleti maximumot jelentenek, a valóságban ennél biztosan alacsonyabb árak alakulnak majd ki. Jelenleg is zajlanak energiahatékonysági beruházások, és ahogy fent írtuk az EKR kötelezettsége az államilag támogatott projektek támogatásintenzitásával csökkentett részével szemben is elszámolható. Az első éves 0,05%-os arány nem mondható jelentősnek, ezt az értéket feltehetően már most is elérjük[6]Az ország végsőenergia-felhasználása: födlgáz 230 millió gigajoule (GJ), villamos energia: 140 millió GJ, közlekedési célú üzemanyag 170 millió GJ, összesen kb 540 millió GJ … Continue reading- tehát az első évben nagyon alacsonyan alakul majd az igazolás értéke. Ezentúl bármelyik háztartás vagy cég a energiahatékonysági intézkedésrt többlet pénzt kaphat – amivel egyre többen élni is fognak. Természetesen komoly költségtényező lehet az általános adminisztráció és az audit díja, ez is befolyásolja majd a kialakuló árakat.

Összességében kijelenthető, hogy az igazolások ára alacsonyan kezd, viszont az évek során egyre emelkedni fog, mivel egyre több új energiahatékonysági beruházást kell találni.

 

Mit kell tennem, hogy az energiahatékonysági projektem megtakarítását értékesíteni tudjam? Hogyan lehet értékesíteni az igazolást?

A részletszabályok még nem ismertek. Már most is előre lehet dolgozni, amennyiben energiahatékonysági beruházásban gondolkodik:

  1. komplexebb, céges beruházás esetén csináltasson auditorral egy a jelenlegi helyzet felmérését tartalmazó előaudit elvégzése (ebben a Wattler is segítségére lehet)
  2. Háztartási, rutinbeavatkozásnál mind az előző, mind az új berendezés számláinak és energetikai besorolást bizonyító dokumentációjának megőrzése (épületenergetikai beruházásnál energetikai tanúsítvány készíttetése)

Hogy a fentiekből hogyan válik energiahatékonysági igazolás, ezt a későbbi részletszabályokból derül majd ki, amiről természetesen hírt adunk. Fontos arra figyelni, hogy csak akkor mondjon le előre az igazolás jogáról energiakereskedője javára, amennyiben megfelelő hozzájárulást kap a projekthez – ahogy fentebb írtuk, az első években ez akár kisebb hozzájárulás is lehet

 

Mennyivel drágul emiatt az energia?

Az EKR rendszer többletköltséget jelent az energiaszolgáltatók számára minden eladott egység energia után (legyen az villamos energia, földgáz vagy üzemanyag), emiatt áramelkedésre lehet számítani. Ha az 50 000 Ft/GJ-os plafonárat vesszük figyelembe, abból megbecsülhető, hogy az egyes években leszállított energia ára mennyivel növekedne.[7]ha összehasonlítjuk a cikk elején szereplő táblával, akkor látszik, hogy az első két oszlopot felcseréltük, hiszen itt az a lényeg, hogy mikor szállítja le a szolgáltató az energiát

Az energia vételezésének éve Kötelezettség teljesítésének éve Mértéke (eladott energia %-ában) Gáz árát növelő elméleti hatás (Ft/m3), maximum Áram árát növelő elméleti hatás (Ft/kWh), maximum Benzin/dízel árát növelő elméleti hatás (Ft/l), maximum
2019 2021 0,05% 0,87 0,09 0,88
2020 2022 0,10% 1,73 0,18 1,76
2021 2023 0,30% 5,19 0,54 5,28
2022-25 2024-27 0,50% 8,65 0,90 8,81
2026 2028 0,35% 6,06 0,63 6,16
2027 2029 0,15% 2,60 0,27 2,64
2028 2030 0,05% 0,87 0,09 0,88

Ezzel kapcsolatban rögtön néhány megjegyzést hozzá kell fűzni:

  • A földgáz árára lesz legnagyobb hatással a kötelezetti rendszer, ami – a maximum árral számolva – a csúcsévekben akár 10%-os növekményt is jelenthet.
  • Előre azonban nem lehet tudni, hogy ténylegesen mennyibe fog kerülni a jövőbeli energiamegtakarítás, ezért jelenleg nem lehet egzakt módon megbecsülni, hogy melyik szolgáltató milyen árral és szerződéses kitételekkel fogja kezelni a kötelezettséget (elméletben előfordulhat, hogy amennyiben a fogyasztó saját energiahatékonysági beruházást tesz, azzal csökkentheti az energia árát)
  • Amennyiben a szolgáltató él az előre megváltás lehetőségével, úgy effektíve a kötelezettség 2/3-át kötelezett megváltani.
  • Látjuk, hogy a kötelezettség érint múltbeli eladásokat és jövőbeli, de már aláírt szerződés alapján történő energiaszolgáltatást is. Ezek kezelése még nagyobb kérdőjel.
  • Természetesen a hatósági áras szolgáltatás, tehát az egyetemes szolgáltatásban szolgáltatásban vételezett (lakossági) földgáz és villamos energia esetén az ár csak a hatósági ár változása estén változhat.

Ahogy látjuk az EKR-kötelezettség jelentősen felkavarja az energiaszolgáltatás piacát – várakozásunk szerint szükség van valamennyi időre, hogy az eljárásrend kialakuljon mind a jövöbeli, mind a már meglevő szerződések tekintetében. Felhasználóként különösen figyelni kell az aláírandó energiaszolgáltatási szerződések EKR-re vonatkozó kitételeire.

 

Miért vezetik be az EKR-t?

A Nemzeti Energiastratégiában, illetve az EU-s szabályozásban kitűzött energiafelhasználás-csökkentési célok elérése érdekében újabb szabályozási eszköz bevezetését látta indokoltnak a magyar kormány. Az eddigi pozitív ösztönzők mellé (pl energiahatékonysági tao-kedvezmény) most egy kötelezetti rendszer kerül. Úgy tűnik erre is szükség van a szükséges – de ambiciózus – célok elérése érdekében. Az EKR bevezetése közgazdaságtanilag megérvelhető, hiszen egy energiaszolgáltató alapesetben minél több energiát szeretne eladni, nem egyre kevesebbet. Hasonló kötelezetti rendszer már több más uniós államban is működik valamilyen formában (bár pl. az Egyesült Királyságban csak a lakosságnak értékesített energia képezi a kötelezettség alapját). Bízhatunk benne, hogy a kötelezetti rendszernek lesz annyi előnye, hogy felértékelődik az energiatudatosság mind a lakossági, mind a vállalati energiafelhasználás esetén.

 


 

Amennyiben további kérdései az EKR-ről, írjon bátran emailt az info@wattler.eu -ra vagy itt a jobb alsó sarokban chat-en, hívjon minket a 06-70-8508993 számon! A fenti írás csak tájékoztató jelleggel készült.

Lábjegyzetek[+]