EKR katalógus - épületek korszerűsítése

Ahogy több cikkünkben is foglalkoztunk vele, 2021. január 1-jén életbe lépett az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer (EKR). Vannak korszerűsítési formák, beruházások, melyek sematizálhatók, így lehetőség van az így elért energiamegtakarítások egyszerűsítésére. Erre a célra a rendelet mellékleteként megjelent egy katalógus, mely ezen egységesített számításokat tartalmazza.

Cikkünk a katalógus szerinti szigetelésre vonatkozó számításokat dolgozza fel példákon keresztül. Célunk annak bemutatása, hogy egy-egy átlagos épület korszerűsítése esetén körülbelül mekkora megtakarítási mértékkel számolhat egy beruházó.

Cikkeink az EKR intézkedésről:

Cikkünk elején az elméleti hátteret tekintjük át, majd az egyes minta projektek jellemzőit mutatjuk be és végül számításaink eredményeit tesszük közzé annak érdekében, hogy nagyságrendileg érthető legyen az egyes intézkedésekkel elérhető energiamegtakarítás mértéke az épületek határoló szerkezeteinek korszerűsítésének vonatkozásában. Az egyszerűsítés kedvéért 3 minta épülettípust alkotunk, és bemutatjuk, milyen nagyságrendi megtakarítások várhatók egyes intézkedések elvégzése esetén.  Nézzük, a katalógus milyen intézkedéseket sorol fel!

  1. Homlokzat és tetőszerkezet utólagos korszerűsítése.
    • Külső falak és lábazatok szigetelése.
    • Tetőszerkezet szigetelése.
    • Padlásfödém szigetelése.
    • Pincefödém szigetelése.
    • Talajon fekvő padló utólagos szigetelése.
  2. Nyílászáró korszerűsítés és csere.
  3. Külső határoló felületek hőtechnikai korszerűsítése, nyílászáró cserével együtt.

A végsőenergia-megtakarítás megállapításához a katalógus előírja az energetikai tanúsítás vagy audit elvégzését, melyet a 7/2006 (V.24.) TNM (továbbiakban TNM rendelet) rendelet alapján kell végezni. Az elszámolható energiamegtakarítás a korszerűsítés előtti és utáni hőigény különbségéből származó éves végsőenergia-megtakarítás. Ez azt jelenti, hogy pl. a gépészeti korszerűsítéstől eltérően nem egy hazai vagy EU-s rendeletben rögzített minimumkövetelmény szintjéhez képest számítjuk a megtakarítást, hanem minden esetben a régi állapothoz (gyakorlatilag „korai cserével” számolunk).

A katalógus az elkészült állapotra viszont meghatároz követelményértékeket. Amennyiben csak szigetelést, vagy csak ablakcserét végzünk, akkor a felújított szerkezeteknek meg kell felelnie a TNM rendelet 5.melléklet I. fejezetében meghatározott hőátbocsátási tényezők követelményértékeinek. Ez abból a szempontból érdekes, hogy így a katalógus abban az esetben sem követeli meg a „jelentős felújításra” vonatkozó követelményeket, ha annak feltételei fennállnak. Jelenetős felújításról beszélünk, ha a felújítás a határoló szerkezetek legalább 25%-át érinti. A gyakorlatban a katalógus alapján elszámolt részkorszerűsítés elszámolható akkor is, ha egyébként a TNM szerint a beruházást a jelentős felújítás szabályai alapján kellene megvalósítani, de ezt a beruházó mégsem teljesíti annak minden követelményét.

Ha a szigetelést és az ablakcserét együttesen végezzük, abban az esetben már a katalógus is kitér a jelentős felújításra, és ez esetben már megkívánja erre az esetre meghatározott követelményértékek teljesítését. Ezen követelményértékekről később még írunk.

A katalógus valójában az épületek határoló szerkezeteinek korszerűsítésére nem ad meg egy egyszerű, mindenki által használható számítási módszert, a beruházó nem ússza meg az energetikai szakember igénybevételét, cikkünk ugyanakkor segíti a tájékozódást. Mivel az épületek minősége nem jellemezhető egyszerűen egy-egy hatásfok-értékkel, nézzük, melyek a legfontosabb szempontok, amik befolyásolják a számítást és az elszámolható megtakarítás mértékét.

Épületek általános jellemzői

Épületek funkciója

Az épületek energiafogyasztására hatással van, miképp használjuk az épületet. Az épület rendeltetéséből adódóan változik a használat ideje, a bent lévők igényei és a belső nyereségek is. A TNM – ahogy az 1.táblázatban is látható – három különböző épületfunkciót határoz meg: lakóépület, irodaépület, oktatási épület. Mi a következőkben lakó- és irodaépületre végzünk számításokat.

Az épület rendeltetése Légcsereszám fűtési idényben, használati időben n [1/h] Légcsereszám fűtési idényben, használati időn kívül n [1/h] Légcsereszám fűtési idényben, átlagosan n [1/h] HMV nettó hőenergia igénye q_HMV [kWh/m2/a] Világítás energia igénye q_vil [kWh/m2/a] Világítási korrekciós szorzó υ Szakaszos üzem korrekciós szorzó σ Belső hő- nyereség átlagos értéke q_b [W/m2]
Lakóépületek 0,5 0,5 0,5 30,0 4,0 - 0,9 5,0
Irodaépületek 2,0 0,3 0,8 9,0 11,0 0,7 0,8 7,0
Oktatási épületek 2,5 0,3 0,9 7,0 6,0 0,6 0,8 9,0

1.táblázat: TNM 3. melléklet IV.1. táblázat: épületekre vonatkozó tervezési adatok

Az épület kialakítása, mérete

A kisebb épületek m3-re fajlagosított energiaigénye nagyobb, hiszen több hűlő felülettel rendelkeznek. Gondoljunk csak bele, hogy míg egy családi házat minden oldalról hűlő felületek határolnak, addig egy azonos méretű társasházi lakás esetében 2, saroklakásnál 3 hűlő felület van csupán. Tehát 10 különálló családi ház energiaigénye jelentősen magasabb, mint az azonos össztérfogatú társasház igénye. Ezen jelenség leírására használjuk az A/V arányt. Minél kisebb, illetve minél tagoltabb az épület, annál több a hűlő felülete és nagyobb az A/V aránya, magasabb a fajlagos hővesztesége.

Hőveszteségek, hőszükséglet

Energiamegtakarítás a veszteségek csökkentésével érhető el. Az épületek hővesztesége alapvetően a transzmissziós és filtrációs veszteségekből adódik. Míg hőnyereséggel számolhatunk a napsugárzásból, illetve az emberek és energiafogyasztó eszközök hőleadásából.

Filtrációs hőveszteség egyrészt a szükséges frisslevegővel bekerülő, felmelegítendő levegő. Ez ideális esetben tervezett minimális mennyiség, amit épület használati módja és a bent tartózkodók száma határoz meg. Másrészt viszont, rossz légzárású, tömítetlen ablakok esetében többlet légcsere keletkezik.

Transzmissziós hőveszteség keletkezik a falakon, nyílászárókon, a zárófödémen vagy tetőn, illetve a talaj felé. Ezt egyértelműen a szerkezetek hőszigetelésével csökkenthetjük. A TNM követelményeket határoz meg az egyes szerkezetek hőátbocsátási tényezőire. Ezeket a követelményeket, ahogy írtuk, korszerűsítés során teljesíteni kell (a kivételekkel jelenleg nem foglalkozunk). A főbb tételek a következők:

A hőátbocsátási tényező követelményértéke
U [W/m2 K]
Homlokzati fal 0,24
Lapostető 0,17
Padlásfödém 0,17
Pincefödém 0,26
Fa vagy PVC homlokzati nyílászáró 1,15
Fém homlokzati nyílászáró 1,4
Homlokzati üvegfal, függönyfal 1,4
Tetőfelülvilágító 1,7
Tetőablak 1,25
Homlokzati ajtó 1,45
Fűtött és fűtetlen terek közötti fal 0,26
Lábazati fal 0,3

2. táblázat: A hőátbocsátási tényező követelményértékei

A fenti táblázat követelményértékei gyakorlatilag csak szigeteléssel teljesíthetők. A szigetelés vastagságának növelésével természetesen csökken a hőátbocsátási tényező, viszont a megtakarítás korántsem egyenesen arányos a szigetelés méretével. Az alábbi ábrán a felvett 30 cm tégla falszerkezetünk hőátbocsátási tényezője (U [W/m2K]) látható a hőszigetelés függvényében. Látható, hogy 5-10 cm szigetelés már jelentősen csökkenti az U értéket, ezután viszont már a hőveszteség csökkentéséért igencsak meg kell dolgozni, és minden W megtakarításáért egyre nagyobb szigetelést kell alkalmaznunk.

Ahogy írtuk, a határoló szerkezetek és ablakcsere együttes korszerűsítése esetén figyelembe kell venni a jelentős felújításra érvényes követelményeket. Ezek egyrészt a fenti U értékeket tartalmazzák, továbbá maximális értékeket határoznak meg hőveszteségi tényező (q) és összesített energetikai jellemzőre (Ep). Jelentős felújításnál a TNM rendelet által meghatározott „költségoptimalizált követelményszintnek” kell megfelelni.

A fajlagos hőveszteség-tényező gyakorlatilag az épület kialakításának és szerkezeteinek minőségét adja meg. Számol a transzmissziós veszteségekkel és sugárzási nyereségekkel, és az épület térfogatára fajlagosítja ezek összességét.

Az összefüggésben a ∑AU + ∑lΨ a transzmissziós hőveszteséget, a Qsd + Qsid tag pedig a direkt és indirekt sugárzási hőnyereséget jelölik. A követelmények egy maximális q értéket határoznak meg, ezek az alábbi táblázatban láthatók.

Fajlagos hőveszteség-tényező követelményértéke
[W/m3K]

A/V ≤ 0,3 qmax=0,16
0,3 ≤ A/V ≤ 1,3 qmax=0,079+0,27(A/V)
1,3 ≤ A/V qmax=0,46

3. táblázat: Fajlagos hőveszteség-tényező követelményérétke

Az épület összesített energetikai jellemzője (Ep)az épület szerkezeti kialakításán túl számol a gépészeti rendszer korszerűségével, hatékonyságával.

Fűtési rendszer esetében nagy eltérések vannak a különböző tőtermelő technológiák, azok szabályozhatósága és szabályozása közt. Számolni kell a csővezetékek és a tárolás hőveszteségével. Általánosságban elmondható, hogy minél rosszabb a fűtési rendszer, szigeteléssel annál több GJ számolható el EKR-ben. Itt viszont meg kell jegyezni, hogy a külső szerkezetek korszerűsítésével együtt javasolt a fűtési rendszer korszerűsítése is. A csökkenő energiaigény alacsonyabb kazánterheléssel jár, a hagyományos kazánok pedig kisebb terhelésen rosszabb hatásfokkal üzemelnek.

Az összesített energetikai jellemző figyelembe veszi továbbá HMV készítés módját és veszteségeit, melynél szintén jelentős különbségek jelentkezhetnek különböző technológiák alkalmazása esetén. Továbbá számol az épület hűtésével, szellőzésével/légtechnikájával, lakóépületeken kívül pedig a világítás energiaigényével is.

Végül a vizsgált épület alapterületére fajlagosított, várt éves primerenergia-fogyasztását kapjuk kWh/m2év mértékegységben. Megjegyzendő, hogy – mivel primer energiára számolunk – ez nem minden esetben a ténylegesen évente elfogyasztott energia. Az egyes energiahordozók esetében azok várható fogyasztását meg kell szoroznunk a primer energia átalakítási tényezővel. Ez földgáz esetében 1, viszont villamos energiára 2,5. Ebből adódóan a villamos fogyasztók (elektromos fűtés, elektromos vízmelegítés) alkalmazása esetén magasabb Ep értéket fogunk kapni.

Összesített energetikai jellemző követelményértéke
[kWh/m2év]
Lakóépület Irodaépület Oktatási épület
A/V ≤ 0,3 Ep=110 Ep=132 Ep=90
0,3 ≤ A/V ≤ 1,3 Ep=30(A/V)+101 Ep=28(A/V)+123,6 Ep=60(A/V)+72
1,3 ≤ A/V Ep=140 Ep=160 Ep=150

4. táblázat: Összesített energetikai jellemző követelményértékei

Lakóépület:

Irodaépület:

Oktatási épület:

Családi házak korszerűsítése esetében problémát jelent – nagy A/V arányuk és nagy fajlagos HMV igényük miatt – hogy hagyományos kazánnal vagy elektromos HMV előállítással (a primer energia átalakítási tényezőnek köszönhetően) az épület nem teljesíti az Ep követelményértékeket.

Iroda- és oktatási épületek esetében kisebb problémákba ütközünk. Ez egyrészt abból adódik, hogy ezen épületek A/V aránya általában kisebb – a nagyobb épületméretek miatt. Másrészt az 1. táblázatban látható értékek alapján jóval alacsonyabb HMV hőigénnyel kell számolni, így a villamos berendezések sem rontanak jelentősen az Ep értéken. Harmadrészt az irodaépületek követelményei enyhébbek, mint a lakóépületekre vonatkozó elvárások, ahogy ez a fenti ábrákon is látható.

 

MINTAÉPÜLETEK

Funkció és kialakítás alapján a következő mintaépületeket alkotjuk.

  • 100 m2 fűtött alapterületű családi ház (A/V≈1), fűtetlen padlástér, nincs pince.
  • 1000 m2 fűtött alapterületű társasház (A/V≈0,5), lapostető, nincs pince.
  • 1000 m2 fűtött alapterületű irodaépület (A/V≈0,5), lapostető, nincs pince.

Magyarországon az épületetek ¾-e téglaépítésű, így a számítást téglaszerkezetekre végezzük, 30 cm falvastagsággal. A zárófödém 30 cm vasbeton szerkezet. A családi házon 8 db 1,5×1,5 m nagyságú ablak található, a társasházon és irodaépületen 40 db 2,5×1,5-ös ablakkal számoltunk.

Alapállapot

Vizsgáljuk, hogy milyen eltérés van a megtakarításokban különböző alapállapotokból való kiindulás esetén. Két alapesettel foglalkozunk.

  1. Első alapállapotként szigetelés nélküli, régi, rossz légzárású ablakokkal rendelkező épületből indulunk ki. A magyarországi épületállományról általánosságban elmondható, hogy rossz állapotban van. Az épületek többsége nem hőszigetelt, nyílászárókorszerűsítés is kevesebb, mint az épületek felében történt. A 2014-ben kiadott Nemzeti Épületenergetikai Stratégia számításai alapján a magyar családi házak összesített energetikai jellemzőjének (Ep) átlagos értéke ~400 kWh/m2év.
  2. Számítást végzünk arra az esetre, milyen megtakarításokkal lehet számolni abban az esetben, ha egy 10-15 éve felújításon átesett épületen végzünk további korszerűsítést. A TNM 2015 előtti követelményértékeit vesszük alapul, melyek az alábbi táblázatban találhatók, azzal az információval kibővítve, hogy milyen szigeteléssel érhetjük el ezt az értéket.
Uköv [W/m2K] dszig [cm]
Külső fal 0,45 7
Lapostető 0,25 15
Padlásfödém 0,30 12
Fa vagy PVC ablak 1,60
Fém ablak 2,00

5. táblázat: 2006-os U követelményértékek

Korszerűsített állapot

A szigetelést úgy kell megválasztani, hogy a szerkezet teljesítse a TNM rendeletben előírt követelményértékeket. Külső falak hőátbocsátási tényezőjének maximum értéke 0,24 W/m2K. Ennek eléréséhez a példaként választott falszerkezetünkre 15 cm szigetelés szükséges – amennyiben a szigetelésre egy átlagos 0,04 W/mK hővezetési tényezővel számolunk.

A lapostető és padlásfödém követelményértéke 0,17 W/m2K, amihez 22 cm szigetelés szükséges, a számítást erre végezzük.

A régi fa ablakok hővezetési tényezőjét 3,5 W/m2K-nek vettük fel, tömítetlenségből származó légcsere pedig 0,4 1/h. A korszerűsítés után a követelményértéket teljesítő 1,15 W/m2K hőátbocsátási tényezővel számolunk, továbbá jó légzárás miatt nincs tömítetlenségből származó légcsere, csupán az 1.táblázat:ban is látható, épület funkciójától függő minimum légcsereszám.

Uköv [W/m2K] dszig [cm]
Külső fal 0,24 15
Lapostető 0,17 22
Padlásfödém 0,17 22
Fa vagy PVC ablak 1,60
Fém ablak 2,00

6. táblázat: Korszerűsített állapot U értékei és szigetelésvastagságok

 

Jelentős felújítás követelményei mintaépületeink esetében

A következő táblázatban különböző gépészettel rendelkező, hőszigetelt és nyílászáró cserén átesett épületekre vizsgáljuk, hogy az Ep értékük megfelel-e a költségoptimalizált követelményszintnek. Az Ep értékek a következő fejezetben bemutatott mintaépületek alapján lettek számolva.

Mintaépület Gépészet Megfelel?
Családi ház Állandó hőmérsékletű gázkazán fűtésre és elektromos HMV készítés NEM
Állandó hőmérsékletű gázkazán fűtésre és HMV készítésre VIZSGÁLANDÓ*
Alacsony hőmérsékletű gázkazán fűtésre és elektromos HMV készítés NEM
Alacsony hőmérsékletű gázkazán fűtésre és HMV készítésre IGEN
Kondenzációs gázkazán fűtésre és elektromos HMV készítés NEM
Kondenzációs gázkazán fűtésre és HMV készítésre IGEN
Társasház Állandó hőmérsékletű gázkazán fűtésre és elektromos HMV készítés NEM
Állandó hőmérsékletű gázkazán fűtésre és HMV készítésre IGEN
Alacsony hőmérsékletű gázkazán fűtésre és elektromos HMV készítés NEM
Alacsony hőmérsékletű gázkazán fűtésre és HMV készítésre IGEN
Kondenzációs gázkazán fűtésre és elektromos HMV készítés NEM
Kondenzációs gázkazán fűtésre és HMV készítésre IGEN
Irodaépület Állandó hőmérsékletű gázkazán fűtésre és elektromos HMV készítés IGEN
Állandó hőmérsékletű gázkazán fűtésre és HMV készítésre IGEN
Alacsony hőmérsékletű gázkazán fűtésre és elektromos HMV készítés IGEN
Alacsony hőmérsékletű gázkazán fűtésre és HMV készítésre IGEN
Kondenzációs gázkazán fűtésre és elektromos HMV készítés IGEN
Kondenzációs gázkazán fűtésre és HMV készítésre IGEN

7. táblázat: Költségoptimalizált követelményszintnek való megfelelőség

Ahogy a fenti csillaggal jelöltük, hagyományos állandó hőmérsékletű kazánnal felszerelt családi ház mintaépületünk esetében a megfelelőség határán mozog, nem tehetünk egyértelmű állásfoglalást. Minden esetben a konkrét épületre elvégzett tanúsítás vagy audit tudja eldönteni, hogy elszámolható-e a korszerűsítés.

A táblázat alapján összességében tehát, amennyiben a hőszigetelés és az ablakcsere egy beruházásként kerül elszámolásra, a táblázatban szereplő „NEM megfelelő” esetekben a projekt EKR-ben nem elszámolható, mivel az Ep nem éri el a követelményt. A katalógus jelenleg érvényes változata alapján viszont, amennyiben e két korszerűsítés elkülöníthető, és külön-külön kerül elszámolásra, úgy nem vonatkoznak rájuk a jelentős felújításra érvényes követelményértékek, így a gépészet állapota nem lesz kizáró tényező.

 

Gépészet

Mintaépületeinkben csak fűtéssel és HMV-vel számolunk. A fentiek tanulsága alapján két esetet vizsgálunk:

  1. A fűtést és HMV előállítást korszerűtlen, hagyományos kazán szolgáltatja
  2. A fűtést és HMV előállítást korszerű, kondenzációs kazán végzi

A fűtés szabályozása termosztatikus szelepekkel történik, a keringetést állandó fordulatszámú szivattyú végzi. A HMV rendszerben egy indirekt fűtésű tároló van elhelyezve, cirkulációval nem számolunk.

Hőszivattyús fűtéssel (és hűtéssel) nem bonyolítjuk a modellünket. Egyrészt nem általános, hogy hőszigeteletlen, rossz állapotban lévő épület fűtését elsődlegesen hőszivattyúkkal biztosítják (ilyen esetekben elterjedtebb a hűtés split egységekkel), másrészt az eredmények szempontjából csupán annyi többletinformációt jelentene, hogy valamelyest kisebb megtakarítást kapnánk.

 

Megtakarítások

Az alábbiakban bemutatjuk, hogy az egyes esetekre a fenti tényezőket használva milyen eredményeket kapunk a katalógus alapján. A számítást a TNM egyszerűsített számítási módszerét alkalmazva végeztük. Megjegyzendő, hogy részletes számítási módszer esetén akár nagyobb megtakarításokra lehet számítani, becslésünk viszont így egy biztos, konzervatív nézőpontot képvisel.

A táblázat tartalmazza az 1. és a 2. alapállapotból kiinduló megtakarításokat, és bemutatja azok alakulását hagyományos és kondenzációs kazán esetére is.

Alapállapot Épület Alapterület [m2] A/V Intézkedés Megtakarítás hagyományos kazánnal [GJ] Megtakarítás kondenzációs kazánnal [GJ]
1.alapállapot: szigeteletlen, rossz légzárású ablakok Lakóépületek (családi) 100 1,10 Külső fal és zárófödém szigetelés 127,61 100,74
Nyílászáró korszerűsítés 25,35 20,02
Külső fal és zárófödém szigetelés + nyílászáró korszerűsítés 152,96* 120,76
Lakóépületek (társas) 1000 0,53 Külső fal és zárófödém szigetelés 392,63 339,40
Nyílászáró korszerűsítés 205,49 177,62
Külső fal és zárófödém szigetelés + nyílászáró korszerűsítés 598,12 517,02
Iroda- és oktatási épületek 1000 0,53 Külső fal és zárófödém szigetelés 349,01 301,68
Nyílászáró korszerűsítés 182,66 157,89
Külső fal és zárófödém szigetelés + nyílászáró korszerűsítés 531,66 459,57
2.alapállapot: 2015 előtti TNM követelményeknek megfelelő szerkezetekkel Lakóépületek (családi) 100 1,10 Külső fal és zárófödém szigetelés 10,92 9,54
Nyílászáró korszerűsítés 5,57 4,40
Külső fal és zárófödém szigetelés + nyílászáró korszerűsítés 16,49* 13,94
Lakóépületek (társas) 1000 0,53 Külső fal és zárófödém szigetelés 31,75 27,45
Nyílászáró korszerűsítés 45,68 39,49
Külső fal és zárófödém szigetelés + nyílászáró korszerűsítés 77,43 66,93
Iroda- és oktatási épületek 1000 0,53 Külső fal és zárófödém szigetelés 28,23 24,40
Nyílászáró korszerűsítés 40,60 35,10
Külső fal és zárófödém szigetelés + nyílászáró korszerűsítés 68,83 59,50

8. táblázat: megtakarítások különböző verziók esetén

 

Megállapítások a táblázat alapján:

  • Oktatási épületek megtakarítása megegyezik az irodaépületre érvényes megtakarítással, ezért külön nem tüntettük fel ezen funkciót.
  • Ahogy azt már említettük, korszerűbb gépészeti rendszer mellett alacsonyabb megtakarítást kapunk.
  • Kisebb épületek esetében (nagyobb A/V) alapterület arányosan nagyobb megtakarítás érhető el. Ebből adódik, hogy míg a vizsgált társasház fűtött alapterülete 10-szerese a minta családi háznak, az elszámolható éves megtakarítás csupán 3,8-szorosa.
  • Iroda és oktatási épületek esetén azonos feltételek mellett 13%-kal alacsonyabb megtakarítás számolható el, mint azonos méretű társasháznál. Ennek oka a funkcióból adódó jellemzők eltérése (1. táblázat).
  • A fenti 3. táblázat alapján megjegyzendő, hogy szigetelés és ablakcsere együttes elszámolása esetén belépő követelményértékeknek a hagyományos kazánnal felszerelt családi házak nem biztos, hogy megfelelnek a jelentős felújítás esetére előírt kritériumoknak (*‑al jelölt esetek)
  • A 2. alapállapotból számított megtakarítások már jelentősen alacsonyabbak, hiszen az ilyen épületek korszerűbbnek tekinthetők.

 

Összefoglalás

A beruházónak érdemes figyelnie, miképp alakul az EKR piaca, és milyen GJ díjak keletkeznek majd megtakarításként a jövőben. Összességében elmondható, hogy akár átlagos családi ház, akár nagyobb irodaépület esetén is jelentős elszámolható energiamegtakarítás érhető el. Még egy esetleges alacsony GJ ár mellett is jó megtérüléssel kivitelezhető a korszerűsítés. Nem szabad azonban megfeledkezni az egyéb, EKR rendszer által megkövetelt kritériumokról (pl. előzetes addicionális hozzájárulás, lásd itt részletesebben) amennyiben egy ilyen beruházásba belefogunk.

 


Amennyiben a számítások kapcsán kérdése van, forduljon hozzánk bizalommal elérhetőségeink egyikén!

Írjon bátran emailt az info@wattler.eu -ra vagy itt a jobb alsó sarokban chat-en, hívjon minket a 06-70-8508993 számon! A fenti írás csak tájékoztató jelleggel készült.