Aktuális EKR-katalógus (sztenderd intézkedésjegyzék)

Az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) 2021. január 1. óta működik, a közelmúlt jogszabályváltozásainak hatására azonban jelentősen átalakul. Többek között jelentősen változott az EKR katalógus tartalma is, a korábbi szabályok sok esetben már nem érvényesek. Ebben a cikkünkben a 2025 júliusában publikált, lakossági és közlekedési intézkedéseket tartalmazó új katalógus tartalmát és használatát mutatjuk be.

Mi az a katalógus és mire jó?

Az energiahatékonysági beruházások Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszerben (EKR) való elszámolásának könnyítése és a beruházások ösztönzése céljából adta ki az energiahivatal a sztenderdizált intézkedések jegyzékét (katalógus), melynek lényege, hogy energetikai audit nélkül, egyszerűsített számítással lehessen az egyes intézkedések által elért energiamegtakarítás mértékét meghatározni.

A katalógus számos intézkedéstípus esetén meghatároz egy egyszerűsített, általánosan alkalmazható számítási metódust, az alkalmazása azonban szigorú feltételekhez kötött annak érdekében, hogy az egyszerűsített módon számolt megtakarítás minél inkább közelítse a valós megtakarítást anélkül, hogy bonyolult méréseket kellene végezni. A feltételek emellett a minőséget és az EU-s követelményeknek való megfelelést is biztosítják.

A katalógus minden intézkedés esetén meghatározza az egyszerűsített számítás alkalmazásának feltételeit, a számítási metódust, valamint azon dokumentumok listáját, melyek megléte elengedhetetlen az elszámoláshoz. Ha a katalógusban meghatározott követelmények nem teljesülnek, a katalógusos számítás nem alkalmazható, a beruházás azonban elszámolható lehet – ebben az esetben egyedi audit szükséges, ez azonban bonyolultabb és költségesebb. Fontos azonban, hogy ha egy adott beruházásra van katalógus, akkor kötelező azt használni, nem lehet bizonyos feltételek megkerülése érdekében egyedi auditot készíttetni.

A katalógusos számítást követő hitelesítést mindenképpen a MEKH által névjegyzékbe vett energetikai auditáló szervezettel kell végeztetni. A katalógus egyértelműen előírja, hogy a hitelesítés során milyen dokumentumokat szükséges mellékelni a számításhoz, hogy a beruházás megvalósulása igazolható legyen – a beruházás során ezek meglétére mindenképp figyelni kell.

Általános tudnivalók

Az elszámolás módja, a HEM-ek

Az energiahatékonysági beruházások eredményeképp energiamegtakarítás keletkezik, melyet a beruházók az energiaszámláikon tapasztalhatnak. Korszerű, kevesebbet fogyasztó eszközök alkalmazásával vagy az épület szigetelésével csökkenthetjük a villany- vagy gázszámlán szereplő költségeket. Ez a valós megtakarítás.

Az energiamegtakarítás energetikai auditáló szervezetek bevonásával elszámolható. Az egyszerűsített elszámolás és az energiahatékonysági követelményértékek miatt azonban az elszámolható energiamegtakarítás nem mindig egyezik meg a valós, számlákon realizálható energiamegtakarítással.

Az elszámolható megtakarítás az auditáló szervezetek által hitelesíthető, ezen folyamat eredményeként hitelesített energiamegtakarítás, vagyis HEM keletkezik. A HEM-nek folyamatosan változó, forintban kifejezett értéke alakult ki az EKR bevezetése óta, a HEM-ek értékesítése pedig többféleképpen történhet: 

• tőzsdén,
• az eladó és vevő egyedi ügyleteivel, bilaterális módon,
• vagy kedvezmény elfogadásával, a HEM-ről való lemondással – lakossági projektek esetén a legtöbbször ez a legkedvezőbb opció.

Az elszámolásról és az EKR-ről itt írtunk bővebben.

Korai és késői csere

Az elszámolás során figyelembe kell venni, hogy a jelenlegi, lecserélni tervezett berendezés vagy rendszer élettartamából még hány év van hátra. Az élettartamból hátralévő évekre “korai csere” számítást, azokra az évekre, melyek élettartamon túl vannak, “késői csere” számítási módszert kell alkalmazni. A korai csere időszakára az energiamegtakarítást a jelenlegi (régi) berendezéshez vagy rendszerhez viszonyítva kell számolni, késői csere esetén pedig meghatározott követelményértékhez, jellemzőn az EU-s minimum energiahatékonysági követelményekhez viszonyítva. A számítási módszert a katalógus mindkét esetre meghatározza.

Fontos megjegyezni, hogy késői csere módszerrel az elszámolható megtakarítás sokszor alacsony, ennek ellenére azonban érdemes megfontolni a beruházást, ugyanis az energiaszámlákon nem a minimumkövetelményhez, hanem a régi rendszerhez viszonyított energiamegtakarítás realizálódik.

Az élettartamot az Európai Bizottság 2019/1658 ajánlása VIII. függeléke szerint kell figyelembe venni. A minimum energiahatékonysági követelményeket tartalmazó rendeleteket a katalógus minden intézkedéstípus esetén megnevezi.

Azoknál az intézkedéseknél, ahol nem történik csere (például szigetelés, klíma beépítése), a korai/késői csere nem értelmezhető, ilyen esetekben a beruházás előtti állapothoz (szigeteletlen vagy klíma nélküli) viszonyítva kell meghatározni a megtakarítást.

A minimumkövetelményekről és a korai cseréről az EKR alapvető tudnivalóiról szóló cikkünkben írtunk bővebben.

Egyszerűsített és részletes számítás

A katalógus a legtöbb intézkedéstípus esetén meghatároz egy egyszerűsített és egy részletes számítási módszert. A részletes számítási metódus figyelembe veszi a tényleges fogyasztást, melyet számlákkal kell igazolni, míg az egyszerűsített számítás ökölszámokat alkalmaz. A részletes számítási módszert csak újrahitelesítés esetén kell alkalmazni, tehát csak azokat érinti, akik az új katalógus kihirdetése előtt, a régi katalógus alapján hitelesíttették az energiamegtakarításukat.

Ebben a cikkben az újrahitelesítéssel és a részletes számítási metódussal nem foglalkozunk, csupán az új beruházásokat érintő egyszerűsített számításokat mutatjuk be.

Sztenderdizált intézkedések területei

A katalógus jelenleg hatályos állapotában kizárólag lakossági és közlekedést érintő projekteket tartalmaz, összesen 24 sztenderdizált intézkedésre határoz meg egyszerűsített számítási metódust. A katalógusos intézkedések három csoportba sorolhatók:

1. Épületszerkezetek korszerűsítése
   • Családi ház szigetelése (homlokzat, padlásfödém vagy lapostető)
   • Családi ház nyílászáró korszerűsítés vagy csere
   • Társasház szigetelése (homlokzat, padlásfödém vagy lapostető)
   • Társasház nyílászáró korszerűsítés vagy csere
   • Szigetelés egyéb esetben
   • Nyílászárócsere egyéb esetben
2. Épülettechnikai rendszerek korszerűsítése
   • Gázkazán cseréje hőszivattyúra
   • Csatlakozás távhőellátó hálózathoz
   • HMV ellátás támogatása napkollektorral
   • Keringtető szivattyú cseréje
   • Fűtési klíma beépítése fűtéskiegészítésre
   • Hűtési klíma cseréje
   • Légkezelő rendszerek ventilátorcseréje, üzemi paraméterek optimalizálása
   • Szellőztetőrendszerbe integrált hővisszanyerő beépítése
   • Világításkorszerűsítés
   • Gépészeti elemek utólagos hőszigetelése
   • Szekunder oldali fűtés rekonstrukció
   • Használati melegvíz készítés hőfejlesztő berendezésének cseréje
3. Közlekedéssel kapcsolatos beruházások
   • Autóbuszcsere
   • Targoncacsere
   • Tehergépjármű cseréje
   • Mozdony és motorvonat csere
   • Intermodális szállítás
   • Flotta korszerűsítés elektromos járművekkel

Az épületszerkezetek, valamint az épülettechnikai rendszerek korszerűsítése kizárólag lakóépületek vagy középületek esetén alkalmazható. A vállalatok épületeinek (például ipari épületek, irodaházak) korszerűsítése esetén a katalógusos számítás nem alkalmazható, az energiamegtakarítást egyedi audittal kell igazolni. A legnépszerűbb lakossági projektek (szigetelés, nyílászárócsere, hőszivattyú) tudnivalóiról, az elszámolásról és a gyakori kérdésekről külön cikkben is írtunk, mely az alábbi linken elérhető: https://wattler.eu/2025/07/lakossagi-energiahatalonysag-hem/

A közlekedéssel kapcsolatos beruházások célcsoportja a több járművel rendelkező, illetve szállítási tevékenységet végző vállalatok köre. A járműcserére vonatkozó intézkedések elszámolása egy-egy jármű esetén nem költséghatékony, az adminisztráció és a hitelesítés költsége ekkor ugyanis meghaladja a hitelesített energiamegtakarítás (HEM) értékét.

Több intézkedés együttes megvalósulása esetén komplex vagy kombinált elszámolás is lehetséges.

Komplex elszámolás

Ha egyidejűleg több típusú intézkedés megvalósul, azok komplex intézkedésként számolhatók el, mely lehetőséget ad kedvezmények igénybevételére.

• az egyes intézkedések elszámolható energiamegtakarítása 10%-kal növelhető,
• ha az egyik beruházás nyílászárócsere, akkor 25%-kal növelhető az elszámolható energiamegtakarítás, amennyiben az érintett épület valamennyi nyílászárója lecserélésre kerül
• ha az egyik beruházás szigetelés, akkor szintén 25%-kal növelhető az elszámolható energiamegtakarítás, ha az épület valamennyi földfelszín feletti oldalfala szigetelésre kerül.

Komplex intézkedés során minden beruházás elszámolható energiamegtakarítását a kiinduló állapothoz viszonyítva lehet számítani.

A komplex elszámolás feltételei az alábbiak:

• más támogatás nem lett igénybevéve,
• az intézkedések befejezése egymáshoz képest 365 napon belül történik,
• az intézkedések egyszerre kerülnek hitelesítésre.

Azt, hogy mely intézkedések számolhatók el a komplex elszámolás keretein belül, a katalógus I. részének 10. pontja (28. oldal) tartalmazza.

Kombinált elszámolás

A komplex elszámoláson belül további kedvezményt jelent a kombinált elszámolás, mely épületszerkezeti és épülettechnikai intézkedések egyidejű korszerűsítését jelenti.

Kombinált intézkedés esetén az energiahatékonysági minimumkövetelményektől el lehet tekinteni, minden esetben alkalmazható a korai csere módszer, függetlenül a lecserélt berendezések korától.

A kombinált elszámolás feltételei a komplex elszámoláshoz tartozókkal megegyezők. A komplex elszámolás kedvezményeit kiegészíti a korai csere módszer alkalmazhatósága, mely sok esetben nagyobb elszámolható megtakarítást jelent.

Azt, hogy mely intézkedések számolhatók el a kombinált elszámolás keretein belül, a katalógus I. részének 11. pontja (29. oldal) tartalmazza.

Épületszerkezetek korszerűsítése

Az épületszerkezetek korszerűsítése során a homlokzat, padlásfödém és lapostető szerkezetek hőszigetelése, valamint a nyílászárócsere számolható el.

Minden esetben feltétele az elszámolásnak az iparkamarai regisztrációs számmal rendelkező kivitelező általi kivitelezés, mely a megbízható, minőségi munkát hivatott garantálni. Azt, hogy a választott kivitelező benne van-e a nyilvántartásban erre a linkre kattintva lehet ellenőrizni.

Feltétel továbbá, hogy az érintett épületszerkezetnek a beruházást követően meg kell felelnie a hatályos épületenergetikai követelményeknek, melyeket az ÉKM rendelet 1. melléklet 1. pontja tartalmazza. A minimumkövetelményekkel kapcsolatos tájékoztatást a kivitelezők és auditorok is tudják segíteni.

Épületszerkezet korszerűsítésének elszámolásához a beruházó részéről minden esetben szükségesek az alábbi dokumentumok:

• Ingatlan építési évének igazolása: a beruházás kezdete előtti 60. napnál nem régebbi tulajdoni lap másolata vagy a tulajdonos nyilatkozata alapján,
• Ingatlan funkciójának igazolása: lakóépület esetén min. 1 db, lakcímkártya lakcímet tartalmazó oldalának másolata és a tulajdonos nyilatkozata, emellett társasház esetén az alapító okirat; középület esetén tulajdoni lap vagy üzemeltetői szerződés vagy vagyonkezelői szerződés vagy ezzel egyenértékű igazoló dokumentum.

Az elszámolás egyéb követelményei és metódusa épület- és beruházástípusonként eltérőek, ezért a következőkben a családi házak, a társasházak, valamint a középületek lehetőségeit járjuk körbe hőszigetelés és nyílászárócsere esetén. A későbbiekben arra is kitérünk, hogy mi a teendő, ha nem felelünk meg az egyszerűsített számítás feltételeinek.

Az energiamegtakarítás értékesítése kapcsán általánosságban elmondható, hogy családi házak és társasházak esetén érdemes lemondani az hitelesített energiamegtakarításról (HEM-ről) és elfogadni a kivitelezők kedvezményeit, a hitelesítés és értékesítés folyamata ugyanis bonyolult és sok adminisztrációt igényel. Ezzel szemben a kedvezmény mértéke szabályozott, ezáltal kiszűri a csalás lehetőségét, így biztonsággal elfogadható. Az elsősorban családi házakat érintő (szinte) ingyen szigetelésekről és egyéb kedvezményekről az erről szóló cikkünkből írtunk részletesebben.

Családi ház szigetelése

A családi ház (beleértve a sorházat, ikerházat és házrészt is) szigetelése akkor számolható el egyszerűsítve, ha az érintett szerkezet (homlokzati fal, padlásfödém vagy lapostető) a beruházást megelőzően nem rendelkezik semmiféle utólagosan beépített, a faltól, padlástól vagy tetőtől elválasztható hőszigeteléssel. A katalógus annyiban rugalmasan alkalmazható, hogy minden esetben csak az elszámolni kívánt felületet kell tekinteni. Tehát például a) ha egy házon padlásfödém szigetelést hajtanak végre, akkor a homlokzati falak szigeteltségét nem kell figyelembe venni, illetve b) ha egy háznak három fala szigetelt, a negyedik azonban nem, akkor a szigeteletlen negyedik fal szigeteléséből származó megtakarítás elszámolható.

A kivitelezés minőségének biztosítása érdekében – a kivitelezőre és a követelményeknek való megfelelőségre vonatkozó általános feltételek mellett – a szigetelés vastagságára és rétegeire is vonatkoznak követelmények, melyek a szigetelés típusától függően eltérőek lehetnek:

• padlásfödém vagy lapostető szigetelése esetén minimum 20-30 cm vastag szigetelés szükséges,
• homlokzati fal szigetelése esetén a szigetelés minőségétől függően minimum 12-15 cm vastag szigetelés,
• a táblás és tekercses szigeteléseket minimum két rétegben kell felhelyezni úgy, hogy az illesztések eltérő helyekre kerüljenek,
• padlásszigetelés esetén kötelezően beépítendő minimum Sd20m-es párafékező réteg a hőszigetelés alá,
• szálas és fújt szigetelések esetén maximum Sd0,03m páraáteresztő por elleni védő fólia használata kötelező.

A ferdetető szigetelésével megvalósuló padlástér-szigetelés ilyen módon nem elszámolható, az általános szigetelés elszámolásával azonban igen, lásd lejjebb.

A szigeteléssel keletkező megtakarítás egyszerűen számítható: a katalógus által meghatározott fajlagos megtakarítást meg kell szorozni a szigetelt felület méretével. A fajlagos megtakarítás homlokzati fal, padlásfödém és lapostető szigetelése esetén is 0,461 GJ/m2, tehát például egy 100 m²-es padlás szigetelése 46,1 GJ megtakarítást jelent. Az érintett terület meghatározásánál fontos, hogy csak a szigeteléssel ténylegesen ellátott felületet vegyük figyelembe, tehát például a falak esetében levonandó az ablakok felülete, míg padlás esetén a padlásfeljáró felülete.

Az elszámoláshoz a korábban felsoroltak mellett az alábbi dokumentumok szükségesek a beruházó részéről:

• Tervrajz (ha nem áll rendelkezésre, akkor a kivitelezőnek kell felmérni, ami plusz költséget jelenthet),
• Nyilatkozat az épület típusáról, a szigetelt felület méretéről és a szigetelés vastagságáról.

Vissza a tartalomhoz

Családi ház nyílászárócsere

Elszámolható a családi házak (beleértve a sorházat, ikerházat és házrészt is) esetén a hőszigetelő üvegezésű nyílászárók beépítése, illetve a hőszigetelést és légzárást fokozó újabb réteg nyílászáró beépítése.

Az elszámolhatóság feltétele a RAL szabvány szerinti beépítés, egy olyan speciális ablakbeépítési módszer, amely a nyílászárók és a falazat közötti szerelési hézag szigetelésére helyezi a hangsúlyt, a pára és a hőveszteség minimalizálása érdekében.

Feltétel továbbá, hogy az intézkedés által érintett, lecserélni kívánt nyílászáró az alábbi kategóriák egyikébe tartozzon – ez határozza meg a beruházással elérhető fajlagos energiamegtakarítást.

Lecserélt nyílászáró szerkezete	Beépítés becsült éve	Fajlagos energiamegtakarítás [GJ/m2]
Acél tok-és keretszerkezetű nyílászáró, illetve kopolit felületek	1980 előtt	1,5
Gerébtokos vagy pallótokos ablak; gerébtokos, pallótokos vagy hevedertokos fa bejárati ajtó; fa ablak kétrétegű üvegezéssel levegő töltéssel; egyesített szárnyú ablak	1980-1989	1,08
Fa nyílászáró kétrétegű üvegezéssel, gáz töltéssel	1990-1999	0,41
2 rétegű műanyag nyílászáró low-e bevonat nélkül, gáz vagy levegő töltéssel	2000-2006	0,32

A nyílászáró cseréjével elérhető megtakarítás a régi ablak típusától függő fajlagos és a nyílászárók felületének szorzata. Az ablakfelületbe az üveg és a tok is beleszámítandó. Példa a számításra: egy 120×150 cm méretű ablak felülete 1,8 m². Ha cserélünk 10 db fa nyílászárót kétrétegű üvegezéssel, gáz töltéssel, az elért megtakarítás 1,8 x 10 x 0,41 = 7,38 GJ. A szigeteléssel összehasonlítva látható, hogy ebből a beruházásból kevesebb megtakarítás keletkezik, emiatt erre a beruházásra a kivitelező is kisebb mértékű kedvezményt tud adni, mint egy szigetelési beruházásra.

Az elszámoláshoz a korábban felsoroltak mellett az alábbi dokumentumok szükségesek a beruházó részéről:

• Tervrajz (ha nem áll rendelkezésre, akkor a kivitelezőnek kell felmérni, ami plusz költséget jelenthet),
• Nyilatkozat az épület típusáról és a lecserélt nyílászárók felületéről.

Vissza a tartalomhoz

Társasház szigetelése

A társasház szigetelésének feltételei a családi házhoz hasonlóan a beruházást megelőző szigeteletlen állapot.

Társasház esetén a katalógus csupán a szükséges hőellenállás minimumát határozza meg, mely a szigetelés típusától függően az alábbi szigetelési vastagságokkal teljesíthető:

• padlásfödém vagy lapostető szigetelése esetén minimum 25-30 cm vastag szigetelés,
• homlokzat szigetelése esetén minimum 12-15 cm vastag szigetelés.

A fajlagos energiamegtakarítás homlokzati szigetelés esetén 0,4 GJ/m2, padlásfödém és lapostető szigetelés esetén 0,461 GJ/m2.

Egy 10 emeletes, 50 lakásos társasház megközelítőleg 32 m magas, emeletenként 15x20m = 300 m² alapterületű. A tető becsült felülete 300 m², a homlokzat felülete az ablakokkal 1100 m², ablakok nélkül 900 m². Így a tető szigetelésével 300*0,461 = 138,3 GJ, a homlokzat szigetelésével 900*0,461 = 414,9 GJ az elszámolható energiamegtakarítás.

Kisebb, 2 emeletes, 8 lakásos társasház megközelítőleg 12 m magas, emeletenként 8×20 = 160 m² alapterületű. A tető becsült felülete 160 m², a homlokzat felülete az ablakokkal 336 m², ablakok nélkül 280 m². Ebben az esetben a tető szigetelésével 73,8 GJ, a homlokzat szigetelésével 129,1 GJ elszámolható energiamegtakarítás keletkezik.

Kisebb és nagyobb társasházak esetén egyaránt magas az elszámolható energiamegtakarítás, így mindenképp érdemes belevágni a szigetelési projektbe. Javasoljuk, hogy az energiamegtakarítás hitelesítése és értékesítése helyett a kivitelezők kedvezményeinek elfogadását.

Az elszámoláshoz a korábban felsoroltak mellett az alábbi dokumentumok szükségesek a beruházó részéről:

• Tervrajz (ha nem áll rendelkezésre, akkor a kivitelezőnek kell felmérni, ami plusz költséget jelenthet),
• Közös képviselő nyilatkozata az épület típusáról, a szigetelt felület méretéről és a szigetelés vastagságáról.

Vissza a tartalomhoz

Társasház nyílászárócsere

A társasház nyílászárócseréjének követelményei és fajlagos energiamegtakarítási értékei a családi házra vonatkozókkal megegyezők.

Az elszámoláshoz a korábban felsoroltak mellett az alábbi dokumentumok szükségesek a beruházó részéről:

• Tervrajz (ha nem áll rendelkezésre, akkor a kivitelezőnek kell felmérni, ami plusz költséget jelenthet),
• Közös képviselő nyilatkozata az épület típusáról és a lecserélt nyílászárók felületéről.

Vissza a tartalomhoz

szigetelés Általános Elszámolása: Középületek szigetelése / Követelménynek nem megfelelő Családi ház vagy társasház szigetelése / Ferdetető szigetelése

Egyszerűsített számítás alkalmazható a köz- és lakóépületek szigetelésére előzetes és utólagos épülettanúsítás alkalmazásával. Középületek esetén nem áll rendelkezésre specifikus katalóguslap, ezek esetén ez az általános elszámolás alkalmazható. Családi ház és társasház esetén a specifikusan ezekre az épületekre vonatkozó elszámolási módok kedvezőbbek, így amennyiben lehetéséges, azok alkalmazása javasolt. Abban az esetben, ha a specifikus elszámolási módok nem alkalmazhatók valamely feltétel nemteljesülése miatt (például ferdetető szigetelése esetén), lehetőség van általános elszámolásra.

A kivitelezőre és a hatályos jogszabályi követelményeknek való megfelelőségre vonatkozó általános feltételek minden épületszerkezeti korszerűsítés esetén, így ezesetben is érvényesek. Más feltételt nem szab a katalógus.

Az elszámolás során a korszerűsítéssel érintett épületszerkezet rétegrendjét, anyagait és vastagságait meg kell határozni és dokumentálni a beruházás előtti és utáni állapotra egyaránt, szükség esetén helyszíni felmérés alapján. Az energiamegtakarítás számításának alapja a TÉ jogosultságú energetikai tanúsító által a beruházást megelőzően és a beruházást követően készített hiteles energetikai tanúsítvány. A számítással meghatározott energiamegtakarítás az eredeti és a korszerűsített állapot közötti nettó fűtési energiaigények különbsége.

Az általános elszámolás esetén a beruházó részéről a korábban felsoroltakon túl nincs szükség egyéb dokumentumra.

Vissza a tartalomhoz

Középület Nyílászárócsere

A középületekben történő nyílászárócsere RAL szabvány szerinti beépítés esetén számolható el.

Az energiamegtakarítás számításának alapja a TÉ jogosultságú energetikai tanúsító által a beruházást megelőzően és a beruházást követően készített hiteles energetikai tanúsítvány. A számítással meghatározott energiamegtakarítás az eredeti és a korszerűsített állapot közötti nettó fűtési energiaigények különbsége.

Az elszámolás során a korszerűsítéssel érintett eredeti nyílászáró anyagát, az eredeti üvegezés jellemzőit dokumentálni kell, valamint értékelni kell a légáteresztés és a légzárás mértékét és ez alapján meg kell határozni az eredeti nyílászáró hőátbocsátási tényezőjét (U értékét).

Az általános elszámolás esetén a beruházó részéről a korábban felsoroltakon túl nincs szükség egyéb dokumentumra.

Vissza a tartalomhoz

Épülettechnikai rendszerek korszerűsítése

Lakó- és középületek számára egyszerűsített módon elszámolható a fűtési- és hűtési rendszerek, a légkezelő rendszerek és a világítás korszerűsítése, a korszerűsítés fókusza alapján 11 intézkedéstípus esetén. Az alábbi táblázat tartalmazza, hogy mely katalóguslap milyen típusú épület esetén alkalmazható.

Intézkedés			Családi ház	Társasház	Középület
Gázkazán cseréje hőszivattyúra			✓	✓	✓
Csatlakozás távhőellátó hálózathoz				✓	✓
HMV ellátás támogatása napkollektorral			✓	✓	✓
Keringtető szivattyú cseréje			✓	✓	✓
Split klímaberendezések fűtési célú alkalmazása			✓	✓
Hűtési split klíma cseréje			✓	✓
Légkezelő rendszerek ventilátorcseréje, üzemi paraméterek optimalizálása			✓	✓	✓
Szellőztetőrendszerbe integrált hővisszanyerő beépítése			✓	✓	✓
Világításkorszerűsítés			✓	✓	✓
Gépészeti elemek utólagos hőszigetelése				✓	✓
Szekunder oldali fűtés rekonstrukció*			✓	✓	✓*

Az elszámoláshoz a beruházó részéről minden esetben szükségesek az alábbi dokumentumok:

• Ingatlan építési évének igazolása: a beruházás kezdete előtti 60. napnál nem régebbi tulajdoni lap másolata vagy a tulajdonos nyilatkozata alapján,
• Ingatlan funkciójának igazolása: lakóépület esetén min. 1 db, lakcímkártya lakcímet tartalmazó oldalának másolata és a tulajdonos nyilatkozata, emellett társasház esetén az alapító okirat; középület esetén tulajdoni lap vagy üzemeltetői szerződés vagy vagyonkezelői szerződés vagy ezzel egyenértékű igazoló dokumentum.

A következőkben csak röviden ismertetjük az egyes intézkedésekkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, a számítási metódusok ugyanis több esetben bonyolultak és hosszúak, nem a cikk terjedelmével összeegyeztethetők. A beruházást megelőzően mindenképp ajánlott a további tájékozódás. A részletekkel kapcsolatban a kivitelező vagy auditor cégek tudnak segítséget nyújtani, projektötletek kapcsán a Wattler Kft. is tud tájékoztatást adni.

Gázkazán cseréje hőszivattyúra

Gázkazán cseréje esetén katalógussal akkor számolható el a beruházás, ha a lecserélt kazán hagyományos vagy kondenzációs gázkazán; vegyes tüzelésű kazánok cseréje katalógus alkalmazásával nem, csak egyedi audittal elszámolható. Feltétel, hogy a beépített hőszivattyús fűtési rendszer vízhőmérséklete alacsony (33/28°C) vagy közepes (55/45°C) legyen és a hőszivattyú megfeleljen az EU-s minimumkövetelményeknek.

A beruházás családi házak, társasházak és középületek esetén is elszámolható. Központi fűtéssel rendelkező társasházak esetén a teljes társasházra szükséges értelmezni a beruházást, hiszen a közös kazánt szükséges lecserélni. Középületek esetén az egyszerűsített számítás nem határoz meg fajlagos fűtési energiaigényt, így ezen épületek esetén feltételezhetően az energiaszámlákon alapuló részletes számítást kell alkalmazni.

Az energiamegtakarítás számítása az épület alapterületétől és típusától függő fűtési energiaigény, a lecserélt kazán teljesítménytényezője és a beépített hőszivattyú szezonális energiahatékonysági mutatója (SCOP) alapján történik.

A kazánokra van érvényes energiahatékonsági követelmény, így lecserélt kazán korától függően korai vagy késői csere módszer alkalmazandó. Korai csere esetén a megtakarítás számítása a kazán teljesítménytényezőjének, míg késői csere esetén a hőszivattyú SCOP értékének EU-s követelményének figyelembe vételével történik.

Az alábbiakban egy családi ház, egy 5 lakásos társasház és egy 50 lakásos társasház megtakarítási potenciálját mutatjuk be.

		Családi ház	Társasház kevesebb mint 10 lakással	Társasház több mint 10 lakással
Lakások száma [db]		1	5	50
Fűtött alapterület [m2]		100	5×50 = 250	50×50 = 2500
Fűtési energiaigény [kWh]		13 950	24 000	168 750
Kazán teljesítménytényező [-] (korai csere esetén)		1,05	1,04	1,02
Hőszivattyú SCOP követelmény [-] (késői csere esetén)		2,75	2,75	2,75
Beépített hőszivattyú SCOP [-]		4	4	4
Megtakarítás korai csere esetén [GJ]		40,18	68,26	467,78
Megtakarítás késői csere esetén [GJ]		5,71	9,82	69,03

Az elszámoláshoz szükséges a régi kazán üzembehelyezésének, névleges fűtési teljesítményének és a kazán típusának igazolása műszaki adatlappal, üzembehelyezési jegyzőkönyvvel vagy adattáblával. Emellett szükség van az új hőszivattyú adattáblájára vagy műszaki adatlapjára, illetve egy üzembehelyezést igazoló dokumentumra.

Vissza a tartalomhoz

Csatlakozás távhőellátó hálózathoz

Társasházak és középületek számára katalógussal, egyszerűsített módon elszámolható a távhőhálózathoz csatlakozással elért energiamegtakarítás az alábbi feltételekekel:

• az alap fűtési energia nem távhő,
• az előző 3 év átlagos fogyasztása nem tér el jelentősen,

Az energiamegtakarítás számítása a beruházás előtti három év mért fogyasztási adatai és a mért külső hőmérsékletek alapján történik, figyelembe véve az ÉKM rendelet 2. függelékében rögzített referencia külső hőmérsékleteket, valamint a katalógusban megadott, a meglévő hőtermelő típusától függő hatékonysági tényezőket.

Az elérhető megtakarítás 300 MWh éves fűtési energiafelhasználás esetén (ez egy közepes méretű társasház (4 emelet, 8-12 lakás) vagy egy kisebb oktatási épület éves fogyasztása) az elszámolható energiamegtakarítás 210 GJ.

Vissza a tartalomhoz

HMV ellátás támogatása napkollektorral

Egyszerűsített módon elszámolható a napkollektor telepítése, amennyiben a meglévő használati melegvíz ellátás nem távhővel vagy villamos energiával történik – ezek ugyanis kizáró feltételek.

Az elszámolható energiamegtakarítás számítása során a legfontosabb tényezők az alapterülettől vagy a melegvizet használók számától függő hőenergia igény, a meglévő hőtermelő és hőelosztó rendszer veszteségei, valamint a tervezett napkollektoros rendszer mérete és típusa.

A számítás számos tényezőt figyelembe vesz, bemutatása hosszú és bonyolult lenne. Általánosságban az alábbi megállapítások tehetők:

• A várható megtakarítás 0-10 GJ.
• Kis alapterület és nagy rendszerméret esetén keletkezik a legnagyobb elszámolható megtakarítás.
• Minél nagyobb a rendszer alapterület / fűtött alapterület hányados, annál nagyobb a keletkező megtakarítás. 40 m²-es rendszerrel és 10 m² bruttó kollektorfelülettel az elszámolható megtakarítás egy 100 m²-es családi háznál 7 GJ, míg egy 200 m²-es családi háznál csupán 1,5 GJ.
• Többszintes házak esetén (ahol a tető felülete töredéke a teljes fűtött alapterületnek) nem keletkezik számottevő elszámolható megtakarítás.
• Vákuumcsöves napkollektorral nagyobb megtakarítás keletkezik.
• A déli tájolású, 30 vagy 45°-os dőlésszöggel rendelkező kollektorok a legelőnyösebbek.
• Ha az elosztóvezetékek és a hőtároló a fűtött téren belül helyezkednek el, akkor nagyobb az elszámolható megtakarítás, mint abban az esetben, ha ezek a fűtött téren kívül helyezkednek el.
• Ha a rendszerben nincs cirkuláció, az is nagyobb elszámolható megtakarítást jelent a cirkuláltatott rendszeréhez képest.

Az elszámoláshoz elengedhetetlen a műszaki dokumentáció és az üzembehelyezést igazoló dokumentum megléte, a meglévő hőtermelő adatlapja vagy adattáblája, illetve az épület tulajdoni lapja vagy energetikai tanúsítványa. Társasház esetén alapító okiratra, középület esetén pedig a középület besorolást igazoló dokumentumra is szükség van.

Vissza a tartalomhoz

Keringtető szivattyú cseréje

Katalógusosan elszámolható az állandó fordulatszámú szivattyú cseréje korszerű, elektronikus szabályozású szivattyúra, amennyiben az érintett szivattyú az alábbi kategóriák valamelyikébe tartozik:

• szivattyú fűtési rendszerben: főköri vagy szekunder oldali,
• szivattyú hűtési rendszerben: főköri vagy szekunder oldali,
• használati melegvíz cirkulációs szivattyú.

Ha a lecserélt szivattyú 10 évnél fiatalabb, akkor korai cseréről, ha ennél régebbi, késői cseréről beszélhetünk.

Az energiamegtakarítás számítása során szükséges a szivattyú kihasználtsági óraszáma és az új szivattyú teljesítménye, valamint korai csere esetén a régi szivattyú teljesítménye, késői csere esetén pedig az új szivattyú energiahatékonysági vagy hatásfok mutatója.

Vissza a tartalomhoz

Split klímaberendezések fűtési célú alkalmazása

Katalógusos egyszerűsített számítással elszámolható split klíma telepítése úgy, hogy az alap fűtést továbbra is a meglévő hőtermelő (kazán, hőszivattyú) biztosítja, a split pedig csak kiegészítő fűtés. A katalógus meghatározza, hogy kiegészítő fűtésként mennyi az üzemideje, vagy a fűtési igény mekkora hányadát biztosítja a klíma. A gyakorlatban ez olyan eseteket is jelent, amikor valaki főleg hűtési céllal klímát telepít, de kihasználja annak fűtési üzemmódját is. Fontos megjegyezni, hogy a keletkező hűtési lehetőséggel járó nyári szezonban jelentkező energiafogyasztást a katalógus számítása kivonja a fűtési megtakarításból. További megjegyzés: amennyiben split klíma cseréje történik, arra ez a katalóguslap nem alkalmazható (fűtési megtakarítás egyszerűsített, katalógusos számítással nem meghatározható), viszont a következő katalóguslap hűtési üzemmódban vett energiamegtakarításával foglalkozik (az új split jobb hatékonyságából adódóan).

Lakóépületek, tehát családi és társasházak esetén alkalmazható, társasházak esetén egy-egy lakás külön is elszámolhatja a klíma telepítését. Az elszámolás feltételei az alábbiak:

• a kültéri egység nem haladja meg a 12 kW-os fűtési teljesítményt,
• a klíma megfelel az EU-s minimumkövetelményeknek,
• a klíma SCOP értéke minimum 4,0,
• az alap fűtési hőtermelő nem hőszivattyú vagy split klíma.

Mivel nem történik csere, a megtakarítást a klíma telepítése előtti állapothoz képest kell számítani. Az alábbiakban a különböző kategóriákba eső lakások esetén elérhető megtakarítást számítjuk.

		Családi ház	Társasház kevesebb mint 10 lakással	Társasház több, mint 10 lakással
Lakások száma [db]		1	1	1
Fűtött alapterület [m2]		100	50	50
Fűtési energiaigény [kWh]		13 950	4 800	3 375
Klíma fűtési hőteljesítménye [kW]		2	2	2
Klíma hűtési hőteljesítménye [kW]		2	2	2
Klíma SEER [-]		6,3	6,3	6,3
Klíma SCOP [-]		4,1	4,1	4,1
Megtakarítás [GJ]		9,32	6,29	4,30

Az elszámoláshoz szükséges az új klíma műszaki adatainak igazolása adatlappal vagy adattáblával, az érintett épület teljes fűtött alapterületének igazolása alaprajzzal vagy nyilatkozattal, valamint a telepített split klíma(k) által fűtött egybefüggő légterű helyiségek alapterületének igazolása a felhasználó és a kivitelező közös nyilatkozatával és egyszerűsített rajzzal. Az új klíma üzembehelyezése NKVH feltöltési igazolással, végszámlával, átadás-átvételi vagy üzembehelyezési jegyzőkönyvvel igazolandó.

Vissza a tartalomhoz

Hűtési split klíma cseréje

Lakóépületek esetén elszámolható a meglévő split klíma cseréje korszerűbb, elektronikus szabályozású split klímára. A fűtési célú klíma telepítéséhez hasonlóan társasházak esetén egy-egy lakás külön elszámolhatja az intézkedést, annak nem szükséges a teljes épületre kiterjednie. Az intézkedés elszámolásának feltételei az alábbiak:

• a kültéri egység nem haladja meg a 12 kW-os hűtési teljesítményt,
• az új klíma megfelel az EU-s minimumkövetelményeknek,
• az új klíma elektronikus szabályozású (on/off vagy inverteres szabályozás).

Klímák esetén 10 év az ajánlott élettartam, így ha a lecserélt klíma ennél fiatalabb, akkor korai, ha ennél idősebb, akkor késői cseréről beszélhetünk.

Az alábbi táblázatban látható egy 4 kW-os, SEER=4 értékkel rendelkező, ki-bekapcsolással szabályozott klíma cseréjével elérhető megtakarítás, amennyiben 4 kW-os, SEER=6 értékkel rendelkező klíma kerül beépítésre. Az új klíma esetén a ki-/bekapcsolásos és az inverteres szabályozást is figyelembe vettük.

		Régi klíma	Új klíma (ki/be kapcsolásos szabályozás)	Új klíma (inverteres szabályozás)
Névleges hűtési teljesítmény [kW]		4	4	4
SEER [-]		4	6	6
Terhelési profil faktor (szabályozási tényező) [-]		0,65	0,65	0,44
Minimumkövetelmény SEER-re [-]			4,725	4,725
Megtakarítás korai csere esetén [GJ]			0,27	0,45
Megtakarítás késői csere esetén [GJ]			0,15	0,32

Látható, hogy egy klíma cseréjével nem keletkezik jelentős megtakarítás, így az elszámolás csak több tíz darab klíma esetén éri meg. Kérdéses, hogy milyen lakóépület esetén cserélhető ilyen mennyiségű klíma. A társasházak egységes cseréje esetén esetleg megérheti, ezesetben azonban számos típusú és teljesítményű lecserélendő klímát kellene számba venni, hiszen feltételezhetően minden lakásban más-más klímát szereltek be előzetesen.

Az elszámoláshoz szükséges az új és régi klímák műszaki adatainak, valamint az új klíma szabályozhatóságának igazolása adatlappal vagy adattáblával. A régi klíma üzembe helyezésének dátuma üzembehelyezési jegyzőkönyvvel vagy adattáblával, az új klíma üzembehelyezése NKVH feltöltési igazolással, végszámlával, átadás-átvételi vagy üzembehelyezési jegyzőkönyvvel igazolandó.

Vissza a tartalomhoz

Légkezelő rendszerek ventilátorcseréje, üzemi paraméterek optimalizálása

A katalógus a légtechnikai rendszerek alábbi korszerűsítési lehetőségeire határoz meg számítást.

• a légkezelő rendszer meglévő ventilátorának cseréje korszerű, elektromos szabályozású ventilátorra,
• a rendszer beszabályozása, optimalizálása beruházással (pl. légmennyiség vagy üzemidő optimalizálása). Ez esetben lényeges, hogy beruházásnak is kell történnie, nem elegendő, ha az üzemeltető átállítja ezen paramétereket a kezelőfelületen.

Ezen katalóguslap a 9/2023 (V.25.) ÉKM rendelet 2. függelékének 2.1. táblázatában szereplő épülettípusokra, funkciókra alkalmazható. Ebben a lakóépületeken túl irodaépületek, kereskedelmi épületek, oktatási és egészségügyi épületek, szállodák, vagy akár mozi és színház is szerepelnek.

A berendezés típusán túl meg kell adni olyan műszaki paramétereket, mint a légmennyiségszámítás, éves üzemidő, a ventilátorok teljesítményét és hatásfokát, a légtechnikai rendszer ellenállását és a rendszer szabályozását. A megtakarításszámítás ezen paraméterek alapján történik. A hatásfokra, a rendszer ellenállására és a szabályozás minőségét figyelembe vevő szorzóra a katalógus tartalmaz értékeket, a számítást ezekkel kell elvégezni.

A ventilátorok élettartama 10 év, ez alapján korai és késői csere számolandó. Késői csere esetén az 1253/2014/EU bizottsági rendeletben meghatározott energiahatékonysági követelményeknek megfelelő referenciaberendezéssel kell számolni, ahhoz viszonyított energiamegtakarítást számolunk.

A következő táblázatban becslésekkel élve azt mutatjuk be, nagyságrendileg milyen megtakarításra számíthatunk az egyes intézkedések esetén. A táblázatban 100 m² alapterületre fajlagosított értékek szerepelnek, tehát ha pl. egy 1000 m² alapterületű irodaépületről van szó, az értékeket meg kell szorozni 10-zel. Az egyéb épületek alatt irodaépületek, szállodák, kereskedelmi egységek is érthetők.

		Megtakarítás [GJ/100m2]
Nincs légkezelő, csak frisslevegő ellátás, ventilátor a csőhálózatba épített	Lakóépület ventilátor csere	<1
	Lakóépület ventilátor szabályozás, légszállítás csökkentés	~1-2
	Egyéb épület ventilátor csere	~1-2
	Egyéb épület ventilátor szabályozás, légszállítás csökkentés	~3-5
Légkezelő üzemel, van hővisszanyerő	Lakóépület ventilátor csere	~1.5
	Lakóépület ventilátor szabályozás, légszállítás csökkentés	~1-5
	Egyéb épület ventilátor csere	~4-5
	Egyéb épület ventilátor szabályozás, légszállítás csökkentés	~10-15

A táblázat alapján a következő megállapítások tehetők:

• Kis épületeknél (családi házak, néhány lakásos társasházak) a megtakarítás alacsony, a kedvezmény nem jelentős. Nagyobb épületek esetén már érdemes lehet foglalkozni a témával.
• Lakóépületeknél a kívánt légcsere / frisslevegő igény alacsonyabb, mint egyéb épületeknél, így itt a megtakarítás is ennek arányában alacsonyabb.
• Meg kellett különböztetni azon rendszereket, melyek csak frisslevegő bejuttatására szolgálnak, és azokat, melyek hővisszanyerős légkezelő berendezésekkel üzemelnek. Mivel a rendszer ellenállása szerepet játszik a ventilátor energiafogyasztásában, a nagyobb ellenállású légkezelős, hővisszanyerős rendszerek fogyasztása és megtakarítási potenciálja is magasabb.
• Nagyobb megtakarítási potenciál van a rendszer szabályozásában, a légszállítás csökkentésében, mint pusztán a ventilátor cseréjében. A ventilátorcsere energiamegtakarítása csupán a jobb hatásfokból adódik, egy jelentősen túlméretezett rendszer eseténben a szállított térfogatáram nagymértékben csökkenthető. A térfogatáram csökkentésénél oda kell figyelni, hogy az ÉKM rendeletben rögzített minimális szükséges frisslevegőellátás biztosítva legyen.
• Amennyiben légkezelős rendszer üzemel melyben fűtés és esetleg hűtés is van, a frisslevegő beszívás csökkentése a fűtési energiaigényt is csökkenti, ezt azonban ez a katalóguslap nem tárgyalja.

Vissza a tartalomhoz

Szellőztetőrendszerbe integrált hővisszanyerő beépítése

A katalóguslap egyaránt vonatkozik:

• a meglévő szellőztetőrendszerbe történő hővisszanyerő beépítésére és
  • bár a katalóguslap nem tér ki rá, a katalógus további fejezeteinek gyakorlata alapján ebben az esetben a kiinduló állapothoz, azaz a hővisszanyerő nélküli rendszerhez viszonyítunk;
• a meglévő szellőztetőrendszerben lévő régi hővisszanyerő cseréjére.

Ezen katalóguslap a 9/2023 (V.25.) ÉKM rendelet 2. függelékének 2.1. táblázatában szereplő épülettípusokra, funkciókra alkalmazható. Ebben a lakóépületeken túl irodaépületek, kereskedelmi épületek, oktatási és egészségügyi épületek, szállodák, vagy akár mozi és színház is szerepelnek.

A hővisszanyerő élettartama 17 év. Szokásos módon az élettartamból hátralévő években korai cserével, az élettartam után késői cserével kell számolni. Késői csere során a viszonyítási alap az 1253/2014 EU bizottsági rendeletben meghatározott minimális hatásfokérték.

Itt érdemes megjegyezni, hogy az 1253/2014 EU rendelet érdekesen kezeli a hatásfok értékeket. A II. melléklet tartalmazza a környezettudatos tervezésére vonatkozó követelményeket (energiahatékonysági követelmények), a VII. melléklet pedig a szellőztetőberendezésekre alkalmazandó referenciaértékeket.

II. melléklet – tervezési energiahatékonysági követelmények

• Lakóépületekre:
  • a teljes szellőző berendezés maximum fajlagos energiafogyasztására (SEC) vonatkozó követelmény: SEC_max=20 kWh/m²év
  • hatásfok-követelményt azonban nem tartalmaz;
• Nem lakóépületek hővisszanyerőire érvényes:
  • minden hővisszanyerőre, kivéve a kétirányú szellőzőberendezések közvetítőközeges hővisszanyerő rendszerét: η_min=73%
  • közvetítőközeges hővisszanyerőkre: η_min=68%

VII. melléklet – referencia értékek:

• Lakóépületek hővisszanyerőjének referencia hatásfoka: η_ref=90%
• Nem lakóépületekre: η_ref=85%, közvetítőközeges hővisszanyerő: η_ref=80%.

Mindezek mellett az ÉKM rendelet a referencia épületnél úgy számol, ha van légtechnika egy épületben, akkor 50% hatásfokú hővisszanyerő van beépítve, mely csak fűtési időszakban működik, nyári időszakban megkerülő ággal ki van kapcsolva.

Nem teljesen egyértelmű, a katalógus mely értékkel akar számolni, mi úgy véljük, hogy az 1253/2014 EU rendelet VII. mellékletében található referencia hatásfokokat kell alkalmazni. Mivel ezek jelentősen jobbak, mint a tervezési követelményérték, a késői csere nem, vagy csak nagyon minimális megtakarítást fog eredményezni.

A katalógus egyszerűsített és részletes számítási metódust is meghatároz. Az egyszerűsített számítás során éves fűtési és hűtési óraszámmal és átlagos külső hőmérséklettel, a részletes módszer során órás mérési adatok összegzésével. A számítás lényege ugyanaz: a régi és új berendezés energiavisszanyerésének különbségéből adódik az energiamegtakarítás.

A számítás továbbá figyelembe veszi egy újonnan beépített hővisszanyerő okozta többlet nyomásesésből adódó többlet ventilátor munkát. Itt megjegyeznénk, hogy a katalógusban szereplő összefüggés hiányos, a  tag mértékegysége J/h (amennyiben a nyomásesést Pa, a térfogatáramot m³/h mértékegységgel használjuk, ahogy a katalógus megadja), viszont ez még megszorzandó a légtechnikai rendszer működési idejével és GJ-ra való váltással, hogy energiamennyiséget kapjunk.

A számítás a következő paraméterekkel dolgozik:

• levegő térfogatárama
  • egyszerűsített módszernél átlagos légcsereszámnak és a helyiség térfogatának szorzata,
  • részletes módszernél a befújt térfogatáram,
  • a szükséges légcsereszámot vagy frisslevegő igényt az ÉKM rendelet 2. függelékének 2.1 táblázata tartalmazza;
• hővisszanyerő hatásfoka
  • a késői csere számításához használt referencia értéket a 1253/2014 EU bizottsági rendelet tartalmazza,
  • a régi és új berendezés hatásfokértékeit a vizsgált berendezések adatlapjairól kell leolvasni, ezekre a katalógus nem tartalmaz ökölszámot.
• működési idő,
  • egyszerűsített számításnál a lakóépületek esetére a fűtési/hűtési idény hossza, egyéb épülettípusoknál a nyitvatartási idő;
  • az ÉKM rendelet 2. függelékének 2.1 táblázata tartalmazza a különböző épületekre alkalmazható használati időket;
• hőtermelő hatékonysága, hatásfoka,
• érdemes kiemelni, hogy az egyszerűsített számításnál a „c” tényező nem a levegő fajhője, hanem az érintett szellőztetőrendszer térfogatáramának aránya az épület összes szellőztetőrendszerének térfogatáramához. A részletes módszernél a „c_p” már a levegő fajhőjét jelöli. Nem összekeverendő!
• nyomásesés a hővisszanyerőn – ezt az adatot a konkrét berendezésekről, azok műszak adataiból lehet megkapni,
  • A hővisszanyerők maximális ellenállására vonatkozó követelményt az MSZ EN 13053:2006 szabvány tartalmazza.
• ventilátor térfogatárama és a motorjának hatásfoka.

Becslésünk szerint reálisan csak úgy éri meg a beruházás, amennyiben a légtechnikai rendszer eddig nem tartalmazott hővisszanyerőt, és újonnan kerül beépítésre. Késői csere a magas referencia hatásfok miatt minimális megtakarítást eredményez (ha egyáltalán van megtakarítás).

Vissza a tartalomhoz

Világításkorszerűsítés

Lakóépületek és középületek esetén is elszámolható a világítás korszerűsítése az alábbi feltételekkel:

• Középületek esetén szükséges MSZ 12464 szabvány szerinti fénymérés és annak dokumentálása az előírt megvilágítási szintek biztosítása érdekében (lakóépületek esetén ez nem szükséges),
• az új világítótestek nem tartalmaznak veszélyes anyagokat,
• tartalékvilágítás nem számolható el.

A világítási rendszer ajánlott élttartama 15 év, amennyiben a világítási rendszer ennél fiatalabb, akkor korai csere, ha ennél idősebb, késői csere módszer alkalmazandó.

A megtakarítás számítása során az új világítótestek teljesítménye és darabszáma, a rendszer üzemideje (t), valamint a régi és új rendszer üzemviteli tényezője (Ük) szükséges paraméterek. Korai csere esetén a régi világítótestek mennyisége és teljesítménye is szükséges paraméter.

Az elszámolható megtakarítás számos tényezőtől függ, nehéz általános megtakarítási potenciált feltüntetni, ezért a következőkben bemutatjuk a számítás menetét.

ÜZEMIDŐ: A számítás egyszerűsítése érdekében a rendszer üzemideje a beruházás helyszínétől helytől függő tipizált érték. A katalógusos számítás során csak ezek az üzemidők alkalmazhatók. Más épülettípus vagy jelentősen eltérő üzemidő esetén egyedi audit szükséges az elszámoláshoz.

Épület típusa		Éves üzemidő (t) [óra/év]
Irodaépület, 1 műszak és takarítás		2224
Közvilágítás		4000
Lakóépület, gyakran használt helyiség (nappali, hálószoba, konyha stb.)		800
Lakóépület, ritkán használt helyiség (fürdőszoba, mellékhelyiség, gardrób stb.)		400
Folyamatos megvilágítást igénylő intézmények (állami hivatalok, oktatási épületek stb.)		51 hét * heti nyitvatartási idő + 180

ÜZEMVITELI TÉNYEZŐ: Az üzemviteli tényező figyelembe veszi, hogy a szabályozott rendszer kevesebb energiafogyasztást jelent. A mozgásérzékelős világítás például biztosan nem marad égve, a soronként kapcsolható világítás pedig szükség esetén nem a teljes teret világítja be, csupán annak szükséges részét, így összességében kevesebb energiát igényel. Minél kisebb az üzemviteli tényező, annál kevesebb energiát használ fel az adott rendszer.

Üzemvitel		Üzemviteli tényező (Ük)
Nincs szabályozás		1
Szabályozható beltéri világítás		0,77
Soronként kapcsolható beltéri világítás		0,83
Mozgás-, vagy jelenlét érzékelő rendszerbe illesztése		0,7
Szabályozott közvilágítás-korszerűsítés		0,8

A megtakarítás korai csere esetén a régi és új rendszer energiafelhasználásának különbségéből, késői csere esetén a referencia és új rendszer energiafelhasználásának különbségéből számítható. A 0,0000036-os szorzó a W-ból GJ-ba való mértékegységátváltás miatt szükséges. A lámpák teljesítménye és fényárama az adatlapon megtalálható értékek.

Régi rendszer energiafelhasználása = régi lámpa darabszáma * régi lámpa teljesítménye[W] * régi lámpa Ük * üzemidő * 0,0000036

Új rendszer energiafelhasználása = új lámpa darabszáma * új lámpa teljesítménye[W] * új lámpa Ük * üzemidő * 0,0000036

Referencia rendszer energiafelhasználása = új lámpa darabszáma * új lámpa fényárama [lm] * régi lámpa Ük * üzemidő * 0,0000036 / 82,9 ¹

Fontos, hogy különböző teljesítményű lámpák vagy eltérő üzemidejű helyiségek esetén esetén külön-külön ki kell számolni az energiafelhasználást, majd összeadni azokat. Például nappali és fürdőszoba esetén eltérnek az üzemidők, ezért a nappaliban cserélt lámpák mennyiségével és a 800 órás üzemidővel ki kell számolni a nappali energiafelhasználását, illetve a fürdőszobában cserélt lámpák számából és a 400 órás üzemidőből ki kell számolni a fürdőszoba energiafelhasználását, majd a két helyiség energiafelhasználásának összege adja a teljes energiafelhasználást.

		Családi ház	Iroda	Iskola	Közvilágítás
Üzemidő [óra/év]		800 és 400 helyiségtől függően	2224	5 nap * 12 óra * 51 hét +180 = 3240	4000
Szabályozás		nincs	szabályozható beltéri világítás	soronként kapcsolható világítás	szabályozott közvilágítás
Üzemviteli tényező [-]		1	0,77	0,83	0,8
Régi és új lámpák száma [db]		Konyha, nappali, háló: 15, fürdőszoba, előszoba: 5	50	200	350
Régi lámpa teljesítménye [W/db]		18	72	72	100
Új lámpa (LED) teljesítménye [W/db]		12,5	36	36	38
Fényáram [lm]		1200	3600	3600	4350
Régi rendszer energiafelhasználása [GJ/év]		0,91	22,19	139,41	403,20
Új rendszer energiafelhasználása [GJ/év]		0,63	11,10	69,70	153,22
Referencia rendszer energiafelhasználása [GJ/év]		0,73	13,39	84,08	211,57
Megtakarítás korai csere esetén [GJ]		0,28	11,10	69,70	249,98
Magtakarítás késői csere esetén [GJ]		0,10	2,29	14,38	58,35

A számok alapján látható, hogy családi ház vagy kisebb lakás, illetve kisebb iroda esetén nem keletkezik nagy mértékű elszámolható energiamegtakarítás, egy iskola, nagyobb iroda vagy közvilágítás esetén azonban már számottevő mértékű az elszámolható megtakarítás.

Az igazoláshoz szükséges dokumentumok az alábbiak:

• Vállalkozói szerződés vagy megrendelés a beruházás kezdetének igazolása céljából,
• Záró számviteli bizonylat vagy teljesítésigazolás a beruházás befejezésének igazolása céljából,
• Lecserélt világítótestek mennyiségének és névleges teljesítményének igazolása típusonként, erre alkalmas: kivitelezői felmérés, számviteli bizonylat a leszerelésről vagy a kivitelező nyilatkozata,
• Új világítótestek mennyiségének és névleges teljesítményének igazolása típusonként, erre alkalmas: üzembehelyezési vagy átadás-átvételi jegyzőkönyv, számviteli bizonylat vagy kivitelező nyilatkozata,
• Új világítótestek adatlapja,
• Új rendszer szabályozhatóságának igazolása az üzemeltető vagy a felhasználó nyilatkozata alapján,
• Középület esetén utólagos fénymérési jegyzőkönyv.

Vissza a tartalomhoz

Gépészeti elemek utólagos hőszigetelése

Távhővel fűtött lakóépületek és középületek esetén egyszerűsített módon elszámolható a gépészeti elemek, például szerelvények és csővezetékek szigetelése abban az esetben, ha a beruházás más, ugyanazt az épületet érintő intézkedéssel kombinálva kerül elszámolásra. Önmagában nem számolható el a beruházás katalógusos számítással.

Az elszámolás feltétele, hogy a felhelyezett szigetelés gyártói adatlapja legalább öt hőmérsékleten kimért hővezetési tényezőt vagy polinommal számítható hővezetési tényező egyenletet kell tartalmazzon.

Nem számolható el a beruházás az alábbi esetekben:

• családi házak esetében,
• DN300 névleges méretet meghaladó elemek esetére (a DN300 feletti elemek megléte még nem zárja ki a rendszer további elemeinek elszámolását),
• hűtési rendszerek utólagos szigetelése esetén.

A katalógus fajlagos megtakarítást határoz meg sík felületekre, valamint a DN méret függvényében csővezetékekre, karimákre, valamint karimás, hegesztett és rövid szerelvényekre a hőmérséklet-különbség figyelembevételével.

Az alábbi táblázatban összefoglaltuk adott hőmérséklet-különbség és DN méret esetére az egy darab szerelvény, illetve egy méter csővezeték szigetelésével elérhető megtakarítások (GJ/db és GJ/m) legkisebb és legnagyobb elérhető értékeit. A karimák szigetelésével érhető el a legalacsonyabb, míg a karimás és hegesztett szerelvények szigetelésével a legmagasabb megtakarítás az egyes esetekben.

GJ/db és GJ/m	Hőmérséklet-különbség
DN méret	15	30	45	60	75	90	105	120	135	150
15	0,1-0,3	0,1-0,6	0,2-0,9	0,3-1,3	0,4-1,7	0,5-2,2	0,6-2,6	0,7-3,1	0,8-3,7	0,9-4,2
20	0,1-0,3	0,2-0,6	0,3-1	0,4-1,4	0,5-1,8	0,7-2,3	0,8-2,8	1-3,3	1,2-3,8	1,3-4,4
25	0,1-0,3	0,3-0,6	0,4-1	0,6-1,5	0,8-1,9	1-2,4	1,2-2,9	1,4-3,5	1,6-4,1	1,9-4,7
32	0,2-0,3	0,3-0,7	0,6-1,1	0,8-1,6	1-2,1	1,3-2,6	1,6-3,2	1,9-3,8	2,2-4,4	2,5-5
40	0,2-0,3	0,4-0,7	0,6-1,2	0,9-1,7	1,2-2,2	1,5-2,7	1,9-3,3	2,2-4	2,6-4,6	3-5,3
50	0,2-0,4	0,5-0,8	0,8-1,3	1,1-1,8	1,5-2,4	1,9-3,1	2,3-3,7	2,8-4,4	3,3-5,2	3,8-6
65	0,3-0,4	0,6-0,9	1-1,5	1,5-2,1	1,9-2,8	2,5-3,5	3-4,4	3,6-5,3	4,2-6,2	4,9-6,9
80	0,3-0,5	0,8-1	1,2-1,7	1,8-2,4	2,4-3,2	3-4,1	3,7-5,1	4,4-6,2	5,1-7,3	5,9-8,1
100	0,5-0,6	1,1-1,3	1,7-2,1	2,4-3,1	3,2-4,2	4-5,3	4,9-6,6	5,8-7,9	6,8-9,4	7,9-10,4
125	0,6-0,7	1,3-1,6	2,1-2,6	3-3,8	3,9-5,1	4,9-6,5	6-8	7,2-9,7	8,4-11,5	9,7-12,8
150	0,7-0,9	1,6-2	2,6-3,3	3,7-4,7	4,8-6,2	6,1-7,9	7,4-9,7	8,8-11,7	10,3-13,9	11,9-15,5
200	0,9-1,3	2,1-3	3,4-5	4,8-7,1	6,4-9,5	8-12	9,8-14,7	11,7-17,6	13,6-20,7	15,7-23,7
250	1,2-1,9	2,7-4,4	4,3-7,2	6,1-10,3	8,1-13,7	10,2-17,4	12,4-21,3	14,8-25,5	17,3-30	19,9-34,3
300	1,4-2,6	3,2-5,9	5,2-9,7	7,4-13,9	9,7-18,5	12,3-23,4	15-28,7	17,8-34,4	20,9-40,4	24,1-46,2

Sík felületek esetén egy négyzetméterre vetítve az alábbi megtakarítással számolhatunk:

Hőmérséklet-különbség	15	30	45	60	75	90	105	120	135	150
GJ/m2	1,38	3,21	5,35	7,77	10,46	13,40	16,62	20,10	23,87	27,94

A megtakarítás nem haladhatja meg a fűtési hőigényt, mely az épület alapterületének és az alábbi táblázatban feltüntetett fajlagos fűtési hőigénynek a szorzata. 100 m²-es oktatási épület esetén tehát a megtakarítás nem lehet nagyobb, mint 100*130=13000 kWh/év, amely 46,8 GJ/év-nek felel meg.

Fajlagos fűtési hőigény			kWh/m2év	GJ/m2év
Családi ház			139,5	0,5022
Társas ház kevesebb mint 10 lakással			96,0	0,3456
Társas ház 10 vagy több lakással			67,5	0,243
Iroda vagy egyéb középület			88	0,3168
Oktatási épület			130	0,468

Az elszámoláshoz az alábbi dokumentumok szükségesek:

• az ingatlan funkciójának igazolása lakóház esetén lakcímkártya másolatával, középület esetén erre alkalmas dokumentummal,
• a beruházás kezdetének és lezárásának igazolása szerződéssel vagy megrendeléssel, illetve teljesítési igazolással, számviteli bizonylattal vagy üzembehelyezési jegyzőkönyvvel,
• a szigetelés gyártói adatlapja,
• hőkamerás felvételek a szigeteletlen állapotról,
• kivitelezői felmérés az érintett elemekről a névleges méret és darabszám feltüntetésével.

Vissza a tartalomhoz

Szekunder oldali fűtés rekonstrukció

Saját központi fűtési rendszerrel vagy távhővel fűtött társasházak és középületek esetén egyszerűsített módon elszámolható a szekunder oldali fűtés rekonstrukció. A katalógus öt (plusz egy kiegészítő) kötelező intézkedést határoz meg, melyek az alábbiak:

1. Az egycsöves fűtési elosztórendszer átalakítása egycsöves átkötőszakaszos vagy kétcsöves rendszerré,
2. Fűtőtestek egyedi, dinamikus szabályozásának kiépítése: kézi vagy távolról vezérelhető radiátorszelepek, valamint automatikus működésű szabályozók (pl. termofejek) beszerelése az összes hőleadóra,
   • kiegészítés: 2.1. nagy vízterű öntöttvas tagos radiátor esetén kötelező a radiátorok cseréje korszerű hőleadókra, valamint az előremenő vízhőmérséklet csökkentése min. 7°C-kal,
3. Hidraulikai beszabályozás,
4. Költségmegosztók felszerelése a hőleadókra és a rendszeres leolvasás, elszámolás biztosítása,
5. Hőtükör telepítése a külső fali radiátorok mellé, ha az adott fal nem hőszigetelt.

Fontos, hogy az elszámoláshoz a rendszernek megfelelően korszerűnek kell lennie, tehát minden elemnek teljesülnie kell; ebbe beleszámítanak a korábban kivitelezett fejlesztések is. Amennyiben valamely intézkedés már korábban megvalósult, a fennmaradó intézkedéseket szükséges elvégezni és csak ezek az aktuálisan elvégzett intézkedések számolhatók el.

Az egyes intézkedésekkel vagy azok kombinációjával elért megtakarítás a beruházás előtti bázis fűtési energiafelhasználás százalékában határozható meg. Társasházak esetén összesen öt lehetséges esetet különböztet meg a katalógus aszerint, hogy mely beruházásokat végezzük el (az el nem végzett beruházások már korábban kivitelezésre kerültek). Az alábbi táblázatban összefoglaljuk az egyes esetekkel elérhető megtakarítások százalékos értékét, valamint a lehetséges intézkedéskombinációkat és az elérhető teljes megtakarítást. (A 2.1-es és 5-ös beruházások korszerűtlen radiátorok, illetve szigeteletlen falak esetén elvégzendők, azokat csak az átláthatóság kedvéért nem tekintjük külön eseteknek.)

Intézkedés	Megtakarítás	Társasház A eset	Társasház B eset	Társasház C eset	Társasház D eset	Társasház E eset
1.	2%	x
2.	6%	x	x	x
3.	4%	x	x		x
4.	4%	x	x	x	x	x
Teljes energia-megtakarítás (1-4.)		16%	14%	10%	8%	4%
2.1.	3%	x	x	x
5.	1%	x	x	x	x	x
Teljes energia-megtakarítás (1-5.)		20%	18%	14%	9%	5%

Középületek esetén csak a 2, 2.1, 3. és 5. intézkedések számolhatók el, az egycsöves rendszer korszerűsítése és a költségosztók beszerelése itt nem releváns beruházások.

Intézkedés	Megtakarítás	Középület A eset	Középület B eset	Középület C eset
2.	6%	x	x
3.	4%	x		x
Teljes energia-megtakarítás (1-4.)		10%	6%	4%
2.1.	3%	x	x
5.	1%	x	x	x
Teljes energia-megtakarítás (1-5.)		14%	10%	5%

A beruházás előtti bázis fűtési energiafelhasználást a beruházás előtti három év mért fogyasztási adatai és a mért külső hőmérsékletek alapján meghatározható, figyelembe véve az ÉKM rendelet 2. függelékében rögzített referencia külső hőmérsékleteket.

Az elérhető megtakarítás 300 MWh (1050-1100 GJ) éves fűtési energiafelhasználás esetén (ez egy közepes méretű társasház (4 emelet, 8-12 lakás) vagy egy kisebb oktatási épület éves fogyasztása) az elszámolható energiamegtakarítás az alábbiak szerint alakul:

		A eset	B eset	C eset	D eset	E eset
Társasház energia-megtakarítás [GJ] (1-4.)		196,75	172,15	122,97	98,37	49,19
Társasház energia-megtakarítás [GJ] (1-5.)		245,93	221,34	172,15	110,67	61,48
Középület energia-megtakarítás [GJ] (1-4.)		122,97	73,78	49,19
Középület energia-megtakarítás [GJ] (1-5.)		172,15	122,97	61,48

Vissza a tartalomhoz

Használati melegvíz készítés hőfejlesztő berendezésének cseréje

Alapfeltételek:

• max 400 kW hőteljesítményű és
• max 2000 liter tárolási térfogatú HMV termelők,
• új vízmelegítő: kizárólag villamos berendezés (villanybojler) lehet,
  • cserélhető régi villanybojler és gázbojler is;
• lakóépület és egyéb épülettípusok (iroda, egészségügyi, oktatásügyi épület, szálloda, sportlétesítmény).

A vízmelegítők élettartalma a 2019/1658 EU Bizottsági ajánlás alapján 15 év (a dokumentum vízmelegítőt nem tartalmaz, „szigetelt meleg vizes tartályok” kategóriára határoz meg élettartamot). Ennek értelmében beszélünk korai cseréről és késői cseréről.

Az energiahatékonysági követelményeket a 814/2013/EU Bizottsági rendelet tartalmazza. Amennyiben a régi berendezés hatásfoka igazoltan nem adott, a katalógus tartalmaz egy táblázatot a használható értékekre.

A számítás először a nettó HMV hőigényt határozza meg. Ez lakóépületek esetén alapterületre vetített fajlagos érték, egyéb épületek esetén a fejenkénti érték.  Ebből a hatásfok különbség alapján határozza meg az elszámolható energiamegtakarítást.

A számítás figyelembe veszi a primerenergia tényezőt (CC_régi/új), ami földgáz esetén 1, villamos energiára 2,5. Első ránézésre úgy tűnhet, hogy ez egy extra tényező (a gázkazán – hőszivattyú csere esetén elő sem kerül), és azt eredményezheti, hogy a megtakarítás aránytalanul nagyobb lesz akkor, ha gázüzemű vízmelegítőt cserélünk le. Azonban, ha kicsit beleássuk magunkat a vízmelegítési hatásfok meghatározásába (814/2013/EU rendelet), láthatjuk, hogy ott már előkerül ez a tényező. Ebből adódóan a gázüzemű vízmelegítők hatásfoka is jelentősen magasabb: kb. 85%. Egy L terhelési profilú villanybojler hatásfoka 34% – ez épp 2,5-ször kisebb.

Problémát jelent viszont az az eset, ha gázüzemű vízmelegítőt cserélünk, és nincs rá igazolt hatásfok érték. Ebben az esetben a katalógus táblázatát kellene használni, amiben a villamos üzemű berendezésekre vonatkozó hatásfokok szerepelnek. Mivel itt mérettől függően 28-38% hatásfokértékek szerepelnek, a számításból extrém magas megtakarítást kapunk. Becslésünk szerint egy családi ház esetében a HMV termelésre fordított éves összes energia kétszerese is kijöhet megtakarításként. Úgy gondoljuk, hogy a katalógusnak be kellene vezetnie a régi, lecserélendő gázüzemű vízmelegítőkre érvényes hatásfokokat.

Becslésünk szerint egy 100 m²-es lakóépület esetén korai cserével elszámolható megtakarítás 1,3 GJ, késői cserével 0,3 GJ. Amennyiben a rég vízmelegítő az élettartama vége felé jár, vagy már túl van azon, az EKR-ben való elszámolása nem lesz megtérülő (pár ezer Ft kedvezmény). Korai csere esetén is kérdéses az alkalmazhatósága.

Irodaépületekben fajlagosan alacsonyabb a melegvízfogyasztás, így pl. egy 1000 m² alapterületű irodaépület esetén (kb. 100 fő) sem lehet 4-5 GJ megtakarításnál többel számolni korai cserével. Nagyobb a fajlagos HMV igény kórházak és szállodák esetén.

Vissza a tartalomhoz

Közlekedéssel kapcsolatos beruházások

A közlekedéssel kapcsolatos beruházások célcsoportja a több járművel rendelkező, illetve szállítási tevékenységet végző vállalatok köre, egy-egy jármű esetén ugyanis nem költséghatékony az elszámolás.

A járműcserét célzó beruházások (autóbusz, tehergépjármű, targonca, mozdony vagy motorvonat) esetén egyaránt feltétel, hogy az új jármű villamosenergiával vagy más, nem fosszilis üzemanyaggal üzemeljen. Csere esetén a régi járművet használaton kívül kell helyezni és 365 napon belül üzembe kell helyezni az új járművet. Az régi és az új jármű feladatköre, alkalmazása nem térhet el egymástól jelentősen – ennek kereteit az egyes beruházásoknál külön-külön kifejtjük.

A járművekre nincs energiahatékonysági minimumkövetelmény, így az energiamegtakarítást minden esetben a beruházás előtti állapothoz, tehát a régi járműhöz viszonyítva kell számítani.

Autóbuszcsere

A csere elszámolásának feltételei az alábbiak:

• a lecserélt és az új autóbuszok maximálisan szállítható személyszáma és útvonala nem tér el egymástól jelentősen – a határ megállapítása az auditor feladata,
• a járművek személyszállításra készültek,
• a járművek nem tesztelési vagy kísérleti céllal üzemelnek,
• a járművek a forgalomban, minden közlekedő számára nyitott területen közlekednek és rendszámmal rendelkeznek.

A megtakarítás a régi és új jármű fajlagos fogyasztásának különbsége és megtett út alapján számítandó, legalább 12 egymást követő hónap futásteljesítmény és energiafogyasztás adatai alapján. Amennyiben rendelkezésre áll, SORT módszerrel meghatározott fajlagos energiafogyasztási adat is alkalmazható.

Az elszámoláshoz az alábbi alátámasztó dokumentumok szükségesek:

• a régi és új autóbusz forgalmi engedélye,
• a régi és új autóbusz útvonalának igazolása, erre alkalmas: belső nyilvántartás, térkép alapú alátámasztás, menetrend,
• a régi autóbusz éves átlagos futásának igazolása, erre alkalmas: km számlálóból vagy menetíró készülékből kiolvasott és dokumentált adatok vagy menetlevelek,
• a régi és új autóbusz fogyasztásának igazolása üzemanyag elszámolás alapján vagy SORT módszerrel,
• a régi autóbusz használatból kivonásának igazolása, erre alkalmas: leltári vagy selejtezési jegyzőkönyv, értékesítési szerződés vagy értékesítési bizonylat,
• a régi és új jármű korát, üzembehelyezését igazoló dokumentumok.

Vissza a tartalomhoz

Targoncacsere

Kizárólag logisztikai területen alkalmazott, sík, beton, aszfalt vagy ipari padló burkolaton mozgó villástargonca cseréje számolható el, egyszerűsített módon, az alábbi feltételekkel:

• a munkaciklusok általában egy üresjárat és egy tehermozgatás/szállítás menetből állnak,
• a hasznos terhet emelni is kell és a targonca képes erre,
• a gépek nem emberi kézi erővel működtetettek.

A megtakarítás a régi és új jármű fajlagos fogyasztásának különbsége és az éves üzemóra alapján számítandó. Az egyes üzemanyagokhoz tartozó mértékegységátváltási tényezőket az Ehat. törvény végrehajtási rendeletének 6. melléklete tartalmazza.

A targoncák fogyasztása meghatározható 1) a gyártó adatszolgáltatása alapján EN16796 szabvány vagy VDI ciklus szerint, 2) gyártói adatok hiányában a terhelhetőségi kategóriák szerint meghatározott piaci átlagfogyasztás alapján, melyeket a katalógus tartalmaz vagy 3) az új és régi targoncára egyaránt elvégzett nem szabványos fogyasztásméréssel, melynek metódusát szintén meghatározza a katalógus.

Az elszámoláshoz az alábbi adatokat szükséges alátámasztani:

• a régi és új targonca gyártója, típusa, üzemanyaga,
• a régi és új targonca üzembe helyezésének dátuma,
• a régi targonca használatból való kivonásának dátuma,
• a régi targonca éves üzemórája,
• a régi és új targoncák energiafogyasztása.

Vissza a tartalomhoz

Tehergépjármű cseréje

N2 és N3 kategóriájú, teherszállítási célt szolgáló, forgalomban, minden közlekedő számára nyitott területen közlekedő tehergépjárművek cseréje elszámolható az alábbi feltételekekkel:

• a régi és új tehergépjármű szerelvénnyel együttes össztömege max. 10%-kal tér el egymástól,
• felépítménnyel rendelkező tehergépjárművek esetén a régi és új jármű felépítménye azonos.

Az elszámoláshoz legalább 12 egymást követő hónap futásteljesítmény, energiafogyasztás és szállított tömeg adatait szükséges feldolgozni. Az energiamegtakarítás a fajlagos fogyasztások különbségének, a megtett útnak és a szállított bruttó átlagos tömegnek és a Magyarországon vételezett üzemanyag részarányának a szorzata.

Az elszámoláshoz az alábbi dokumentumok és alátámasztandó adatok szükségesek:

• a régi és új tehergépjármű forgalmi engedélye,
• a régi és új tehergépjármű fogyasztási adatai üzemanyag elszámolások, gépkönyv vagy flottamenedzser szoftver alapján,
• fuvarlevelek és számlák a teherszállítás igazolására (megelőző naptári évre minimum 20%)
• a régi tehergépjármű futásteljesítményének igazolása menetlevelek vagy flottamenedzser szoftver által,
• a régi és új tehergépjármű üzembe helyezésének dátuma,
• a régi tehergépjármű használatból való kivonásának dátuma,
• magyarországi üzemanyagvételezés arányának igazolása.

Vissza a tartalomhoz

Motorvonat vagy mozdony cseréje

Kidolgozás alatt, cikkünk folyamatosan frissül.

Vissza a tartalomhoz

Intermodális közlekedés igénybevétele

Magyarországi telephellyel és adószámmal rendelkező, teherszállítási tevékenységet végző szolgáltató, teherszállítást megrendelő vagy a teherszállítást önmagának szervező szervezetek számára egyszerűsített módon elszámolható a szállítási mód váltásával elért energiamegtakarítás az alábbi feltételekkel:

• csak N3 kategóriájú járművek és az általuk vontatott pótkocsi vehető figyelembe,
• csak a Magyarországon vételezett üzemanyag arányában számolható el a megtakarítás,
• csak az új szállítási mód váltások számolhatók el, a korábbi tevékenység folytatása nem,
• az intermodális szállítási módot legalább hat évig fenn kell tartani.

Az elszámolható energiamegtakarítás az intézkedés előtti (kizárólag közút) és intézkedés utáni (közút + vasút) energiafelhasználások különbsége.

Az energiafelhasználás közúti szállítás esetén a fajlagos energiaigény (közútra 0,00089 GJ/tkm), a szállított bruttó tömeg, a szállítási úthossz (beruházás előtt a teljes úthossz, beruházást követően a csökkentett úthossz), a fuvarozási módváltást segítő ösztönző együttható (értéke 4,35) és az üzemanyag tankolási arány szorzata, vasúti szállítás esetén pedig a fajlagos energiaigény (vasútra 0,00014 GJ/tkm), a szállított bruttó tömeg (ha az áru nem kerül átrakásra, a közúton szállított teherhez hozzáadódik a pótkocsi/konténer/csereszekrény saját tömege is), valamint a szállítási úthossz szorzata.

Az elszámoláshoz az alábbi dokumentumok szükségesek:

• forgalmi engedély, törzslap a közúti jármű, valamint a pótkocsi/konténer/csereszekrény adatainak igazolására,
• fuvarokmányok az útvonalhosszok és tömegek igazolására (számviteli bizonylatok és fuvarszervező rendszer útvonaltervei által helyettesíthető),
• üzemanyag elszámolások a magyarországi tankolási arány igazolása céljából,
• nyilatkozat a vasúti szállítás 6 évig tartó fenntartásáról és a korábbi szállítási módról.

Vissza a tartalomhoz

Flotta korszerűsítése elektromos járművekkel

Katalógussal elszámolható az N1 kategóriájú járművekből álló flották 5E környezetvédelmi osztályba sorolt, tisztán elektromos, N1 kategóriájú járművekkel történő bővítése.

Az elszámolás feltételei az alábbiak:

• minimum 5 járműből áll a flotta a bővítés előtt,
• a flotta járműveinek bővítést követő száma nem csökken az intézkedés élettartamának végéig,
• a flottát alkotó nem elektromos járművek átlagos éves futásteljesítménye nem nő,
• a teljes flotta éves átlagos futásteljesítménye nem csökken.

Az energiamegtakarítás a bővítést megelőző és a bővítést követő kilométerenkénti átlagfogyasztások különbségének valamint a bővítés előtti futásteljesítménynek a szorzataként számítható.
Az átlagfogyasztást a régi járművek esetében a valós adatokból, az új járművek esetén pedig az alábbi három módszer közül az egyikkel szükséges számítani:

• az intézkedés bevezetését követő legalább egy év valós adatai alapján (így azonban az EKR-ben való elszámolásra rövid idő, szűk 2 hónap áll rendelkezésre, hiszen a megvalósítást követő 14 hónapon belül hitelesíteni kell a projektet),
• az új gépjármű fogyasztását hitelesen nyilvántartó saját elektronikus rendszere vagy hitelesített telematikai rendszer adatai alapján (az így számított átlagfogyasztási értékek azonban nem lehetnek alacsonyabbak a WLTP alacsony sebességnél számított járműre vonatkozó átlagfogyasztási értékénél),
• a járműre vonatkozó magas sebességnél számított WLTP átlagfogyasztási érték szerint.

Vissza a tartalomhoz

Jegyzetek

1. A referencia rendszer energiafelhasználásának számítása során az új lámpa fényárama és a 82,9-cel való osztás a referencia teljesítményt határozzák meg. ↩︎